2020. július 30., csütörtök

Ne hagyd kialudni a lámpást!

C

send, nagy csend borult a tájra (2Móz 32,1-14). Már nincs dörgés, villámlás, csak csend. Mózes a felhőben a hegyen, a napok telnek, és Izráel fiai türelmüket vesztik. Úgy gondolják, amit láttak és hallottak, valószínűleg csak a természet erejének a hangja volt. Milyen könnyen elveszítjük türelmünket, és nem tudunk várni az Úrra. Mózes késik, ha valami nem a mi időnk szerint megy végbe, rávágjuk, Isten késik. Most Mózesről gondolják, hogy késik, pedig nem késik, nem is volt megadva, hogy meddig lesz a hegyen. Mózes elmerül Isten jelenlétében, és addig marad, amíg Istennek van üzenete. A nép azonban nem tud Isten közelségében lenni - mi tudunk-e? Tudok-e huzamosabb időt csendben az Úrral lenni?

A nép Áronhoz fordul, és azt kéri, csináljon neki isteneket, mert nem tudják, mi történt Mózessel. Mindebből az jön le, hogy ezek az emberek Mózeshez kötötték hitüket. Emberben bíztak, neki tulajdonítják a hatalmas jeleket, amik Egyiptomban és az út eddigi szakaszán végbementek. Nem Mózes hozta ki őket a rabszolgaságból, hanem az élő, szent Isten, Akihez nincs fogható. Abban a kiváltságban részesültek, hogy Isten értük, egy rabszolgaságba süllyedt népért lehajolt. Értéknek tartotta őket, és mindent megtett, hogy kimentse és új életre vezesse őket. Az Úrhoz nincs fogható, nem akarja látni az ördög elnyomását, Isten nem örül annak, hogy az ördög uralkodik az ember felett, mert látja, hogy ennek az eredménye a totális elnyomás. Sátán minden téren tönkre akarja tenni az embert, elszakítva Istentől kárhozatba kívánja taszítani. De Isten ezt nem akarja, azért küldte el az Úr Jézust, hogy kimentsen a gonosz hatalmából. Sátán legyőzetett a kereszten. Igen, le van az ördög győzve Jézus által. Jézus a Szabadító, ne engedjük, hogy bármi vagy bárki más irányba tereljen minket. Aki segítségül hívja az Úr nevét, az megtartatik, és ezt ki lehet próbálni. Azt is megtapasztalhatjuk, hogy az Úrral mennyire másabb lesz az életünk. Kiteljesedhetünk Vele. Megtörik a bűn hatalma, már nem kell vétkezni, tudunk nemet mondani, és most már Jézusért, az Ő uralmáért fáradozunk.

A várakozás nehéz, különösen, ha azt nem Isten jelenlétében töltjük. Izráel valami kézzel foghatót akart, nekik Mózes jelentette a biztonságot. Milyen gyakran nekünk is ember adja a biztonságot, egy személyhez kötjük a hitünket. A biztonság maga Jézus, a Vele való kapcsolat. Amikor várok, akkor is Vele vagyok. Igyekszem Őt minél jobban megismerni. Izráel nem erre használta fel ezeket a napokat, kellett valami, amire rávetíthetik a hitüket. Ők látni akartak. Látni, de mit? Egy szobrot, egy emberi alkotást, akibe beleláthatják Istent. Urunk azt mondja, boldogok, akik nem látnak, és hisznek. Az Úr ad annyi jelzést, ami által megerősödik a hitünk. A hit hallásból van, tehát nem tárgyak hozzák létre a hitet, hanem az ige hallása. Olvassuk és hallgassuk Isten beszédé,t és a hitünk meg fog erősödni. Ha valamit nem értünk, vagy valamiben várnunk kell, ne kövessük Izráel példáját. Ne mondjuk, nem érdemes tovább várni, igét olvasni, gyülekezetbe járni, hanem mélyüljünk el még jobban a Bibliában.

Olyan szomorú látni, hogy Áron semmi ellenállást nem tanúsít. Hamis békességet követ. Kerüli a konfliktust, pedig maga is tanúja volt Isten hatalmának. De nem vállalja Isten másságát, nem inti türelemre a népet, hanem kiszolgálja vágyaikat.

Az is világos, hogy nem igazán Isten kell nekik, hanem egy istenséghez köthető ünnep, amin lehet szórakozni. Ma is kezd terjedni, a hithez olyan alkalmakat kötnek, ahol jól érzik magukat. Vallásos formába öntik a test vágyait. A nép leült enni, inni és játszani. Itt már nem Istenről, hanem magukról van szó. Felszínre tört a belső ember, szívükben nem változtak meg, maradtak, akik voltak. Az is látható, hogy nem múlt el nyomtalanul az Egyiptomban töltött időszak. Nem lehet úgy a világban élni, hogy az ne legyen hatással ránk. Nem az Egyiptomiak vették át a zsidók jó szokásait, pozitív életgyakorlatát, hanem a zsidókba épült bele a bálványimádás.

Isten véleménye: megromlott a nép. Ez nem ártatlan tett, hanem azt jelenti, hogy nem kel nekik az élő Isten. Isten ítélettel kíván válaszolni, de Mózes közbenjár. Annyira megragadó, hogy nem úgy áll Mózes hozzá, itt a lehetőség a dinasztia kialakítására. Istenre, az Ő dicsőségére tekint, és ezért közbenjár a népért. Még egy esélyt kér a számukra. Ezt az esélyt hozta el az Úr Jézus, megragadhatjuk. Nem ítélettel, hanem kegyelemmel, az újrakezdés lehetőségével közelít hozzánk. Azonban egyszer letelik a kegyelmi idő, de most még élhetünk vele.

Míg a fenti történetben a türelmetlenség, addig újszövetségi igénkben a közömbösség a fő motiváció (Mt 25,1-13). Az öt balga szűz élete mögött a közömbösség húzódik meg. Ez pedig a hamis biztonságból táplálkozik. Mind a tízen az Úr közösségébe tartoznak, mind várják a vőlegényt, lámpásuk is egyformán van.  A különbséget a tartalék olaj jelenti. Öt visz magával olajat, öt nem. Akik vittek, előrelátók voltak, úgy gondolták, bármi történhet, de az őket nem éri váratlanul. Vagyis teljes mértékben a Vőlegény jövetelére koncentráltak. Fontos volt, hogy semmiképpen ne maradjanak le. Ha később érkezne is, az sem fog ki rajtuk, mert van olajuk.

Mi az olaj? A hit, az élő hit, ami által állandó kapcsolatban vannak az Úrral. Az öt okosnak nem formalitás a hite. Ők nem azt mondják, beletartozunk egy felekezetbe, nagy ünnepen elmegyünk templomba, így semmi gond nem lehet, miénk az üdvösség. Nem, számukra egy a fontos: égjen a lámpás. Ők is elalszanak, de a lámpás nem aludhat ki. Mindent megtesznek, hogy állandóan égjen. Az ő hitük nem a körülményektől függ. Ápolják a hitüket. Az Úrba vetett hitet állandóan ápolni kell. Hogyan? Az igével való táplálkozás által. Az olaj tehát Isten igéje, ami a sötétben is világít. Az ige ad látást, amikor ránk köszönt az éjszaka.

Megláthatjuk azt is, hogy hitet kölcsönözni nem lehet. De az olaj hiánya azt jelenti, hogy nincsenek készenlétben. A hit hiánya a készenlét hiánya. Akinek nincs élő kapcsolata a Szentlélek által, az nincs kész. Élő hit nélkül viszont nem juthatunk az életre. Az ajtót bezárják, és később már nem nyílik meg. Az Urat addig kell keresni, addig kell ismerősévé lenni, amíg nyitva az ajtó, amíg nem érkezett meg a menyasszony. Utána már késő. Az öt balga szűznek a világ dolgai fontosabbak voltak. Az élet különféle elfoglaltságai miatt nem volt idő a kapcsolat ápolására. Nem éltek az igével, és elfogyott az olaj.

Vigyázzatok, zárja az Úr a példázatot. Mire? A hitre. Arra, hogy legyen tartalék olaj, és így mindig égjen a lámpás. Ne hagyjuk kialudni a hit lámpását!

 

 

LÉGY ÉBER REGGEL

 

 

1.  

Légy éber reggel, bár felhőtlen égbolt

Vihartalan, csendes napot ígér.

Kelhet vihar szívedben, mely a vándort

Lesújtja, míg honába tér.

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

 

2.  

Légy éber délben, míg a földi zajban

Az ég békéje feledésbe megy!

Ó, lelj egy percet lenni egymagadban,

Hogy ott kiöntsd a szívedet!

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

 

3.  

Légy éber este, míg csend száll a tájra,

Keresd fel égi hű Barátodat!

Úgy fáj a szíve, ha hiába várna,

Ha jössz, kitárt karral fogad.

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

 

4.  

Légy éber, ó, napod bármerre fordul,

Mert szüntelen vigyáz az ellen is,

S a szentek szentjét elfoglalja orvul,

Ha égő hittel telve nincs!

Ó, szüntelen légy éberen,

S imádkozzál, fiam!

 

Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése