Szabadság Krisztusban

 

T

ovábbra is a még otthonmaradóknak szól az ige, egy jelképes történeten keresztül (Ez 17,1-18,32). Isten azt üzente, hogy ne lázadjanak fel Babilónia ellen, fogadják el uralmát, és akkor megmaradhatnak az ígéret földjén. Azonban ők nem akartak Babilónia uralma alatt maradni, fellázadtak és Egyiptommal szövetkeztek. Miért? Mert nem volt bennük bűnlátás és bűnbánat. Nem ismerték el, hogy mindez nem véletlen, hanem Isten büntetése. Az Úr engedte meg, hogy eljöjjön a fogság, mert nem engedelmeskedtek Neki. azonban ők úgy gondolták, majd maguk változtatnak a dolgokon. Majd ők keresnek segítséget. Gyakran így van ez ma is, fellázadunk, és mi akarunk változtatni, ahelyett hogy kivárnánk Isten idejét, az Ő szabadítását. Nem vezet jóra, amikor türelmetlenül mi cselekszünk. Tulajdonképpen ez a manőverük is engedetlenség. Politikai szövetséggel akarnak változtatni. Gyakran gondoljuk mi, hogy a politikát kell segítségül hívni. Isten népe azonban mindig Urára támaszkodik. Meg kell mutatnunk, hogy lehet Istenben bízni. Sőt az az igazi áldás, amikor Rá hagyatkozunk. Bár vannak, akik ezt logikátlannak tartják, vagy épp úgy gondolják, Istentől van a politikai segítség is. azonban Isten népének maga az Úr a királya, és Ő felhőkön át száguld népe megsegítésére. Azonban ehhez engedelmességre, és bűnbánatra van szükség. Meg kell látni a saját felelősséget. Izráel a bűnei miatt jutott fogságba. De még Isten adott lehetőséget azoknak, akik otthon maradtak, és ha alázattal elfogadják Isten akaratát, megtapasztalhatták volna, az Ő csodálatos vezetését. Ne féljünk nehéz helyzetben is Urunkra hagyatkozni. Ő majd a maga idejében cselekszik. Ne higgyünk a világ, csábító lehetőségeinek.

Isten arra is rámutat Ezékielen keresztül, hogy eljön az egyéni felelősség ideje. Nem okolhatnak mást életük alakulásáért, és Isten ítéletéért. Ez az egyéni felelősség igazán Keresztelő Jánossal érkezett el, amikor Ő személyes megtérésre hívta fel a népet. Már nem elég a kollektív bűnbánat, egyénileg kell megvallani a bűnt, és átélni Isten bocsánatát. Mindez azt jelenti, nem okolhatunk mást, mert Isten a saját vétkeinkért von ítéletre. Azonban aki meglátja, hogy ítélet alatt álló bűnös, rátekinthet a Golgotára. Ott ragyog fel Isten kegyelme. Csodálatos, hogy még áll a kereszt, még odamehetünk, és átélhetjük, hogy Krisztus vére megtisztít minden bűntől.

Igénk arra is rámutat, hogy a megtérés egy egészen új életet jelent. Ha az Úr megbocsát, többé nem követem el azt a vétket, amiben addig éltem. Vannak, akik azt gondolják, a megtérés után is vétkezhetünk, élhetünk bűnben, mert minden meg van bocsátva. Azonban az ige nagyon világosan beszél a bűnbocsánatot követő életváltozásról. Pál apostol is írja, többé nem élhetünk úgy, mint tudatlanságunk idején. Mert az Úr újjá szül, és képessé tesz arra, hogy ne vétkezzünk. Már nem a magunk, hanem az Ő ereje a domináns, már nem magunkra, hanem Őreá építünk.

Fontos még a lelki megújulás. Újuljatok meg, szólítja fel őket az Úr! Meg kell újulnunk szívünkben, és ez Krisztus által mehet végbe. A Vele való állandó kapcsolat által. A felszólítás azt is jelenti, meg lehet újulni. Nem lehetetlent kér Isten, mert Ő az, Aki megújíthat. Szükségünk is van erre, a lélekátömlesztésre. És ezt Ő végzi el akkor, ha Odafordulunk Hozzá, és kérjük, igéje és Szentlelke által újítson meg minket.

Krisztus szabadságra szabadított meg! – írja az apostol (Gal 5,1-15). Ez azt jelenti, minden függőséget leoldott, a bűnét, a hagyományokét, a régi természetünkét, és most már csak Tőle függünk. Vagyis, aki behívta Őt az életébe, az átéli ezt a szabadságot, az most már Krisztus nyomdokaiban jár. Ez a szabadság azt jelenti, Őt követem, oda megyek, ahová mondja. Így már nem vagyok kiszolgáltatva a világnak. Az egyház nem a világot szolgálja, hanem a világban hirdeti az evangéliumot. Az Úr az Ő szabadságára hív, most már nem a körülmények vagy a régi természetem szabja meg éltem menetét, hanem Isten országa és annak királya. Még annyit jegyezzünk meg, hogy ez a szabadság nem a politikai, nem a körülményektől függ. Egy Krisztus által megszabadított rabszolga, akkor is szabad, ha még társadalmilag nem nyert felszabadítást a rabszolgaság alól. Szabad a bűn hatalmától és a másoknak való megfeleléstől. És ez azt hozza magával, hogy még rabszolgatartóját is képes szeretni. Ezért úgy él, hogy az bizonyságtétel legyen gazdája számára. Ilyen szabadságban élek? Szabad vagyok a másik orcám odafordítására, sérelem és kár elszenvedésére?

Az apostol rámutat, a szabadságban meg is kell maradni. Sátán igyekszik erről az útról letéríteni, de ne engedjünk neki. Kapaszkodjunk Krisztusba! Azt nem akadályozhatjuk meg, hogy a gólya elszálljon a fejünk felett, de azt igen, hogy fészket rakjon rajta. Akit Krisztus megszabadított valósággal szabad, és képes nemet mondani a gonosz minden ajánlatára. A gonosz nem mindig durva bűnökkel támad, szépnek, jónak, sokak által elfogadott dolgokkal közeledik, de Krisztusban megláthatjuk a hamisságot, és így el tudjuk utasítani.

Sátán a testünk által is támad, elhiteti, hogy Krisztus megbocsátott, ezért nem lényeges,, ha vétkezünk. Pál határozottan írja, ez nem így van. A szabadság, nem lehet ürügy a testnek. A szabadság nem azt jelenti, hogy szabad nekem bűnben élni. A szabadság mindig szem előtt tartja, „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává” (1Kor 6,12). Szabad, de nem élek vele, mert rabbá válhatok. Ha ezt tudatosan figyelmen kívül hagyom, eleshetek. Azonban az Úr vezet, és figyelmeztet. Ha hallgatunk a szavára, elkerülhetjük a csapdát.

 

 

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

 

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem

hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó

békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől

hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekö-

vet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig

hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó bé-

kekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük

győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet,

Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se

érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hir-

desd: a Szabadító elközelgetett!

 

 

Isten áldásával.