Lehetsz hófehér

C

sodálatos ígéretet ad az Úr, és erre nagyon nagy szükségünk van (Ézs 1,18-31). Ha magunkra tekintünk, azt kell mondani: Uram, én nem tudok jót tenni. Tegnap erre kaptunk felszólítást: „Tanuljatok meg jót tenni” (1,17). Uram, bárhogyan is próbálkozom, nem megy ez nekem, úgy vagyok, mint Pál apostol: „nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem a gonoszt teszem, amit nem akarok” (Róm 7,19). Azonban a mai igében kapunk bátorítást: van megoldás. Nem nekem kell a jót magamból kipréselni, erőlködni azon, ami úgy sem megy, hanem forduljak az Úrhoz.

Ő azt ígéri, hogy megoldja a problémámat. Megtisztít a bűntől. Bármilyen szennyes legyek is, az Ő tisztítószere előtt nincs akadály. Hófehér lehetek. Hát bizony, ha magamra nézek, el sem tudom képzelni, hogyan is lehetnék olyan fehér, mint a hó. Az igébe tekintve megtudom, hogy az Úr Jézus vére tesz tisztává. Ehhez annyit kell tenni, hogy megvallom a bűneimet. „Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1Jn 1). Ő megtisztít minden bűntől és hamisságtól. Az üdvösség fehér ruhájába öltöztet. A megtisztult szívet újjá teszi, és az új ember már Jézus által képes lesz jót cselekedni. Az új ember már tanulékonnyá is válik. Kitől tanul? Nem a világtól, hanem az Úrtól. Már Ő lesz a minta, az Ő képére és hasonlatosságára formálódik.

Azonban az új életben növekedni és megmaradni kell. Nem elég csak elindulni. Izráel is elindult Egyiptomból, de hamar eltért az Úrtól. Ha engedelmesen hallgattok rá - ez ma is érvényes. Ha megmaradunk az Úr nyomában, és mint Pásztorunkra hallgatunk, akkor megtapasztaljuk országának minden gazdagságát. Őt követve a Szentlélek munkája valósul meg mindennapjainkban. Megtapasztaljuk, hogy az evangélium hat általunk. Hiszen a krisztusi élet só, ami hatást fejt ki mások felé. Ahová bejut ez a só, ott ízt ad, Isten szerinti ízt ad, és ezáltal fogyaszthatóvá teszi az életet. Az ige a romlást is gátolja. Amíg az ige hangzik a világban, addig gátolja a romlástól. Isten tartósítószere a megélt evangélium.

Csodálatos ige: ismeri az Úr az övéit (2Tim 2,19-26). Talán beleremegünk, Ő ismer, tudja jól, ki vagyok. Azonban pozitív tartalma is van: ismeri a szívem, tudja, hogy szeretem, és az Övé vagyok. Jó ellenszere ez a kételkedésnek. Nem az a lényeg, mit érzek vagy gondolok, hanem, amit az ige mond. Ő ismer. Nem lehet megtéveszteni, ha valóban átadtam az életemet, és kegyelmet nyertem a kereszt tövében, az Övé vagyok. Ezen senki nem változtathat. Ha nem hagyom el az Urat, Jézusért az Ő tulajdona vagyok. Drága vérén vett meg magának, és nem engedi, hogy újra elvesszek.

Azt is üzeni az ige: mivel tudja az Úr, ki az Övé, kinek a szívét tisztította meg a vér, nem lehet Őt becsapni, nem lehet azt gondolni: mert egy felekezetbe tartozok, minden rendben van. Az élet tesz bizonyságot arról, hogy ki az Övé. Gyakran mondják, nem lehet azt tudni, ki hívő, és ki nem. De igen. Az élet elárulja. Mert aki az Úré, tudatosan nem él bűnben, és nem a régi természetének szokásaihoz vagy a világ erkölcséhez igazodik. Aki az Úré, azt nem a divatok vezérlik, nem hivatkozik arra, ma mindenki így csinálja. Isten gyermekének világos mércéje az ige. Ahhoz méri magát mindenben és mindenkor.

Az apostol rámutat: az igazi értéket a tartalom adja. Az edény emberileg lehet értékes, de ha a tartalma hitvány, akkor az edény is azzá válik. Viszont ha egy olcsó anyagból készült edényt megtisztítanak, és igazi értéket tesznek bele, értékessé válik. Mennyi élet bizonyítja ezt. Urunk hány életet megtisztított és töltött fel igazi tartalommal, a kegyelemmel. Gondoljunk a parázna nőkre, vámszedőkre, házasságtörőkre, és egyéb bűnökben élőkre - az Úr új tartalmat adott az életüknek. Azóta is hányan átélhettük mindezt. És még ma is van erre lehetőség. Odavihetem az Úrnak elrontott életemet, és Ő helyreállítja, és igazi élettel tölt meg. Kiveszi a szívünkből a hazugságot, az engedetlenséget, szeretetlenséget, minden bűnt, és feltölt önmagával, saját indulatával.

Vannak ebben a világban kerülendő dolgok. Minden kornak megvannak a veszélyei, nemcsak az ifjúkornak. Krisztusban lehetségessé válik ezeknek ellenállni. Az is jó, hogy vannak pozitív példák, olyanok, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat. A kísértés idején ez a megoldás, hívjam segítségól az Urat. Ő megígérte, ha segítségül hívjuk, megszabadít. Ne magunkat akarjuk megszabadítani, mert az nem fog sikerülni. Engedjük, hogy Ő oldja le a bilincset, nyissa ki a börtönünk zárát. Nekünk csak ki kell sétálni az ajtón. Ő legyőzte az erős fegyverest, mert erősebb a gonosznál.

Aki az Úrban van, és Őt szolgálja, annak már nem kell veszekedni, hanem tud türelmes lenni. Ez is lényeges, azért tudok türelmes lenni, mert visszaemlékszem: én sem voltam mindig az Úr tanítványa. A krisztusi élet felnyitja mások szemeit, meglátják, hogy az ördög foglyai. Sátán azt akarja, hogy az ő akaratát teljesítsük. Azonban az Úr kiszabadított, és ellene állhatunk. A sátán helyett Isten akaratát tegyük. Sátán embergyilkos, pusztító. Az Úr embert mentő, gyógyító, megbocsátó és új élettel megajándékozó Úr. Kövessük Őt, és életre jutunk.

Mily jó, ha bűntől már szabad

1. Mily jó, ha bűntől már szabad,

Az Úr szolgája vagy;

A bűn szolgája gyáva rab,

A Krisztusé szabad.

2. A bűn sötétben tévelyeg

És bajba dönt vakon;

De Krisztus kézen fog s vezet

Világos útakon.

3. A bűnben kín van s gyűlölet,

Mi mást, más minket öl;

Öröm köt egybe s szeretet

Az Úr szívén belől.

4. Már szolgád lettem, Jézusom,

Ki értem áldozál;

Más uram nincsen, jól tudom,

Mert bűnből kihozál.

5. Légy áldott, Krisztusom, te nagy!

Hadd adjam át szívem:

Vedd szívesen, hogy hol te vagy,

E szív is ott legyen.

Isten áldásával.