N
|
agyszerű hírt
mond az ige, mondhatnánk, Isten napi üzenete ez: Én, az Úr, nem változom
meg. Kell ennél szívmelengetőbb, erőt
adóbb ige? Nem, mert megerősít minket
abban, hogy Isten ugyanaz, mint akiről a Bibliában olvasunk. Ugyanazzal a
szeretettel, irgalommal, megbocsátani kész indulattal fordul hozzánk, mint
Izráelhez is. Úgy hajol le, amint azt az
Úr Jézusban megvalósította, amikor emberré lett. Így azután számíthatunk az
Úrra. Mivel nem változik meg, ma is beszélhetünk Vele. Ő ezt akarja, egész nap
legyünk Vele élő kapcsolatban. Bármerre járunk, szóljunk hozzá, és engedjük,
hogy szavával vezessen.
Nem semmisültök meg, üzeni az Úr, ezzel kegyelméről biztosít. Amikor a
próféta elmondta, mi az, amiben eltértek az Úrtól, és hogy ezért Isten haragja
van rajtuk, azt várnánk, ez be is következik.
Isten letörli őket a térképről, és nem ez történik. A sok korábban
felsorolt bűn után ez örömhír. Talán nem is vártuk, mert mindig magunkból
indulunk ki. Ha valaki elront valamit, azonnal jön a büntetés, Isten azonban
nem így tesz, hanem magához akar vonzani, és formálni a szívünket,
gondolkodásunkat. Jézusban pedig már új
teremtéssé tesz, így a régiek elmúlnak, és újjá lesz minden. Minden, mondja az
ige, és ez azt jelzi, hogy egy teljesen új életet kezdhetek Vele.
Elküldés helyett még mindig hívogat: Térjetek hozzám, és én is hozzátok
térek. Ha elindulok Felé, Ő is jön, sőt,
már amikor szól, itt van. Az én is
hozzátok térek azt jelzi, hogy kegyelemmel jön, ha őszintén jövök, mert Őt akarom,
Hozzá szeretnék tartozni, és Ő kész befogadni. Nem a múltunkra tekint, hanem a
keresztre, arra, ami ott végbement. A
számla ki van fizetve.
Mindez magával hozza kapcsolatunk új alapokra helyezését. Most már
örömmel és hálával közelítek Hozzá. Semmi nem kényszer, hanem belső
indíttatás. Ha megismerem az Ő
alapelveit, és örömmel tartom magam Hozzá, áldást tapasztalok. Hogyne adnék Neki mindent, hogyne vinném
Neki a tizedemet mindenből, amikor Tőle kaptam mindent? A kegyelemért mindent
Neki adok. Ha szívből övé a tizedem, az életem, akkor nem veszteséget fogok
megtapasztalni, hanem áldást. Mert
mindez az Úr felé való bizalmamról tesz bizonyságot. A szegény özvegyasszony is
ezt a bizalmat fejezte ki. Mindenét bedobta a perselybe, és ezzel Isten gondoskodására
bízta magát. Gyülekezeteink anyagi élete
is fellendülhet, ha szívből adunk az Úrnak.
Júdás levelét olvassuk, aki nem azonos Iskáriótes Júdással, aki elárulta
az Urat (Júd 1,1-16). Ez a Júdás Jakab testvére, és az Úr Jézus Krisztus szolgája. Nem
nevezi magát Jézus testvérének, hanem szolgájának. Miért? Mert a feltámadott
Jézus már az élete Ura lett. Júdás már Őt szolgálja, Őérte él. Kiért élek? Még
mindig magamért és magamnak, vagy már teljesen az Ő uralma alatt vagyok? Júdás tudja, hogy az Úr tart meg. Elveszettek
vagyunk, de Ő eljött, hogy megtartson az örök életre. Nélküle tehetetlenek
vagyunk. Azonban jó tudni, hogy járhatunk Vele a keskeny úton. Nem kell egyedül
vándorolnunk, mert Ő népe előtt jár.
Júdás imádkozik olvasóiért. Fontos
az ima, mert nincs ennél jobb lehetőségünk és fegyverünk. Mindent elmondhatunk
az Úrnak. Előre az Ő kezébe helyezi a gyülekezetek életét, mindennapi
küzdelmeit. Így tudja, hogy nem rajta fordulnak meg a dolgok, az Úr cselekszik.
Mégpedig mindig időben.
Mit kér? Irgalmat, békességet és szeretetet. Istent kéri, hogy mindezeket
adja meg nekik. Igen, ezeket nem lehet
megszerezni, csak megkapni kegyelemből, Jézusért. Hányan próbálnak megbékülni életükkel, másokkal,
önmagukkal, és nem megy. Miért nem? Mert Istennel nem békültek meg. A megbékülés azt jelenti, odamegyek az Úr
Jézushoz, és elfogadom bűneim bocsánatát, átélem, hogy nem kell erőlködni, mert
Isten Jézus kereszthaláláért bocsát meg. Amikor ezt felismerem, és Hozzá jövök,
békesség lesz a szívemben. Megbékülök Istennel és magammal is, tudom,
hogy Ő tervet készített a számomra, és ebbe én most már bele akarok simulni.
Elfogadom akaratát, mert megtapasztaltam, hogy saját terveim nem jók. Ezt
követően megbékülök a másik emberrel is.
Már nem arra figyelek, kinek hogyan alakul az élete, mert az enyém a
legjobb helyen, Isten kezében van.
Rámutat: tusakodnunk kell a hitért. Küzdeni, mert van ellenség, ami el
akarja rabolni. De nem is a konkrét hitünket, hanem a hitünk megélését akarja
rossz irányba terelni. Rá akar venni a gonosz, hogy ne Isten akarata szerint
éljünk, hanem éljük ki magunkat. Már az Ószövetségben is azt látjuk, hogy ha
Istentől nem tudják Izráelt teljesen elválasztani, akkor pogány életforma felé
terelik. Azt mondják ezek a tanítók: a
hit a lényeg, és az, ahogyan élünk, már nem számít. Ne engedjük magunkat
félrevezetni, mert az Úr Jézus életében sem volt ez szétválasztva. Nála az
elmélet és a gyakorlat mindig azonos volt.
Arra hívott el, hogy az életünk bizonyságtétel legyen. Az Ő követői már másként élnek, mint a világ
fiai. Ha nincs különbség, hiteltelenné válunk.
A hamis tanítók jellemzője a haszonlesés és a saját kívánságaik szerint
való élet. Azonban az Úr tanítványait nem a pénzszerzés vezérli, és nem a maguk
elképzeléseit valósítják meg, hanem Urukat követik. Kövessük Őt ma is, és vezéreljen az Ő
akarata. Valósítsuk meg, amit ránk bízott.
Hagyjad az Úr Istenre Te minden utadat
1. HAGYJAD az Úr Istenre Te minden utadat, Ha bánt szíved keserve, Ő
néked nyugtot
ad. Ki az eget hordozza, Oszlat felhőt, szelet, Napját rád is felhozza,
Atyád ő, áld, sze -
ret.
2. AZ ÚRRA bízzad dolgod: Könnyebbül a teher; :/: Ezer baj közt is
boldog, Aki nem
csügged el. Minek a gond, a bánat? Mit gyötröd lelkedet? Az Istent
kérjed, várjad, S
megnyered ügyedet.
3. A TE irgalmasságod Van rajtam, Istenem, :/: Te jól tudod, jól látod,
Hogy mi használ
nekem. Sorsomat úgy intézed, Amint te akarod; Bölcs a te végzésed, Ha
áld, ha sújt ka-
rod.
4. UTAD van számtalan sok, Uram, és eszközöd; :/: Reánk is szent áldásod
Bőséggel
öntözöd. Művednek akadálya, Szünetje nincs soha; Úgy téssz, amint kívánja
Gyerme -
keid java.
5. BÍZZÁL, bánatos lélek! Mit bánt a bú, a gond? :/: Él még, ki annyi
vészek Torkából
már kivont. Bajaidból kiment ő, Szűnnek keserveid; Rád még a jó Teremtő
Víg napot is
derít.
6. ŐBENNE vesd halálig Jó reménységedet: :/: Ő biztos révbe szállít A
bajból tégedet.
Bár késik a segítség És nem találsz vigaszt: Eloszlik gond és kétség
Előbb, mint véled
azt.
7. Ő MEGCSELEKSZI végre Velünk azt, ami jó; :/: Ösvényünk erőssége Te
vagy, Min-
denható! Bár nehéz földi pályánk, Könny lepi és tövis, De örök pálma vár
ránk: Utunk a
mennybe visz.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése