Leleplezés

A

 140. zsoltárban a szerző Istenhez menekül ellenségeivel szemben. Nem áll le velük harcolni, hanem az Úr oltalmát kéri.  Mi szeretjük magunk elrendezni konfliktusainkat és jogot formálunk a visszafizetésre, a bosszúra. Dávid rámutat, hogy úgy lehet a legjobban megoldani ezeket a helyzeteket, ha Rábízzuk magunkat, mi pedig imádságban hordozzuk ellenségeinket. A legjobb módszer az ellenségtől való megszabadulásra az, ha tanítványokká tesszük őket. Az Úr Jézus is arra szólítja fel övéit, hogy „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” (Mt 5,44).

A Szentírás számunkra tükör is, amelybe naponta azzal a szándékkal tekintünk bele, hogy meg lássuk, kik vagyunk, hol tartunk, és a felismert kép szerint cselekedjünk.  A Károli fordítás a második versben zsarnok férfiról beszél, a belső szoba csendjében vizsgáljuk meg a szívünket, hogy az a zsarnok nem – e bennem van? Mert bizony már a kisgyermek tudja zsarolni környezetét, addig sír és toporzékol, amíg meg nem kapja, amit szeretne. Ez a zsarnok azonban nem tűnik el a növekedés során, bizony elkísér bennünket, meghúzódik a szívünkben és igyekszik másokra erőltetni saját akaratát. Sokan céljaik elérése érdekében azonnal betegséggel, öngyilkossággal fenyegetőznek, és tudják, a másik megijed, és azonnal kedvükre fog tenni. Van-e valamilyen megoldás ellene? Az első a leleplezés, ha az igét olvasva elismerem, bennem van a zsarnok, én vagyok az, és kérem az Úr szabadítását. Az Úr Jézus jelenlétében megszelídülnek önző, és zsarnok indulataink.

Leleplező a harmadik vers is, mert meglátjuk, mennyire hajlamosak vagyunk háborúzni egymással. Vegyük észre, hogy amikor a másik szól hozzánk, netán kritikát gyakorol felettünk, mindjárt védekező állásba helyezkedünk. Úgy véljük, ha a másik ember más véleményen van, mint mi, akkor már támadni akar, pedig csak más nézőpontból látja a kérdést, más megoldást javasol. Urunk azonban ki akar emelni ebből a vívóállásból, és az Ő indulatát ajánlja számunkra: „tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek” (Máté 11,29).

Az újszövetségi igénkben (1Jn 2,7-11) János azt írja, hogy nem új parancsolatot ad nekik, hanem, csak azt mondja el ismét, amit régtől fogva ismernek. Azonban számunkra minden újnak hat, a szívünk hajlik a gyűlöletre, ellenségeskedésre, nem akar megbocsátani, és nem akar szeretni. Jézusnak kellett eljönnie, hogy újjáformálja szívünket, amely már képessé válhat a másik szeretésére. Magunktól nem megy a megbékülés, a megbocsátás. Látjuk a környezetünkben, hogy még a vallásosság sem elég. Gyülekezetek tagjaiból süt a gyűlölet, amikor másokra néznek. Miért van ez? Mert csak a vallásig jutottunk el, de nem győzte le még Jézus szeretete a szívünket, így azután ha nem tudjuk a másik embert a magunk igazáról meggyőzni, ellenségnek tekintjük. János határozottan kijelenti, hogy, aki gyűlöli a testvérét, az a sötétségben van. Ahol a gyűlölet, az ellenségeskedés tért nyert, ott sötétség lengi körül a szíveket. Ez igaz függetlenül attól, hogy gyülekezetbe tartozunk. olyan nehéz a levegő a mai közösségekbe, mert jogot formálnak a gyűlöletre. János azonban figyelmeztet, hogy a sötétség veszélyes terep, mert nem látja az ember hová lép, milyen csapdák veszik körül, és beléjük eshet. A gyűlölet által vezérelt ember sem tudja, hová fog jutni. Sok tragikus esemény történik napjainkban, amelyek nem biztos, hogy így alakultak volna, ha a haragot, a gyűlöletet nem ápolgatják, hanem Jézus Krisztus által kitakarítják szívükből. A tanítvány életében, nincs létjogosultsága a gyűlölködésnek.

A béke messze tőled, szíved örömtelen,A lépted is oly fáradt, szemed de fénytelen.

Ó hogyha hinni mernél, ragyogna rád csoda! Többé te nem keresnél más életet soha!

Csak Jézus ad nyugalmat, midőn a harc kemény, Megfáradott szíveknek Ő éltetőremény. Ó hogyha ...

Sok vérező sebéből üdv árad, isteni,Ki Őt be nem fogadta, a jót nem ismeri. Ó hogyha ...

Te küszködöt magad csak, ha bûn szívedre tör. S bukásod és kudarcod úgy szégyenít, gyötör. Ó hogyha...

Mi az igaz? tűnődöl, s a kétkedés epeszt. Jézus az út, igazság s az élet, Őt keresd! Ó hogyha ...

Isten áldásával.