J
|
eremiás kiállt
az Úr házának kapujába, és beszélni kezdett. Egy ember, egy próféta szól, gondolták
sokan, ne is törődjünk vele (Jer 7,1-20). Ne foglalkozzon velünk, ne szóljon bele az életünkbe. Azonban megtudjuk,
hogy amit mond, az az Úr szava, Isten üzenete a számukra. A próféta egy eszköz,
aki által Isten eljuttatja a mondanivalóját. Amikor kézbe vesszük a Bibliát,
hallgatjuk az igehirdetést, Isten szól hozzánk, az igehirdető mindig eszköz, nem
ő a lényeges, nem magánvéleményt hallunk, hanem Isten szavát. Ezért nem
mondhatjuk azt, hagyjon minket békén, ne szóljon bele az életünkbe, ne foglalkozzon
a mi dolgainkkal, mert Isten az, Aki foglalkozik velünk. Így azután mindig úgy
álljunk az igéhez, hogy nekem szól. És ha így fordulok hozzá, megtapasztalom,
hogy megszólal az ige. Lesz mondanivalója a számomra.
Az Úr mindig konkrét dolgot mond, kér valamit, mégpedig az életvitel
megváltoztatását. Jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket. Ezt kéri,
változzunk meg, és ehhez Ő megadja a segítséget, sőt, Ő maga végzi el bennünk a
változást. Azt kéri az Úr, hogy ne idegen népek vezetőihez menjenek segítségért, ne
az államtól, politikától várják az oltalmat, a megmaradást, hanem egyedül Tőle.
Mi hisszük-e, hogy Istennek van hatalma megmenteni népét? Hiszem-e, hogy Őt
kell kérnem őszinte és bűnbánó szívvel? Azt is üzeni az Úr, hogy forduljanak el a
hamis és idegen istenektől, a pogány kultuszok életmódjától, szokásaitól.
Engedelmeskedjenek Neki, és akkor Ő megszabadítja és megoltalmazza az övéit.
Azért keresnek Egyiptomban segítséget, mert akkor nem kell az életüket
megváltoztatni, azonban meg kell tudniuk, hogy ha nem térnek meg, senki nem segíthet
rajtuk. Isten akaratát nem lehet megváltoztatni. Nem lehet kibújni az Istennek
való engedelmesség alól.
Kemény üzenet szólal meg Jeremiás ajkán, nem elég a templomra hivatkozni,
nem elég azt mondani, Isten megoltalmazza a templomunkat. Istennek nem az
épületeink, nem a külsőségeink, a hagyományaink megtartása kell, hanem a szívünk.
Azt várja, hogy ismerjük meg Őt, és szolgáljuk hálás szívvel, örömmel.
Az Úr a másik ember megbecsülésére, védelmére, az özvegy és árva
megsegítésére irányítja a figyelmüket. Meg kell szabadulni az önzéstől, és ha
ez megtörténik, az Úr elhárítja a veszedelmet. Hitünknek mindig a
mindennapokban, emberi kapcsolatainkban kell megmutatkozni. Ott kell
felmutatnunk Krisztust, ahol élünk. És Őt nem csupán szavakban, hanem
magatartásunkkal mutathatjuk az embereknek. Amikor látják, hogy mi már másképp
reagálunk, másképp viszonyulunk a másik emberhez.
Nehéz feladatot kap a próféta, ne imádkozzon a népért az Úrhoz, mert Ő
nem fogja meghallgatni. Nagyon nehéz lehetett ez, de el kell fogadnia, ha a nép
nem veszi komolyan Istent, ítélet következik. Ők erről nem akartak hallani.
Mint ahogy ma sem akarunk arról hallani, hogy megváltozhat körülöttünk a világ,
kerülhetünk nehéz körülmények közé, ha nem térünk meg az Úrhoz. Mindenről lehet
beszélni, szépeket mondani, ígéreteket hangoztatni, csak azt nem akarjuk
hallani, hogy az Úr bűnbánatot és a bűntől való elfordulást vár. Ezek
hiányában nem hallgatja meg imádságunkat. Visszatérve az első gondolatokhoz,
az ige nekünk szól, Isten minket akar kimozdítani megszokott életmódunkból, és
vár megtérést, hitben való növekedést, cselekvő életet.
A Zsidókhoz írt levél tovább dicsőíti az Úr Jézus Krisztust, Ráemeli
tekintetét, és nem is lát mást (Zsid 1,5-14). Jézus Lénye elhomályosít mindent
a mennyben és a földön. Hatalmasabb, dicsőbb mindennél és mindenkinél. Jézus Isten Fia, nincs Hozzá fogható, és Isten az Ő Atyja. Amikor behozza
elsőszülöttjét a világba - csodálatos, hogy egyszülött Fiát bevezeti Isten a
világba, és Ő nem pompában, földi hatalom kereteiben érkezik, hanem csecsemő
formájában, egyszerű emberek közé. Ezért jöhetünk Hozzá, mert Ő mindig
megközelíthető. Már a pusztában angyalok dicsőítették, Róla és neki énekeltek.
Dicsőítsük mi is, és énekeljünk és éljünk Neki.
A Fiú trónja örökké megáll, és azt írja, Ő szereti az igazságot, és
gyűlöli a gonoszságot. Jézus maga az igazság, és ahol jelen van, ott nem
maradhat meg a gonoszság. Ahol gonoszság, igazságtalanság van, ott nincs jelen
Jézus. Ő felemeli a porból a szegényt, aki kiált Hozzá, visszaadja a vak
látását, meggyógyítja a beteget, és megszabadítja a foglyokat. Isten
gyermekeinek is ez az útja, gyűlölni a gonoszságot, a bűnt, és szeretni a bűnös
embert. Olyan jó tudni, hogy Ő szeret, azért jött, hogy a bűneimből megszabadítson
egy új, az Atyának tetsző életre.
Minden elmúlik ebben a világban, elmúlik az egész teremtett világ, de
Isten és az Ő világa megmarad örökké. Az egyetlen biztos pont ebben a világban
Isten. Mindent Ő hozott létre, és Tőle kaptuk mindenünket ajándékba. Adjunk ezért
hálát, és ne az ajándékokat markoljuk görcsösen, hanem ragaszkodjunk az
ajándékozóhoz, Istenhez.
Jézus, te égi szép
1. Jézus, te égi szép, tündöklő fényű név,
Legszentebb itt alant a föld színén!
Benned van irgalom,
Terólad zeng dalom,
Erőd magasztalom,
Ragyogj felém!
2. Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj!
Míg Ő tart karjain, hű Mestered!
Elhagynak emberek,
Mit árt, ha Ő veled?
Töröld le könnyedet,
Jézus szeret!
3. Akaratod nekem mutasd meg szüntelen,
Ne rejtsd el, Mesterem, tetszésedet!
Alázattal tele,
Hadd merüljek bele,
Hisz idegenben jár
Itt gyermeked!
4. Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen
Fényedből fénysugár az életem,
Míg a homályon át,
A lelkem otthonát,
Világosságodat
Elérhetem!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése