Most

I

sten csodálatosan megfordította a dolgok menetét (Eszt 8,1-15). Hámán elbukott, Isten népe megmenekült. Dicsérjük Urunkat, és bízzunk Benne teljes szívből, mert ma is így munkálkodik. Az egyik pillanatban még elveszni látszik minden, a másikban, szinte váratlanul megoldódik a probléma, eltűnnek az akadályok. Ne engedjünk a kétségeknek, a csüggedésnek akkor sem, ha még csak a veszélyt látjuk szemeink előtt. Urunk jelen van, mert Ő nincs távol tőlünk. A nehéz szakasz által is formál. Megtanít Rá várni, és felfelé nézni. Mert még a verem mélyéből is lehet felfelé tekinteni. Sőt, csak oda nézhetünk, Isten mennyei világa felé fordíthatjuk arcunkat. És ha Őreá nézünk, örömre derülünk.

Az Úr Mordokaj életét is elrendezte, mindezt úgy, hogy nem neki kellett beszélnie magáról. Jó látni, hogyan irányítja az Úr az élet dolgait. Soha nem kell félnünk emberektől, számunkra hatalmasságoknak tűnőktől sem, mert Előtte nincs zárva egyetlen ajtó sem. A világbirodalom vezetőjéhez is van bejárása. És oda is, ahová mi nem tudunk bejutni. Bízzuk Rá ügyeinket, és Ő majd elrendezi. Mordokaj nem sürgette az eseményeket, és mégis megoldódott minden.

Azonban még nincs vége, nem elég, hogy Hámán meghalt, Mordokaj sorsa jóra fordult. Nem feledkeznek meg népük többi tagjáról sem, akiket a kiadott rendelet miatt halálos veszedelem fenyeget. Nem elég, hogy én megmenekültem. Ők közbenjárnak a népük tagjaiért. Járjunk közbe népünk tagjaiért. Könyörögjünk a nagy Király előtt értük.

Eszter leborul a király lábához, és sírva könyörög. Ez lényeges mozzanat. Üzenete van. Így keressük Urunkat, boruljunk lábai elé, és úgy kérjük bocsánatát. Sokan így járultak az Úr elé, amikor segítségét kérték. Mert a Király elé csak így járulhatunk, leborulva és kegyelmét kérve. Jó látni a király kinyújtott aranypálcáját, mert ez az Úr keresztjére utal. Isten királyi, kegyelmet gyakorló pálcája a kereszt. Jézusban mutat ránk, és ad kegyelmet.

Eszter alázata is megragadó. Nem parancsot ad a királynak, hanem elmondja neki, amit szeretne, és rábízza, ha a király előtt is helyes, amit kér, akkor engedélyezze. Így mehetünk mi is Urunk elé, ezzel az alázattal tárjuk Elé kéréseinket. Uram, ha Előtted is kedves, ha Te is jónak látod, akkor add meg. Így visszük Elé életünk dolgait, terveinket? Megkérdezzük, hogy helyesnek látja-e azt, amit mi tenni szeretnénk?

Jakab nyitogatja a szemeket, és segít átértékelni az életet (Jak 5,1-6). Eddig sokan szereztek, csak a gyarapodás volt szemeik előtt. Közben elfeledkeztek az irgalmasságról, nem látták meg a másikat. Érzéketlenné váltak a másik ember nyomorúsága iránt. Most rajta, sírjatok, ez azt jelzi, most még lehet változtatni. Most még tarthatunk bűnbánatot. Ha valami teljesen elsodort az Úr útjáról, most, amikor az Ő szavát halljuk, még vissza lehet térni Istenhez. Az Úr előtt a most a lényeges, mert ez az idő a miénk. Mindig a mostot kell megragadnunk. Amikor halljuk az igét, megcselekedhetjük azt.

Jézusban minden a helyére kerül. Meglátjuk mindennek a valódi értékét. A világ kincsei megavulnak, de vannak örökkévaló értékek. Ezek nem értéktelenednek el. Az Úrtól való szeretet, irgalom, jogosság nem értéktelenedik el. Javainkat azért kapjuk, hogy velük szolgáljunk. Nagy kísértés a gazdagság, mert egyre több felé hajt. Nem tudunk megelégedni, és megfeledkezünk Isten országának ügyéről. Fontosabbá válik a földön kincset gyűjteni, mint lelkeket menteni.

Az is fontos Isten előtt, hogy milyen úton gyarapodunk anyagilag. Mások kárára, vagy úgy, hogy senkit sem károsítottunk meg? Zákeus az Úr előtt ismerte fel, hogy vagyonának egy része mások megkárosításából származik. A szentíró korában a bérek kifizetésével trükköztek, de Isten meghallja az elnyomottak, a kizsákmányoltak, becsapottak kiáltását. A bűnbánat magával hozza az elmaradt bérek rendezését. Az igazi bűnbánat tettekben nyilvánul meg.

Az Úr Jézus földi szolgálatával elkezdődtek az utolsó napok, és ez az időszak a kegyelem korszaka. Azonban ez az időszak is le fog telni. Arra adatik, hogy megismerjük az Úr kegyelmét, és az Ő hatalma alatt egy minőségileg megváltozott életet éljünk. Ez az élet már odafigyel a mellette lévőkre is. Az Úr megtisztítja szívünket az önzéstől.

Most, most még ifjú korodban

Most, most még ifjú korodban

Add át Jézusnak szíved,

Míg öröm, remény, vidám kedv,

Ifjúság, erő tied.

      Fenn ragyogva élted napja,

      Jöjj az Úrhoz szaporán,

      A Megváltó szent ügyéért

      Munkálkodj későn, korán.

Hogy Jézus szíved lakója,

Ne csak szád, de életed

Prédikálja, s hogy tanácsát

Te is híven követed.

      Fenn ragyogva...

Búban úgy, mint jó napokban,

Add időd, erőd neki,

S hogyha küld, siess örömmel

Országát terjeszteni.

      Fenn ragyogva...

Isten áldásával.