Hová ülsz?

A

z Úr azt tanácsolja, hallgassunk Rá, igen, Ő mindig ezt kérte, végre hallgassunk Rá, annyifelé mentünk, és sok mindenkire hallgattunk, most már vegyük komolyan Őt (Ézs 51,1-23). Ha Rá hallgatunk, megtapasztaljuk szabadítását és vigasztalását. Az igére figyelve lehullnak a kötelékek, és rátalálhatunk a szabadulás, az új élet útjára. Tulajdonképpen minden probléma azzal indult, hogy nem hallgattunk Istenre, már ott az Édenben ezzel kezdődött minden nyomorúság, amely ma is jelen van, és egyre mélyül. Inkább a kígyó szavára hallgattunk, mintsem arra, Aki teremtett, Aki élettel ajándékozott meg. Pedig Isten nem csupán életet adott, az is óriási dolog, hanem életteret, lakóhelyet is készített a számunkra. Az Édenben minden megvolt, ami kellett, és mégsem Őrá hallgattunk, hanem engedtünk a kísértőnek. Ennek meg is lett a következménye, azóta sem tudjuk helyrehozni, de Isten igen. Ő elküldte a Fiút, Aki által van szabadulás a gonosz hatalmából, és átléphetünk Isten országába. 

Izráel sem hallgatott az Úrra, pedig annyi csodát átélt, és mégis mindig idegen hangokra figyelt. Ennek lett a következménye a sok nyomorúság, belső viszály, bálványimádás és a fogság. Pedig az Úr mindig kereste őket, a szívükkel akart beszélni, de nem figyeltek Rá. Ő most a mi szívünkkel akar beszélni, a jó úton kíván vezetni, azon az úton, amely életre visz. Fülöp is figyelt az Úr szavára, és ennek lett eredménye az Etióp kincstárnok megtérése. Pedig nagy munkát végzett Samáriában, mégis meghallotta, hogy mindent hagyjon ott és egy emberért induljon a gázai útra. Az engedelmességet megáldja az Úr.

Az Úrra hallgatni nem mindig könnyű, mert vannak idegen hangok, negatív vélemények. Aki az Úr útján jár, gyakran nevetség tárgyává válik. Isten vezetéséhez ragaszkodni nem népszerű, mindig számolni kell szidalmakkal, gyalázkodásokkal. Urunk azt mondta, boldogok vagytok, ha az Én nevemért gyaláznak benneteket. Okoz-e örömöt, amikor az Úrért megvetnek és kigúnyolnak?

Urunk annyira ismeri az életünket, tudja, gyakran elkeseredünk, ezért azt üzeni, Hozzá forduljunk, mert Ő a vigasztalónk. Ne embereknél keressünk vigasztalást, hanem az Úrnál. Ő törli le könnyeinket és megmutatja a helyes utat. Ez nem mindig a könnyebb utat jelenti, hanem azt az utat, amin Ő jár előttünk.  Ha Ő velünk van, nem kell félni, és jelenléte igazi vigasztalást és örömöt ad számunkra.

Izráelt is mindig az emberektől való félelem befolyásolta, gyakran azért nem mert hitben élni, mert félt mások véleményétől és más népek erejétől. Az Úr azt mondja, nem kell félni halandó embertől, igen, minden ember halandó, a legnagyobb ország első embere is. A legjobban rettegett személyek ideje is lejár. Mindazok, akik Isten népét üldözték, eltűntek, de az Egyház itt van ma is. Uram, vedd ki a félelmet szívünkből, és kérlek, láttasd velünk magadat. Add, hogy mindig szemlélhessük hatalmadat, hogy tudjunk Benned ma is gyönyörködni. És ha így teszünk, már senki és semmi nem lesz félelmetes. Ha a Te nagy és csodálatos személyedre figyelünk, béke lesz a szívünkben, és félelem nélkül merünk vállalni Téged, bizonyságot tenni Rólad.

Gyakran nyomorultnak érzi magát az ember, ott van a szívünkben: Uram, nem tudok beszélni, Rólad vallást tenni. És most az Úr elénk jön, és azt mondja: szádba adtam beszédemet. Ha figyelünk Rá, ha leülünk lábaihoz, szánkba adja beszédét, tehát azt, amit tovább kell adni mások számára. Adjunk azért hálát, mert ha csak magunktól beszélünk, annak nincs foganatja, csak az Úr szavában van erő.

Máté továbbra is Jézust állítja reflektorfénybe, bárcsak így állítanám én is mindig, mindenki elé Őt. Az evangélista beáll Jézus mögé, szinte elbújik a háta mögött, rajta nincs mit nézni, de Jézuson igen. Ő egy megvetett vámszedő volt, akire nem is nézett senki, gyűlölt és megvetett volt, de jött Jézus, akinek még a vámszedő, a megvetett ember is fontos. Igen, ha te is úgy érzed. mindenki megvet, kitaszítanak, elfordítják a fejüket, lásd meg Jézust. Ő megáll melletted, nem fordítja el tőled a fejét, hanem így szól: Kövess engem! Igen, ma is ezt mondja, és rajtad áll, hallod-e a hívást és elindulsz-e Utána. Bizonyára nem könnyű a vámszedőasztal mellől felállni, el kell dönteni, mi a fontosabb, a megvetés és irigység melletti hatalom és a vagyon csábítása, vagy az, hogy Jézussal ember és Isten gyermeke lehetek.

Máté meghozta a nagy döntést, őszintén, nem sokat gondolkodott rajta, földi kincseit azonnal mennyei, örökkévaló kincsekre cserélte. Bizonyára voltak, akik ezért bolondnak tartották, hiszen inkább ennek az ellenkezője gyakoribb. A vagyonért, hírnévért még Istent is sokan odaadják, vagy ha nem, akkor eszközként akarják felhasználni. Máté nem így cselekedett, Jézust választotta, mindent maga mögött hagyott, és elindult követni. Te hogyan döntesz, kit választasz?

Máté háza megnyílik Jézus előtt, és sok vámszedő és bűnös jön, mert vágynak új életre, mert jó Jézus közelében lenni, Aki mindenkit embernek tart és új életlehetőséget kínál számukra. Mindig rajtunk áll, élünk-e ezzel. Máté azonban nem magát emeli ki, úgy írja le ezt az eseményt, hogy csak Jézust látjuk, mintha Ő lenne a házigazda, és Ő fogadná a vendégeket. Csodálatos változás és váltás, már nem Máté, hanem Jézus a középpont. Mi részletesen ecsetelnénk, hogyan láttuk vendégül Jézust, és hány embert meghívtunk, csak úgy sütkéreznénk a népszerűségben, de Máté ezt nem teszi. Mi is mindig Jézust engedjük növekedni, Őt lássák, mert mindenkinek Őrá van szüksége, és minden élethelyzetben Ő a megoldás.

Beülhetünk a vámszedők és bűnösök közé és örülhetünk Jézusnak, a kegyelemnek, de a farizeusok közé is települhetünk, és akkor zúgolódni, elégedetlenkedni fogunk. Te hová ülsz? Melyik társaságban érzed magad jól: a bűnösök vagy a kegyesek közt? Jézus mindig a bűnösök, a betegek, tehát a segítségre szorulók között van. Mert azért jött, hogy hívogassa és megmentse a bűnösöket. Ha Jézussal akarsz találkozni, ha Rá van szükséged, a bűnösök közé ülj. És mindig a betegek társaságában keresd. Akkor fogsz Vele találkozni, ha átérzed, a szíved, a lényed beteg, akkor is, ha kívülről minden rendben van, ha dicsérnek, irigyelnek, jól megy a dolgod. Mitől is lehet beteg a lényünk? A bűntől, ez a vírus mindegyikünkben jelen van, és veszélyesebb, pusztítóbb, mint bármelyik járvány, amelytől félnek az emberek. Ez ellen egyetlen oltóanyag, Jézus vére létezik, csak Ő tud ebből kigyógyítani, és még fizetni sem kell érte. A kegyelem ingyenes, Jézus megfizette az árát, jöjj és fogadd el ezt a szérumot, és meggyógyul az életed.

 'Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat!'

1. 'Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat!' Így mondom, mert magam rég annak érezem. Hadd járjak utadon, hadd várjam égi jódat Hű szívvel szüntelen, hű szívvel szüntelen.

2. Adj lelkedből erőt, hogy értsem és szeressem Elrendelt utamat s minden parancsodat. Egy vágyat hagyj nekem: hogy halljam és kövessem Szent igazságodat, szent igazságodat.

3. Nincs oly tudós sehol, ki megtanít utadra, A bölcs nem fejti meg törvényedet sosem; Te fejted meg nekünk, te, hű szíveknek Atyja, Kinek szavát lesem, kinek szavát lesem.

4. Te nagy csodáidról bár fennszóval beszélnek És fennen hirdetik felséges rendedet, Ha nem te szólsz, Uram, a szó fülig ha érhet, De szívig nem mehet, de szívig nem mehet.

5. Szólj, szólj, én Istenem! - szól hangodból a jóság, A lelkem megfeszül s a hallásban segít, És szódban meglelem az örökkévalóság Jó édességeit, jó édességeit.

6. Szólj és csitítsd a bút, mert bú és kín gyötörnek, Szólj, hogy legyen szavad ír s gyógyító erő; Szólj, dicsőséged úgy még szebben tündökölhet, És mindörökre nő, és mindörökre nő.

Isten áldásával.