A
|
mai ember sokfelé keresi kérdéseire a
válaszokat , azonban igán nem találja meg azokat (Dán 12,5-13). Miért? Mert az
igazi válaszok az igében találhatók. Nem mindegy ezért hová is megyünk. Hol is
keresünk feleleteket. Hála az Úrnak,
amiért adott nekünk kijelentést. Nem
akarja, hogy sötétségben legyünk, és így tévútra jussunk. A legtisztább,
legérthetőbb válasz: Jézus. Őbenne láthatjuk meg Istent, és az Isten szerinti
életet is. A magunk életét is az Úrra nézve láthatjuk meg olyannak, amilyen
valójában. Amikor Őreá tekintünk, nem
elkeseredünk, hanem reménységünk lesz. Mert ugyan rádöbbenünk, hogy magunkban
esélytelenek vagyunk, nem tudunk Istennek megfelelni, és az életnek sem.
Azonban az Úr Jézusban Isten megbocsátott, magához ölel, elfogad, és új
lehetőséget kínál. Aki kimondja: Uram, vétkeztem Ellened, nem vagyok méltó,
hogy fiadnak nevezz, az megtapasztalja Isten újjászülő hatalmát. Az már egy más
világ más lehetőségeit élheti meg. Isten országának erejével élhetünk ebben a
világban. Urunk sóként helyez bele a földi életbe, a só pedig hatást fejt ki.
Megízesíti azt a közeget, amelybe belekerül. Mi is ízt adhatunk és
tartósíthatunk.
Dániel kérdező személyeket lát, Istentől kérdeznek. Mint általában mi is,
ők is azt kérdezik, mikor lesz vége. Sok nyomorúság lepergett már Dániel előtt.
Országok és népek harcait látta, ami az ő népének sok nyomorúságot hoz. Mikor lesz vége ezeknek? Jó, hogy Istentől
várják a választ, és nem adják fel, hanem bíznak és várnak tovább. Jó az Úrra
várni, mert Ő mindig a megfelelő időben cselekszik. Amikor elveszítjük
türelmünket, és úgy gondoljuk, be kell segítenünk Istennek, akkor jönnek a még
nagyobb problémák. Azonban Neki nincs szüksége a mi segítségünkre, már mindent
elvégzett Krisztusban. Diadalkiáltás hallatszik a kereszten:
elvégeztetett. Jézus győztes kiáltása
ez. Nem vereség, hanem győzelem sugárzik a keresztről. Isten bolondsága diadalt
aratott. És Ő ma is a kereszten aratott győzelemben részesíti gyermekeit. A keresztből meríthetünk erőt, kapunk
reménységet. Aki Krisztusra néz, nem csügged el, hanem tovább megy Vele.
Eljön az idő, tudja meg Dániel, amikor Isten népe ellenségének az ereje
megtörik. A gonosz ordító oroszlánként jár szerte, el akarja pusztítani a
bizonyságtevőket, azokat, akik élik is az evangéliumot. Azonban nem jár sikerrel. Az Úr egyházán a
pokol kapui sem vesznek diadalt.
Krisztus által mi is győzhetünk a gonosz felett. El lehet Őt utasítani,
és bátran vállalhatjuk Isten akaratát.
Sátán ma is akcióban van, át akarja formálni a társadalmat, célja, hogy
minden, amit Isten alkotott, eltűnjön a világból. Amire Isten azt mondja, bűn, azt
jónak tünteti fel. Amit pedig Isten jónak ítél, és elrendelt, azt rosszként
állítja az emberek elé a gonosz. A
házasság jó, és Isten rendelte, az ördög azt hirdeti, nincs rá szükség. És, amit belevisz a világba, az formálja az embereket.
Minden lehetséges fórumon hirdeti elképzeléseit. Mi is minden felületet
kihasználunk az ige hirdetésére? Bátran felvállaljuk mindazt, amit Isten
kijelentett? Merjük vállalni, hogy Isten akarata és az Általa készített dolgok
jók?
Van, amit Dániel sem ért azonnal, de újra kérdez. Oda lehet újra fordulni
az Úrhoz. A tanítványok sem értettek meg mindent azonnal, de amikor eljött a
Szentlélek, már elkezdték érteni, amiket az Úr mondott. Jézus feltámadása után világosodott
meg előttük több minden. Így, ha keressük
Urunkat, megérhetjük azt, ami még nem világos. Minden a maga idejében tárul fel
a hittel olvasók előtt. A fátylat a Szentlélek távolítja el. Aki nem nem akarja
Istent szolgálni és dicsőíteni, az nem érti meg akaratát, az előtt zárva marad
az ige Mert Isten igéje a hit előtt tárul fel. Hit nélkül lehetetlen tetszeni
Istennek. A hit nélküli értelem előtt bezárul az írás. Aki maga feszegeti,
rossz eredményre jut. Azonban, aki
alázattal jön, és az igét lelke táplálékaként kezeli, az megelégszik. Aki követi az Urat, azt Ő vezeti, azzal
megérteti akaratát. Dániel is megtudja: van jövő. Nem reménytelen az élet, és
nem a halálé, a pusztulásé az utolsó szó, hanem Istené. Mindez hit által lehet
a miénk. Aki hiszi, hogy Krisztus meghalt és feltámadott, az reménységgel várja
az Úr napját. Az tudja, hogy el fog jönni a feltámadás és az új teremtés
napja. Az ige azt üzeni: Isten mindent újjá teremt. Boldog, aki már most erre tekint, és ezzel a
várakozással a szívében él.
Bevezetésként és köszöntésként olvassuk minden levél elején: Kegyelem
nektek és békesség (2Thessz 1,1-12). Már megszoktuk, és bele sem gondolunk a
tartalmába. Az apostol azért írja, mert
több ez, mint köszöntés, a kegyelem és a békesség a hívő élet alapja. Erre
lehet építeni az épületet. A kegyelem az alap, és minden, amit ráépítünk, a
békesség forrásából táplálkozik. Azt építem rá, azt teszem meg, amiben
Krisztusra nézve békességem van. A Szentlélek, mint egy jelzőkészülék, békesség
formájában erősíti meg, mi az Isten akarata. Fontos a Lélek jelzése, ha az
ige jóváhagyja a döntésünket, és
békességünk van, akkor az jelzi: Isten zöldet ad.
Pál szívében, mint mindig, most is a hála az első. Hálás, mert látja
Isten munkáját a gyülekezet életében. Mi az első a szívemben? A hála? Ha igen,
akkor ez jelzi, hogy már látom Krisztusban Isten országának gazdagságát. Igen,
már nem elesett, reménytelen szegénynek látom magam, hanem Isten gyermekének,
és tudom, hogy az Ő kezében alakul az életem.
Megnövekedett a hitetek, írj az apostol. Növekszik a hitem? Előrébb
tartok, mint korábban? Maga a hit olyan,
mint a mustármag, kicsi, szinte alig látható. Akkor miből tudja Pál, hogy a thesszalonikaiak hite növekszik? A hitnek a kifejtett hatása, a
megnyilvánulásai mutatják meg, hogy hol is tart a hitünk. Elakadunk minden apró akadály előtt, vagy hit
által tovább megyünk? Mint húsvétkor az asszonyok, eszükbe jutott a sírt elzáró
nagy kő, de mentek tovább, mert hitték, hogy Isten majd megoldja. Mire odaértek,
eltávolíttatott a kő. Ilyen hitem van? Nem tántorodom el a köveket látva sem, hanem az Úrra nézve megyek tovább? A hit
növekedése a bővölködő szeretetben is megnyilvánul. A bővölködő szeretet nem
akkor szeret, ha a másik problémamentes, hanem akkor is, amikor még nem
szeretetreméltó. A szeretet nem várja el azt, amit maga sem tud teljesíteni.
Isten szeretete Krisztusban már akkor megjelent, amikor mi még bűneinkben voltunk.
Pál apostol az Úr eljövetelére irányítja a figyelmet. Ne a problémákra, a
nyomorúságra, hanem mindig az Úrra tekintsünk.
El fog jönni az Úr, és amíg ez beteljesedik, ennek a reménységével éljük
meg a hitünket. Legyen látható az életünkben az Úrhoz való tartozás. Nekünk is
az lehet az imádságunk, hogy Urunk végezze el, hogy kitartók legyünk, és éljük az
evangéliumot. Akkor dicsőül meg bennünk az Úr, ha az életünkben látszódik az Ő
élete. Ha a környezet észreveszi, hogy a hívők élete más, különbözik az övékétől.
Krisztus az énekem, Krisztus az életem,
Krisztus az énekem, Krisztus az életem,
Krisztus az énekem, Krisztus az életem,
Mindenem énnekem Ő!
Elfogy az énekem, elfogy az életem,
Megmarad énnekem Ő!
Elfogy az életem, ámde az égbe fenn
Rám örök üdv hona vár.
Vár oda Krisztusom, szívem is arra von,
Hadd megyek én haza már!
Elfogy az énekem, ámde az égbe fenn
Angyalok kórusa zeng.
Ott fogom hallani és vele vallani:
Szent vagy, ó! menny Ura, szent!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése