Szervezett élet

S

alamon egész Izráel királyi lesz. Isten népe egységben van, mind a tizenkét törzs felismeri, hogy az Úr őt választotta, és elfogadják Isten akaratát (4,1-20). Amikor eljött az Úr Jézus, már nem látták meg, hogy az övéi közé jött és nem fogadták be, pedig Általa juthattak volna el az emberi lét csúcsára. Ő hozta és kínálja számunkra is a legnagyobb ajándékot, a bűnbocsánatot.

Salamon tovább folytatja a rend kiterjesztését, ennek megfelelően megszervezi az ország életét. Isten népe életének a szervezettséget és a rendet kell képviselnie. Hiszen Isten is a teremtés idején a káoszból rendet hozott létre. A szervezettség motivációja az a felismerés, hogy nem neki kell mindenütt helytállni, jelen leni, bölcsessége ellenére sem ért ő mindenhez. Így azután nem ő áll a különféle területek élére, hanem kiosztja a feladatokat munkatársai számára. Isten országa akkor fog kellően működni a világban és válik az Egyház igazán szolgáló közösséggé, ha munkatársi kollektívává szerveződik. Meg kell látnunk, hogy mi sem értünk mindenhez, másrészt mindenkinek fel kell ismerni a maga ajándékait és felvállalni, hogy az Úr feladatot bízott rám. Itt mindenki elvállalta, amit rábíztak, senki nem húzódozott. Isten gyermekei azért vannak ebben a világban, hogy vállalják küldetésüket és elvégezzék feladataikat. Pál így ír erről: „mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent” (Fil 2,13-14).

Salamon országa jól működött, egység volt benne, de azért meg kell látnunk azt is, hogy ott is voltak, akik mindennel nem értettek egyet. Voltak, akik nem akartak részt venni a nagy építkezésekben, de muszáj volt, különösen a nem zsidó származású embereknek. Ezek irányítására kényszermunka felügyelőket nevezett ki a király. Én úgy látom, hogy Salamon elfelejtette népe múltját. Elfelejtette, mennyire szenvedtek ősei Egyiptomban, amikor kényszermunkát kellett végezniük, és hogy miatta az Úrhoz kiáltottak. Csodálatos, hogy a mi Urunk nem alkalmaz kényszert, Őt nem kötelező követni és imádni, akkor sem, ha pont az Ő követése az élet. Ő azt akarja, hogy belső meggyőződésből, őszintén és önként kövessük. Szabad volt a gazdag ifjúnak is nem visszamenni Hozzá, de Mátéra is rábízta Urunk, hogy meghallva a hívást elindul-e utána.

Az utolsó versből meglátjuk, hogy Isten országában helye van az örömnek. Itt az öröm a király gondoskodása nyomán támadt megelégedettségből fakad. Aki megtapasztalja Isten gondviselését, annak szívében megelégedettség és öröm munkálkodik. Isten örvendező és nem megkeseredett embereket akar látni, hanem örvendező, ragyogó arcú gyermekeket.

A mai rész bizonyságtétel a környezet felé, amelyben rámutat, hogy egy kis ország is lehet Isten jelenléte, uralma által dinamikusan fejlődő, erős ország (1Kir 5,1-14). Mint a só is láthatatlan, de érezhető a jelenléte, vagy a hiánya. Így kell Isten gyermekeinek is jelen lennie, a környezetnek észre kell venni, a hatást, amit kifejtenek.

Az Isten jelenléte alatt uralkodó király országa békességet kap Urától. Isten az, aki békét és biztonságot tud biztosítani övéi számára. Az ember hiába törekszik békére és biztonságra, nem képes megvalósítani, sőt amikor azt gondolja, végre elértem, akkor tör rá a nyomorúság. Mert az igazi békesség az Úrtól jön, és a vele való kapcsolatból árad az életünkbe.

Nem volt hiány semmiben. Izráel megtapasztalta, Isten országának az az igazságát, hogy akik az Ő országát és igazságát keresik, azok ráadásul megkapják mindazt, amire szükségük van. „én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek” (Jn 10,10).

A sok áldás, a növekedés, a külföldiek elismerése ellenére sem bizakodtak el. Jól látják, hogy mind ez a gazdagság, az utolérhetetlen bölcsesség, Isten ajándéka. Az Úr ma is kész ilyen bölcsességet ajándékozni, azoknak, akik kérik Tőle. Ám soha ne feledjük, hogy a dicséret mindezért Urunkat illeti.

Azt is érdemes még meglátni, hogy Salamont bölcsességének hírére sokan felkeresik, mert látni akarják a nagy királyt. Azonban Jézus rámutat, hogy Őbenne, nagyobb van itt, mint Salamon. Akarjuk-e mi is úgy látni, hallani, és szavát komolyan venni, mint, ahogy azok az emberek Izráel királyát.

A Római levél tegnapi és mai része (11,33-12,2) is rámutat Isten gazdagságára. Nincs Hozzá fogható, Benne van az ismeret és bölcsesség minden kincse elrejtve. Ezért csakis Jézus Krisztus megismerése által juthatunk el az igazi bölcsességre, amely a mindennapokban is segítségünkre van, a helyes döntésben. Az Istentől kapott bölcsesség által leszünk képesek megkülönböztetni a jót a rossztól. Különösen a mai világban van szükségünk erre a megkülönböztető képességre, hiszen a rossz annyira megtévesztően néz ma ki sok esetben, hogy könnyű rosszul dönteni. A mi feladatunk nem az, hogy Isten mélységeit kutassuk, hanem az, hogy rábízzuk magunkat kegyelmére és szeretetére, és magasztaljuk mindazért, amit Tőle kaptunk.

Az igazi hála pedig nem más, minthogy a testünket, tehát ez valónkat az Ő szolgálatára szánjuk. Így valósulhat meg, hogy Isten akaratához igazodunk és nem a világhoz. Pál hangsúlyozza: ne igazodjatok a világhoz, tudjuk is ezt kívülről, mégis sok mindenben a világ formál bennünket. Kihez igazítjuk szórakozásunkat, mindennapi szokásainkat, ki szabja meg szabadidőnk eltöltését, az Úr vagy a világ? Legyünk ma csöndben Urunk előtt és kérjük, mutassa meg azokat a területeket életünkben, ahol a világhoz igazodunk, ahol a világ normái érvényesülnek.

1. Adjunk hálát mindnyájan Az Atya Úr Istennek, És mondjunk dicséretet Mi teremtő Istenünknek, Ki egybegyűjte most minket, Hogy ünnepet szenteljünk, És szent Igéjével éljünk.

2. Ó, kegyes Atya Isten, Te vagy Úr mindenekben, Ki megjelentéd magad Szent igédben itt e földön, És sok csudatételidben, A te áldott Fiadban, Mi kegyes Idvezítőnkben.

3. Légy kegyelmes minékünk A te áldott Fiadért, Az Úr Jézus Krisztusért, Mi szentséges Megváltónkért, És ne állj bosszút mirajtunk A nagy hitetlenségért, Fertelmes sok bűneinkért!

4. De szentelj meg bennünket, Bírj és segíts meg minket, Gerjeszd fel mi lelkünket És a mi gyarló szívünket, Hogy téged megismerhessünk, Segítségül hívhassunk, Néked hálákat adhassunk.

5. Világosíts meg minket A Szentlélek Istennel, Hogy szépen tündököljék Bennünk az evangyéliom, És erősíts meg, Úr Isten, A te áldott Igéddel Minden tévelygések ellen!

6. Te igazgasd elméjét És minden tanúságát, Vezéreld útát, nyelvét A mi lelkipásztorinknak, És oktassad elméjüket A te szent beszédedet Figyelmesen hallgatóknak.

7. Tarts meg minden időben Minket az igaz hitben, És igaz értelmében A szent evangyéliomnak; Légyen foganatos köztünk A te kegyes beszéded, És minden jóra intésed.

8.      Hogy sok népek tehozzád Megtérjenek bűnükből És téged szolgáljanak Az ő szívükből-lelkükből; Hogy mindenek imádjanak S csak téged tiszteljenek, Hogy örökké élhessenek.

Isten áldásával.