Ajándék

 

F

antasztikus, lélegzetállító  mindaz amit a Biblia első lapjain olvasunk (1Móz 1,1-25). Mert hol találkozunk még olyannal, hogy valaki egyszer csak fogja magát és létrehoz olyan dolgot, egy bolygót, ami addig nem létezett.  És ez még csak hagyján, de ezt nem a saját céljaira, kedvtelésére, anyagi gyarapodására használja fel. Ilyen nincs. Ez Isten csodálatos szeretete. Mindent értünk tett. Nem akar hasznot húzni a világ megteremtéséből, hanem azért teremtette, hogy legyen egy másik világ és rajta élet. Tovább adja az életet. Isten Lényének jellemzője az adás. Ő nem elvesz, nem kihasznál, hanem ad. Elsősorban Önmagát adja mindazoknak, akik vágyódnak utána. Legteljesebben az Úr Jézus Krisztus eljövetelekor látjuk ezt, Isten Önmagát adja bele ebbe a világba, és Jézus által szabadulás, gyógyulás, új élet lehetőségét. Mennyire más az az Isten, Aki a Biblia lapjain bemutatkozik, mint Akit az emberek lefestenek. Minden tette szeretetből fakad, mert Ő maga a szeretet. Isten létrehoz, mégpedig olyat, ami eddig nem volt. A semmiből teremti meg, és ez azt üzeni, hogy a mi életünkben is létre tudja hozni, azt, ami még nincs jelen.  Másképp mondva, belőlünk is ki tudja hozni az új életet. Ha úgy látjuk magunkat, hogy nincs esélyünk már változtatni, hívjuk Őt segítségül, mert Isten soha nem tönkretesz, hanem létrehoz. A lerobbant életből is Krisztus által újat akar kihozni, olyat amilyen még nem volt. És amikor ez az új megjelenik, az bizonyságtétel.

Istennel kezdődik minden, mégpedig a Szentháromság Istennel. Jelen van az Atya, Aki teremt, ott a szó, vagyis az Ige, a Logosz, Jézus. Ott látjuk a Szentlélek Istent is, mintegy anyamadár veszi körül a teremtést. Óvja és vigyázza, az új világot. Isten figyelme mindenre kiterjed. A Lélek így veszi körül ma is Isten gyermekeit, oltalmazza és vezeti őket. Az Úr mindig összegyűjt, a szárnyai alá hívogat. Ezért jött el az Úr Jézus is, a szárnyai alá akarta gyűjteni Izráel fiait, azonban ők nem akarták. Az új világ akarja, nem lázad, hanem elfogadja az oltalmat. Fogadjuk el mi is az Úr oltalmát! Engedjük, hogy kegyelmével körülvegyen és igéjével igazgassa az életünket.

Isten szava élet szava, amit mond, az megtörténik. Többször olvassuk, hogy miután mondott az Atya valamit, az úgy lett. És ez harmóniáról beszél. Istenben összhang van, és ez az összhang minden megnyilvánulásában jelen van. Amit mond, az mindig úgy van. Akkor lesz összhang az életünkben, ha Isten jelen lesz benne. Isten nélkül nincs összhang, zűrzavar található mindenben, akkor is, ha ezt álcázzuk. Azonban ha meglátjuk, hogy azért van zavar, mert Ő nincs jelen, már jó úton járunk. Menjünk tovább és keressük Őt, hívjuk segítségül és akkor elkezd kiigazodni az életünk. Amikor őszintén Jézust hívjuk a zavar megszűnik. Ahol Ő jelen van, eltűnik mindenféle zavarodottság, letisztulnak gondolataink, az idegrendszerünk is, békesség lesz a szívünkben. Ebből a békességből egy új, minőségi élet jön létre. A Krisztusba vetett hit által új irányt vehetünk, már nem a bűn, hanem Isten szava fog irányítani. Amikor letisztulunk, már képessé válunk az ige által megkülönböztetni a jót a rossztól.

Azt is látjuk a teremtéstörténetben, hogy Isten minden egyes teremtési fázis után megvizsgálta azt, ami létrejött.  Akkor lépett tovább, ha azt jónak találta. Isten nem ad ki fércmunkát a kezei közül, így azután, amikor elromlanak a dolgok, Őt nem vádolhatjuk, hiszen mindent időben leellenőrzött és jónak találta. Mert amit Isten létrehoz, az jó. Tőle és Belőle mindig jó származik.  Minden jó, mert jól működik, nincs keveredés, minden a maga neme szerint hoz gyümölcsöt. És amit Isten így elindított, az a mai napig jól működik, hacsak nem nyúlunk bele a működésébe.

Pál apostol Korinthusiakhoz írt levelét kezdjük el olvasni, és ez a levél nemcsak az akkori gyülekezetnek, hanem nekünk is szól (1Kor 1,1-17). Hiszen azért is olvassuk, és csakis így érdemes hozzáfogni. Legyen ott a szívünkben, hogy találkozni akarunk e sorok által a levél szerzőjével, a feltámadott Úr Jézus Krisztussal.  Ő akar minket megszólítani. Van üzenete a számunkra, sok dolgot elmond az ige Urunkról.

Ő hozta létre a gyülekezetet, tagjait kihívta az addigi életformájukból, bűneikből. Ma is Ő hív, és ennek a hívásnak kell engedelmeskednünk.  Aki kijön addigi életéből, és hátat fordít mindannak, amiben addig élt, az a kihívottak közösségéhez tartozik. Mert az egyházat a kihívottak, a bűnből, a világból kihívottak közössége alkotja. Nem az egész Korinthus a gyülekezet, nem egy település összefogásáról van szó, hanem egy új közösség létrejöttéről. A gyülekezet élete mutatja meg, hogy valóban kihívottak vagyunk, és most már másképp élünk, mint addig. A gyülekezet Istené, egy új minőségi nép. Ez a nép másokat is az Úrhoz vonz, és mindig Őreá mutat. A gyülekezet bizonyságot tesz arról, hogy Jézust kell segítségül hívnunk. A gyülekezet tagjai is az Úr segítségére szoruló emberek. Az tapasztalja meg Őt, aki segítségre várva jön, aki megvallja, hogy elakadt, képtelen maga tovább menni. Aki pedig Őt segítségül hívja, azt Ő meghallgatja.

Azt is elmondja az apostol, hogy az Isten hű. Ez csodálatos üzenet, mert világunkban egyre jobban kikopik a hűség, azonban Isten soha nem lesz hűtlen. Amikor az ember hűtlenné vált, mert elfordult Tőle és a gonoszra hallgatott, Ő hű maradt. Mindent megtett, és megtesz ma is, hogy ránk találjon. A mai napig lehetőséget ad arra, hogy hűtlenségünket megbánva visszaforduljunk Hozzá. Amikor ez megtörténik, egy új életbe, az Ő országába vezet be. Isten hűsége végzi el, hogy most már mi is hűek maradjunk.

Isten gyermeke feladatot is kap, mégpedig, az evangélium hirdetését. Az a feladat, hogy hirdessük az Úr Jézusról szóló jó hírt. Mondjuk el mit tett Ő értünk, hogyan tette újjá az életünket. Merjük Őt ajánlani a körülöttünk élőknek. Mondjuk, nincs más Isten, és nincs más segítség, csakis Ő.  Olyan jó, amikor valakiben felragyog a Krisztus. A hirdetés azt jelenti, elmondom, amit rám bízott az Úr, és várom, hogy a Szentlélek végzi tovább a másikban a munkát. Nincs semmi erőltetés, mert a bűnvallást és az új életet nem lehet kierőltetni.  Az új élet Isten kegyelméből fakadó ajándék.

 

 

ATYÁM, KÉT KEZEDBEN

 

1.  

Atyám, két kezedben, csak ott lakhatom.

Biztonságot csak Tőled kapok.

Újjá így teremtesz, sebem ápolod.

Boldogság, hogy itt van otthonom!

Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram,

Oltalmadban rejtsd el sorsomat!

2.  

Atyám, két kezedben teljes az öröm,

Ajándékodban gyönyörködöm.

Tékozlóként éltem, tárva most karod,

Hűtlenségem nem hánytorgatod.

Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram,

Oltalmadban rejtsd el sorsomat!

3.  

Atyám, két kezedben bátran sírhatok,

Fájdalmaim hordozod, tudom.

Ott fönn a kereszten áldó két kezed

Bűneimmel én szegeztem fel.

Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram,

Oltalmadban rejtsd el sorsomat!

 

 

Isten áldásával.