Megbízható vagyok?

A

 prédikátor nyitott szemmel jár a világban, megfigyeli a történéseket (ApCsel 8,9-9,12). Ez fontos, nem csak végigszalad az életen, hanem megfigyelést folytat, érdekli, mi és miért történik körülötte. Jó ezt átvenni, nyitott szemmel járni, figyelni, és amit tapasztalunk, azt az ige fényében átgondolni. Mert nem minden jó, amit látunk, nem minden követésre méltó. Ha az igébe tekintünk, különbséget tudunk tenni Isten akarata és a világ akarata között. A szerző is meglátja, hogy van, ami hiábavalóság, amit nem érdemes úgy csinálni, ahogyan másoktól látja. Adjunk hálát azért, hogy Urunk előttünk jár, Ő mutatja a jó és helyes utat, és a jó célt is. Vele nem értelmetlen az élet, mert van cél.

A világban az istenfélő élet gyakran bolondságnak tűnik, hiszen azt látjuk, hogy akik nem ezen az úton járnak, gyakran jobban boldogulnak. Azonban, ha boldogulnak is, nem boldogok. Akik Istent félik, azok boldogok, mert Őhozzá tartoznak.

A prédikátor a bölcsesség megismerését tűzte ki célul, és ez jó. Az igazi bölcsesség az Úr Jézusban jött el, és jó, ha Őt igyekszünk minél jobban megismerni. Ha így teszünk, nem csüggedünk el. Nem vesz erőt rajtunk a reménytelenség, és nem késztet meghátrálásra a bűn hatalma sem. Minél közelebb kerülünk az Úr Jézushoz, annál nagyobb békesség lesz a szívünkben. A világban tombol a gonoszság, mert az ember magától nem változik meg, de aki az Urat keresi, az nem retteg, az túllát a gonoszon, és tudja, hogy Isten kezében van az életünk. Ez vigasztaló és erőt adó.

Már Salamon meglátta, hogy tele van az emberek szíve gonoszsággal, de azt már nem tudta, hogy ezt a szívet meg lehet tisztítani. Isten azért adta a Fiát a keresztre, hogy kiontott vére által megtisztítson. Aki megvallja a bűneit, annak az Atya megbocsát, és Jézus Krisztus vére megtisztít minden bűntől. Nincs erre a kérdésre más megoldás, csak Jézus vére.

Nagy meglátás: jobb az élő kutya, mint a döglött oroszlán. Lehet valaki hatalmas a világ szerint, de lelkében halott, nem sokat ér. Az élet adja mindennek az értékét. A halott hívő vagy halott gyülekezet nem tud hatást kifejteni. A halott oroszlán nem veszélyes. A halott gyülekezet sem az. Azonban az élő hitű gyülekezet veszélyt jelent a gonoszra. Mert az élet erőteljesebb a halálnál.

Fontosnak látom, amit a szentíró így mond: élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz. Az élet Isten ajándéka, arra kaptuk, hogy éljük, hálaadással és örömmel. Ne csak átrohanjunk rajta, hanem élvezzük, Isten dicsőségére. A házastárs is Isten ajándéka, együtt örülhetünk az Úrtól kapott dolgoknak. Isten azt akarja, hogy akiket egymásnak adott, azok együtt járják végig az élet útját.

Még mindig Cézáreában van Pál apostol (ApCsel 26,24-27,8). Két év telt el, és egy lépést sem jutott előrébb, de nem nyugtalankodik, tudja, hogy az Úr intézi utazását. Mindig a napi feladatokra koncentrál. Figyeli, kinek és mikor beszélhet az Úr Jézusról, a Benne való életről. Az Úrban elrejtett élet a várakozást is hittel és az Úrra vetett tekintettel tölti el. Mi is, amikor úgy érezzük, nem mozdulunk, nincs előrehaladás, türelemmel éljük meg, és gondoljunk arra, hogy nem véletlenül kell tovább maradni. Ha figyelünk, meg fogjuk látni azokat, akik felé szolgálhatunk.

Pál védőbeszéde tulajdonképpen vallomás a feltámadott Úrról, az Ő munkájáról. Nem magát menti, nem keresi a szabadulást, hanem elmondja azt, amit maga is átélt. Akik jelen vannak, Krisztus hatalmáról, az emberi szívben végzett átalakító munkájáról hallanak. Ezért maradt Cézáreában, hogy Agrippa és a felesége is haljanak Krisztusról. Az Úr senkit nem hagy ki. Téged sem kerül el. Azt akarja, hogy halld meg a hangját, ismerd meg Őt.

Sőt, Fesztus is hall az új útról, az új élet lehetőségéről. Ő is dönthet, Krisztus érte is meghalt a kereszten. Azonban ő bolondságnak tartja az egészet. Sokan tartják annak, mert az embereket a sátán megtéveszti, és csak a megragadható, az anyagiakban kifejezhető az érték nekik. A kereszt bolondság Fesztusnak, mert ő a hatalomban és a pénzben lája a megoldást. Te minek tartod az evangéliumot: bolondság, amire nem kell időt pazarolni, ami nélkül jól el lehet lenni, vagy az életnek? Pál szerint Isten ereje az. Isten ereje a kegyelemben nyilvánul meg. Kegyelme által alakítja át az ember életét.

Pál azt kívánja, hogy akik hallgatják őt, Krisztuskövetőkké váljanak. Mit kívánunk mi? Mire vágyunk? Fontos, hogy a körülöttünk élők is megismerjék az Urat? Teszünk is érte? Pál tett, vallást tett az Úr életében elvégzett munkájáról. Az emberek láthatták, hogy amit mond, azt maga is átélte. Nem egy elméletet hirdet, hanem egy élő személyről tesz bizonyságot, és Hozzá hívogat. Agrippa kijelenti: Majdnem keresztyénné lett. Majdnem, de ez azt jelenti, hogy nem lett az. Nem elég eljutni a küszöbig, át is kell lépni rajta. Valami visszatartja őt, talán a társadalmi helye, a pénz, vagy nem akarja rendezni zavaros életét. Téged mi választ el az Úrtól, mi tart vissza a döntéstől? Kérjük az Urat, hogy szabadítson meg a visszahúzó dolgoktól.

Ne elégedjünk meg a majdnemmel, mert a majdnem-keresztyén nem keresztyén. Az a keresztyén, aki Isten Lelke által felülről született. Heródes azonban megtorpant, nem lett Krisztus követője. Most kapott még egy nagy lehetőséget, az Úr kereste, de nem élt vele. Felismerjük-e az Úrtól készített lehetőségeinket, és hogyan élünk velük? Ne majdnem, ne csak félig, hanem teljesen adjuk szívünket az Úrnak.

Eljött az idő, és Pál továbbindul, de most sem szabad, de elindul a cél, Róma felé. Az Úr megoldotta a problémákat. Útiköltségre sincs szükség, mert a római hatalom ingyen szállítja a fővárosba. Róma saját szándékán kívül finanszírozza az evangelizálást. Urunk ma is ugyanaz, ne féljünk Benne bízni. Soha nem a pénztárca határozza meg életünket és a gyülekezet életét. Isten pénz nélkül is tud hatalmas dolgokat cselekedni. Ennek az útnak ára van, a fogság. De ő nem lázad, mert tudja, hogy az Úr mindent jól csinál. És végül nem az a lényeg, hogyan, hanem hogy eljusson Rómába.

A százados Szidónban kiengedte a hajóból. Ez azt jelenti, megbízott Pálban. Tudta, hogy ha ez az ember hívő, akkor bízhatok benne, mert vissza fog jönni. Nem fog lelépni. Bízhatnak-e a mai tanítványokban? Megbízható vagyok-e?

Istenre bízom magamat

1. Istenre bízom magamat, Magamban nem bízhatom; Ő formált, tudja dolgomat, Lel-

kem ezzel biztatom. E világ szép formája Az ő keze munkája. Mit félek? - mondom me-

részen: Istenem és Atyám lészen.

2. Öröktől fogva ismerte, Hogy mire lesz szükségem, :/: Éltem határát kimérte, Szüksé-

gem s elégségem. Lelkem, hát ne süllyedezz, A hitben ne csüggedezz! Egy kis bajt

nem győznél-e meg? Hogy tántorítana ez meg?

3. Tudja Isten kívánságod, Ád is, mert csak ő adhat, :/: De bölcs, Uram, te jóságod, Tu -

dod, sok elmaradhat. Tudom: gondod reám nagy, Mivel édes Atyám vagy; Mint akarod,

hát úgy légyen! Másként hinnem volna szégyen.

4. A valóságos igaz jót Az Úr meg nem tagadja; :/: Nagy gazdagság és rakott bolt Nem

fő jó, ritkán adja. Ki az Isten tanácsát, Megszívleli mondását, Azt ő Lelkével serkenti,

Gondját is megédesíti.

5. E világnak dicsősége Igen hamar elmarad, :/: Kit ma gondok sújtnak, végre Holnap

diadalt arat. Csak Atyámban bízhatom, Ő megsegít, jól tudom, Mert az igazaknak Atyja

Hű szolgáját el nem hagyja.

Isten áldásával.