A
|
fogságra menetel után, Isten szava a prófétán
keresztül az üresen maradt ország és a környező népek felé hangzik (Ez
36,1-38). Izráel ellenségei tele voltak
kárörömmel, amikor Babilon leigázta az Úr népét. Gúnyosan beszéltek a szent
földről, és úgy gondolták minden az övék lesz: „Az ősi halmok a mi
birtokunkba kerültek” (2)!
Isten ellensége, a világ mindenkor örül a tanítványok félre tételének,
amikor visszahúzódnak, mert ilyenkor a bűn, a gonosz területe növekszik,
munkája kiteljesedik. A gyülekezet visszatartó erő ebben a világban, amíg itt
van, a bűn nem tud kiteljesedni, mert a tanítványok Isten akaratát képviselik.
Életük akadályozza a gonoszt. Hiszen amíg itt vannak Jézus követői terjed az
evangélium, terjed az Úr akarata szerinti élet.
A szomszédos népek úgy gondolták, miután Izráelt elhurcolták a szent föld
az ölükbe hullik, Isten népe országa az övék lesz. Azonban Isten kijelenti,
hogy visszaviszi népét földjére, mert azaz övék. A nép haza megy, mert az Úr
hazaviszi őket, „közel vannak ahhoz, hogy hazatérjenek” (8). Ez az ígéret még a
fogságban, a babiloni birodalom virágzása idején hangzik el. Tehát mindez emberileg
lehetetlennek tűnik. Ugyanúgy lehetetlennek tűnt, hogy majd kétezer éves
száműzetés után a zsidók 1948-ban hazatérjenek, és ismét legyen országa Izráelnek.
Nagyon kevesen hitték, hogy mindez megvalósul. Azonban az Úr mindenek felett
van, Ő irányítja a népeket, a történelmet, ezért népe bárhol tartózkodjék,
legyen akár szétszóratásban, biztonságban lehet, mert Ura kézben tartja az
eseményeket. Mindenkor érvényes, amit Pál apostol ír: „az Isten ajándékai és
elhívása visszavonhatatlanok” (Rm 11,29).
Nemcsak nem vonja vissza elhívását, hanem a visszavitt népet gazdagon
megáldja. Izráel áldását a föld is megtapasztalja. Amikor Isten újrakezdi
népével nem a régi viszonyokat állítja helyre, hanem még több jót ad számukra,
mint annak előtte. Ilyen Urunk van, Aki még több jót ad, aki még áldottabbá
teszi annak az életét, aki visszatér Hozzá. Nem béresnek, hanem fiúnak fogad
vissza.
Azonban nem csupán a föld újul meg és tapasztalja Isten áldását, és terem
majd gazdagon, hanem népét is megújítja a Gazda. Ez a megújítás teljes
életváltozást eredményez: Isten a probléma gyökerét kezeli, nincs más megoldás
csak a szív csere. Azért lesznek mássá, azért ragaszkodnak immár Urukhoz, mert
új szívet és lelket kapnak. „Új
szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a
kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az
én lelkemet adom belétek, és azt művelem veletek, hogy rendelkezéseim szerint
éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek” (26-27). Az új szív a
megoldás, amit Isten ajándékoz a megtérőnek. Az Úr Jézus is azt mondta, szükség
újonnan születnünk. Ezt az Úr viszi végbe Szentlelke által, Akit pünkösdkor
elküldött a világba. Erre nemcsak Izráelnek, hanem nekünk is szükségünk van.
Kérjük az Urat vegye el régi kő szívünket és adjon új élő, hússzívet, amelyben
Ő lakozik.
Nagyon fontos, hogy nem ugyanúgy kerülnek vissza, ahogyan elmentek, ezt
fejezte ki az új szív is. Ezen felül pedig az Úr megtisztítja népét minden
tisztátalanságtól. Tehát amikor hazatérnek nem a szomszédos népek szokásai
szerint élnek, nem a tőlük átvett bűnök irányítják életüket, mert ezeket
kitisztítja belőlük az Úr. Isten megtisztítja népét. Erre a megtisztításra is
szükségünk van, sok minden ránk rakodott már a világ életmódjából, szokásából,
de ezektől meg kell tisztulni, mert Isten országába nem mehet semmi
tisztátalan. A megtisztulás módja pedig ez: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és
igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól”
(1Jn 1,9).
Pál apostol a korinthusiak számára nem adja parancsba az adakozást, mert
annak a szívből kell származnia és
önkéntesnek kell lennie (2Kor 8,7-24). Az Úr Jézus is önként, az irántunk való
szeretetből adta magát a keresztre. Önként hagyta maga mögött az Atya világát
és lett szegénnyé értünk. Az Úr elengedte mindazt, ami gazdagság volt a
számára, és vállalta értem a szegénységet, hogy én legyek általa gazdag. Az Úr
gazdaggá teszi, azt, aki Benne hisz. Ez a gazdagság nem elsősorban anyagiakban
nyilvánul meg, hanem, úgy amint az első levélben leírja: „Mert a vele való
közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben,
amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. Azért nincs
hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus
megjelenését várjátok” (1Kor 1,5-7). A Vele való közösségben válhattunk
beszédünkben, tetteinkben, a kegyelmi ajándékokban gazdaggá.
Mindez és Macedónia gyülekezeteinek az adakozó készsége motiváló tényező
a korinthusiak számára. Isten irántunk való szeretete ösztönzőleg hat ránk is,
aki át éli mit tett érte az Úr, hogy a legtöbbet, az életét adta oda érte, az
nem tart vissza semmit Tőle, annak megnyílik a szíve, a pénztárcája és annak lesz
ideje is az Úrra és a Neki való szolgálatra.
Az adakozás nem látványosság, nem az a hangsúlyos, hogy mások tudják, mi
mit adtunk. Nem is jelenti azt, hogy közben a ránk bízottak nélkülözzenek.
Hanem úgy kell adni, ahogyan az Úr indít és aszerint, amink van. Az egyenlőség
sem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanakkora részt kell juttatni, hanem azt,
hogy legyünk készek a nekünk adott többől adni, azoknak, akik nyomorúságban
vannak. Talán azért kapok én többet, hogy a bőségből juttassak annak, akinek
nincs. Isten a gyermekei által ossza el a javakat. Bizony ma sokan arra
törekszenek, hogy nekik legyen mindenből a legtöbb, és semmi nem elég a
számukra.
Pál apostol odafigyel arra is, hogy az adomány körül minden rendben
legyen, átláthatók legyenek a pénzügyek. Nem elég, ha az Úr előtt
tisztességesek vagyunk, az embereknek is látniuk kell ezt. Mert ez is
bizonyságtétel.
Új szívet adj, Uram, énnekem
Új szívet adj, Uram, énnekem,
Új szívet adj, én Istenem,
Amely csupán csak Teérted ég,
S Véled jár szüntelen, csak Véled szüntelen.
Nyájas, vidám, szelíd jó szívet,
Mely Jézusom Te lakhelyed,
Hol egyedül a Te hangod szól,
Mely Véled van tele, csak Véled van tele.
Jézus, a Te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet.
S én is tudom bűntelen leszek,
Majd Nálad odafenn, a mennyben odafenn.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése