2011. január 15., szombat

Szolgálat

A
 mai ószövetségi szakaszunkban (Ézs 10,1-19) szembesülhetünk az önző életfelfogással. Láthatjuk amint Isten népe között is felütötte a fejét ez a szemlélet. Mindenki, és különösen a nép vezetői, akiket Isten Izráel élére állított, éltek vissza helyzetükkel és csak a saját életük jobbítására figyeltek. Ilyen időszakokban, amikor felborul az Isten által adott rend, sokan az Urat teszik felelőssé. Miért engedi Isten, az igazságtalanságot, a szegénységet?
Igénk azonban önmagunk felé fordítja figyelmünket, és rá mutat arra a tényre, hogy Isten az Ő népe tagjaira helyezte az egymásért való felelősség súlyát. Isten népe közt nincs helye a káini gondolkodásnak: „Talán őrzője vagyok én a testvéremnek” (1Móz 4,9)?  Isten gyermeke nem élhet csak magának. Ezt látjuk Pünkösd után is, amikor erősen fújt a Lélek, és megmozgatta az első keresztyének szívét, megnyitotta szemét a nyomorult, a nehéz helyzetben lévő testvér iránt (ApCsel 2,42-47). Amikor a Lélek megnyitja a szemet és a szívet, megnyílik a pénztárca is. Amíg Isten lelke nem lesz bennem egyeduralkodó, addig úgy gondolkodom és élek, mint Izráel fiai is, nem érzek felelősséget a másikért, sőt úgy gondolom, ő van értem.  Az Úr Jézus azonban megváltoztatja ezt felfogást, amikor önmagáról így szól: „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mk 10,45).
Isten számon kéri gyermekeitől azt, amit rájuk bízott, megítéli, hogy valóban arra használták-e tehetségüket, pozíciójukat, vagyonukat, amire kapták. Segítetek-e népük kiszolgáltatottjain, vagy visszaéltek hatalmukkal és lehetőségeikkel. Az ítélet itt abban mutatkozik, meg, hogy amit nem mertek Isten gyermekeivel megosztani, érdekükben felhasználni, azt a pogányok elviszik tőlük. Gyakran így történik ez ma is, a féltve kuporgatott, önző módon felhasznált javak, egy idő után máséi lesznek, vagy elherdálódnak. A tékozló fiú csak magára gondolt, mindenét kivonta a család közösségéből, de el is vesztett mindent.  Idegednek kezére jutott az, amit nem akart családjával megosztani. Döbbenetes ez, de még megdöbbentőbb Isten kegyelme, mert még innen is fel lehet állni. Van visszaút.
Igénkből azt is megláthatjuk, hogy a félelmetes Asszír birodalom is csupán Isten eszköze. Tőle kapta hatalmát és lehetőségeit. Az Úr teszi lehetővé számára, hogy eljusson Izráelbe. Azért érhet el addig az asszír király keze, mert megbízatása van. Általa bünteti meg az Úr Izráel népét. Asszíra bukása akkor kezdődik, amikor nem elégszik meg annyival, amit kapott, hanem tovább vonul Jeruzsálem ellen. Oda azonban már nem szólt a küldetése. Mivel tovább megy annál, ameddig Isten engedi, el fog bukni. Sok szépen indult élet bukik el a megelégedettség hiánya miatt. Elfogja az embert a gőg és azt gondolja, neki minden sikerül, ő mindent megtehet. Miért? Mert elfelejti, hogy az eddig megnyílt kapukat is az Úr nyitotta meg előtte. Így a hála és alázat helyett a romboló gőg foglalja el szívét és gondolkodását.
Életünket és lehetőségeinket Isten kezéből kapjuk. A Szentlélek által válhatunk képessé arra, hogy ezekkel bölcsen éljünk, és a lehetőségek mellett lássuk meg és vegyük komolyan a határokat, illetve korlátainkat is.
Márk arról tudósít minket (3,31-35), hogy Jézus ellenfelei mindent bevetnek, az ellehetetlenítése, és a forgalomból való kivonása érdekében. Még anyját és testvéreit is felvonultatják ellene, a nagyobb hatás kedvéért. Azonban Jézust nem lehet megfélemlíteni és a benne lévő tüzet sem lehet poroltó készülékkel kioltani.  A mennyei Atya szeretetének olaja táplálja folyamatosan. Az ellenfelek csődöt mondanak, nem jött be a terv, mert Jézus Isten országának családjában van, amikor az igére szomjazók veszik körül. Rámutat azonban arra, hogy azok alkotják igazából Isten családját, akik cselekszik is akaratát, akinek mindennél fontosabb, hogy az Úr akarata szerint éljenek. Aki Jézus az övéiért a konfliktust is kész vállalni. Azonban ennek a családja felé is üzenete van, ők is bekerülhetnek ebbe a körbe, és akkor igazán rokonaivá válnak.

Szenvedésben engedelmes,
kísértésben győzedelmes
Jézus Krisztus, légy kegyelmes.
Rám a bűn mint tenger árad,
kísértésnek tüze támad.
Nincs segítség, csak Tenálad.

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése