Az Úrra hangolódva

E

gyre jobban az Úr lényének vonzásába kerül Jób, már nemcsak önmagát, szenvedéseit látja, hanem Isten felségét és hatalmát is (Jób 28,1-28). Amikor elcsendesedve elmerülünk Isten lényében, mindent másképp látunk, akkor Ő lesz a legnagyobb, és minden problémánk eltörpül. Igen, mert az Úr jelenlétében élve mi is, és a problémáink is helyre kerülnek. Gyakran az a gondunk, hogy nem az Urat szemléljük, nem Ő tölti be lényünket, hanem önmagunk és az élet dolgai. Próbáljunk meg teljesen elcsendesedni, mindent kizárni szívünkből, és teljesen az Úr jelenlétébe helyezni magunkat. Az Úr Jézus is gyakran félrevonult és egyedül volt az Atyával. Ilyenkor elmaradt minden, csak az Atya jelenléte ölelte körül Jézust. Ebben a jelenlétben feltöltődött, és amikor kilépett ismét az emberek közé, mindig történt valami csodálatos dolog. Amikor úgy érezzük, nincs senki körülöttünk, nem érti meg senki, ami bennünk végbemegy, ne feledjük, az Úr jelen van. Ő megért, és Ő azt is tudja, mi történik körülöttünk és bennünk.

Jób ebben az Úrra hangolódott csöndben meglátja az embert is, aki nem mindig Isten felé törekszik, akinek nem az Úr a legnagyobb érték. Az ember gyakran összetéveszti Isten ajándékait magával az Ajándékozóval. A Tőle kapott kincseket teszi az első helyre, értük mindent megtesz, gyakran az életét is kockáztatja.  Azonban a természet kincsei, a föld javai nem teszik boldoggá és bölccsé az embert. Sőt, gyakran az anyagi javak önzővé és vakká tesznek, pedig az életünk nem ezekben, hanem a kegyelemben rejtőzik. Az élet maga Jézus, Őt kell megismernünk. Az Írás is azt mondja, hogy Jézus élete és vére többet ér minden aranynál és ezüstnél, mert ezek nem tudnak megváltást szerezni nekünk, de Jézus vére igen. Az Ő drága vére tisztít meg minden bűntől, és általa váltattunk meg atyáinktól való hiábavaló életmódunktól. A helytelen értékrendű élet hiábavaló élet.

Az életbölcsességet nem lehet a tudomány fejlődésével megszerezni, az Isten ajándéka. Az igazi bölcsesség az Úr félelme, tesz bizonyságot Jób. Az Úr félelme pedig a mindennapokban nyilvánul meg. Ez nem elmélet, hanem gyakorlat. Az Urat félni azt jelenti, hogy az Ő akarata szerint élek, és eltávolodom a gonosztól. Közeledem az Istenhez és eltávolodom a gonosztól. Minél közelebb kerülök az Úrhoz, annál messzebb kerül tőlem a gonosz, mert Jézus jelenlétét nem bírja elviselni. Több újszövetségi történetben is láttuk, hogy amikor Jézus megjelent, a gonosz, démonikus lelkek rosszul érezték magukat. Miért? Mert Jézus közelében nincs helyük, az emberben sincs helyük, jogtalanul bitorolják az embert, amikor Jézus jön, nekik távozni kell. Jézus jelenléte felszabadít a gonosz uralma alól. Áldjuk és magasztaljuk Urunkat a szabadításért, az új, szabad életért.

Pál apostol arra teszi a hangsúlyt, hogy pogányok és zsidók egyformán bűnösök vagyunk (Gal 2,15-17). Isten mérlege nem tesz különbséget, mert előtte nyitott könyv a szívünk. Ő mindig a szív állapotát figyeli, és tudja, nincs bűn nélküli ember. Emberi testben egyedül Jézus élt bűn nélküli életet. Ő volt az, Akiben az Atya gyönyörködött. Jézus élete szemet gyönyörködtető élet volt, így Ő a minta a számunkra, bár tudjuk, hogy mi magunktól képtelenek vagyunk úgy élni. Mindig vereséget szenvedünk, erőt vesz rajtunk testünk gyengesége, de Ő azt is legyőzte. Azonban a Szentlélek által élhetünk másként, lehetünk mások, lehetünk bizonyságtételek.

A megigazulás mindenki számára Krisztusban adatik, Ő az út a kegyelemhez, az új élethez. Nincs más út, a cselekedetek semmilyen szinten nem jöhetnek számításba, nincs érdem, csak egyedül a hit. Kegyelemből van üdvösségünk a hit által, így senki nem dicsekedhet másokkal szemben. Nincs büszkeség, senki nem mondhatja, én értem el, mert a kegyelmet, Isten országának polgárjogát, érdemtelenül, Krisztusért kapjuk. Ezt csak bűnbánattal és alázattal elfogadni lehet.

Pál rámutat, hogy minden nyomorúságunkból, bűnös életünkből a kivezető utat Jézusban keressük.  Nélküle nem jutunk ki a csapdából, csak Általa. A mai ember is keresi élete megoldását, azonban az a probléma, hogy nem jó helyen keresi. Ma sok pótmegoldást kínál a világ, sokan becsapódnak, majd keservesen döbbennek rá, hogy rossz helyen kerestek. Gondoljunk a vérfolyásos asszonyra: tizenkét éven át kereste a gyógyulást. Tehát nem az volt a baj, hogy nem akart gyógyulni, vagy nem tett meg mindent a gyógyulás érdekében, hanem az, hogy nem jó helyen keresett. Sehol nem talált gyógyulást, szabadulást, békességet, mert ezt csak Jézus adhatja meg.

Hol és merre kerestél eddig? Nem találtál békességet, nem gyógyult meg a lelked? Talán azért, mert rossz helyen kerestél. Indulj el most az Úr Jézus felé, Ő a lélek igazi orvosa, és nem fogsz csalódni. Aki igazán keresi, aki valóban gyógyulni akar, és úgy akar gyógyulni, ahogyan Ő kínálja, az csodálatos új életet kap ajándékba. Annak a lénye kisimul, az onnantól kezdve másképp látja magát és a világot. Aki Krisztusban van, új teremtés az, és újjá lesz minden benne és körülötte. Új értékek kerülnek élete középpontjába. Ma is Őt keressük, ma is Hozzá menjünk, mert új látással, új gondolatokkal és újfajta megoldóképességgel ajándékoz meg.

Ó, Ábrahám Ura, Hadd áldjuk szent neved

1. Ó, Ábrahám Ura, Hadd áldjuk szent neved, Mert mindenható vagy és örök szeretet. Nagy Isten a neved, Ezt vallja föld és ég, Csak téged illet tisztelet és dicsőség.

2. Ó, Ábrahám Ura, Ím, hallom szent szavad; Csak azt az üdvöt keresem, mit kezed ad. A múló földi jót És vágyát elhagyom, S őt választom, ki őrizőm és pásztorom.

3. Ó, Ábrahám Ura, Szent kegyelmed nekem Az én örömöm, utamon ez vezessen. Te barátod lettem, Én Istenem te vagy: Tarts meg a Jézus véréért és üdvöt adj!

4. Megesküvél, Uram, És igédben bízom, Hogy égbe viszed gyermeked sasszárnyakon. Meglátom Jézusom És áldom hatalmát, Szent kegyelmének éneklek halleluját.

Isten áldásával.