Állj elő az igével!

A

z Úr tanítja népét, Önmagában bízni (Ézs 3,1-15). Eddig emberekben, más népektől jövő segítségben, a saját készleteikben, és erejükben bíztak. Isten azonban rá akarja döbbenteni őket, hogy az emberben való bizalom nem igazi, és nem jó megoldás. Az ember lehetőségei végesek. Másrészt az embere nem mindig lehet számítani. Ezt fogja Izráel is átélni, akikben bízott vagy cserbenhagyják, vagy ugyanúgy Asszíria hatalma alá kerülnek. Meg kell tanulniuk, hogy csak Istenre számíthatnak minden időben.  Sőt igazán azt kellene megtanulni, hogy nincs az Úrhoz fogható, mindig lehet Benne bízni. Igazából a problémák akkor jelentkeznek, amikor eltávolodunk az Úrtól, amikor úgy gondoljuk, ha elmegyünk otthonról, mint a tékozló fiú, akkor még jobb lesz az életünk.  A gonosz megtéveszt, azt akarja, hogy ne Isten szavára hallgatva éljük az életünket. Úgy állítja elénk a világot, mint ami kívánatos, és ha engedünk csábításának, kiteljesedik az életünk. Sátán az Úrral való kapcsolatot gyakran rabságnak tünteti fel, és hamis szabadságot kínál. Sok esetben csak akkor döbbenünk rá a tévedésre, amikor valóban rabokká váltunk. A világ által kínált szabad sok területen megkötözötté tesz.  Amiben bíztunk, vagy amit jónak tartottunk, annak a rabjává váltunk. Ráadásul legtöbb esetben kiderül, a magunk erejéből nem is tudjuk a rabigát letörni.

Megbotlik és elesik Júda és Jeruzsálem is, de az ige rámutat, aki elesik, a talpra is állhat. Az ige elmondja, hogy Isten nem akarja, ha elestünk, úgy maradjunk. Ő talpra akar is tud állítani. Akik az Úrban bíznak, azoknak erejük megújul. Tehát az Úrba kapaszkodva talpra lehet állni. Mikeásnál olvassuk: „De én az Úrra nézek, ha elesek is fölkelek” (Mik 7,7, 8). Ez a lényeg, ha elestem talpra lehet állni. Nem a magam erejéből, hiszen az elesés pont azért történt, mert magamban, vagy valami másban bíztam és nem az Úrban. Azonban Vele talpra állhatok. A földön is lehet az Úrra nézni. Tulajdonképpen akkor fordul meg az életünk, amikor elkezdünk az Úrra nézni, teljes szívvel Benne bízni.

Az újszövetségben láthatjuk ezt kiteljesedni. Nagyon sok igazán reménytelen helyzetben élő ember, amikor hallott az Úr Jézusról felkereste, és segítségül hívta. Megtapasztalták, hogy Ő az emberileg reménytelennek mondott helyzet fölött is Úr. Az Úr Jézus számára nincs reménytelen eset. Ő nem ismer lehetetlent, és ezt Lázár története is megerősíti. Negyednapja halott volt már ez az ember, szaga volt, testvérei is úgy látták, itt már nincs mit tenni, nincs segítség. Győzött a betegség és a halál, és mindenkinek meg kellett látni, hogy Jézus győzött a betegség és a halál fölött is. Valóban nincs lehetetlen a számára. Te sem vagy reménytelen eset. Az életedet meg tudja fordítani az Úr. Nem kell a padlón maradni, bármi küldött is oda, Vele és Általa talpra állhatsz. És amikor ez megtörténik, egy új útra állít.  Amennyiben azután megmaradok ezen az úton, ragaszkodok lábnyomához, nem is kötelező ismét elesni.

Pál apostol a csüggedésre, reménytelenségre hajlamos Timóteust is arra biztatja, nézzen az Úrra (1Tim 4,1-5).  A feltámadott, élő Úrra nézzen, Ő elé kell majd állnunk, és ez erőt ad. Nézzünk ma arra az Úrra, Aki el fog jönni. Ez is segít talpra állni, jön az Úr, és én Őt várom. Nem engedek a lehúzó erőknek, a befelé fordulásnak, hanem végzem, amit rám bízott.  Szolgálom Őt, és ezt úgy teszem, hogy amikor visszajön, munkában találjon.

Mi is az első renden ránk bízott feladat? Hirdesd az igét, írja Pál. Ez van ránk bízva, hirdessük az igét. Természetesen ez nem csupán szószéki szolgálatot jelent, hanem azt, hogy mindenki, mindig az ige megoldását mondja el. Úgy hirdetjük az igét, hogy a megrekedt embereknek beszélünk az Úr Jézusról, az Ő szabadításáról. Aki a vérfolyásos asszonynak beszélt Jézusról, az igét hirdetett. Amikor a Szentírás felé terelünk valakit az igehirdetés. Mert az Úr az igén keresztül szólít meg.

Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben. Tehát vállaljuk az Igét mindig. Akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő. Vagyis akár akarják, akár nem akarják hallani, mit mond az Úr. Mindenkinek hallani kell mit tett Isten érte. Állj elő vele, tehát vállad Isten szavát, az ige útmutatását, hadd hallja mindenki, lehet másképp is, mint ahogyan azt megszoktuk. Van Istennek megoldása az életünkre. Van másféle életmód, mint ami épp divatos. De ezt fel kell vállalni, erről kell beszélni. Adventre is üzeni az Úr, állj elő az én országom rendjével, az ige igazságával. Merd bátran elmondani, Jézus nem Jézuska, karácsony középpontja nem a fenyő, vagy az ajándékok, hanem a feltámadott és élő Jézus. Mondjuk el, hogy nem csecsemőt, hanem a dicsőséges Urat várjuk. Nem a gazdagon terített adja meg az ünnep tartalmát, hanem az Úr jelenléte. Halljuk meg zörgetését és a hangját és engedjük be életünkbe, és akkor más lesz a karácsony, és más lesz onnantól kezdve az életünk is. Jézus hoz igazi változást az életbe.

Légy józan mindenben, vagyis ne a divatokra, hanem Jézusra figyelj. Végezd az evangélium hirdetését, és megélését. Ne azzal foglalkozz, mi az aktuális mese, mit akarnak hallani az emberek, hanem hirdesd az evangéliumot. Nincs nagyszerűbb és kiutat mutató hír annál, hogy megszületett a Megmentő, Aki megtartó is egyben. Ő tart meg az új életben, segít a keskeny úton járásban.  Mélyüljünk el ma is az igében, engedjük Isten munkálkodni a szívünkben, és amire rámutat, azt hagyjuk érvényre jutni.

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem

hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó

békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől

hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekö-

vet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig

hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó bé-

kekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük

győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet,

Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se

érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hir-

desd: a Szabadító elközelgetett!

Isten áldásával.