Létszámcsökkentés

A

 tanítás folytatódik Gedeon számára Isten iskolájában (Bír 7,1-14). Gedeon még nem kész arra, hogy harcba szálljon Midjánnal. Nekünk is állandóan tanulnunk kell, és Isten hűségesen végzi a nevelésünket. Mindig előrébb akar vezetni a hitben és meg akar tanítani az iránta való teljes bizalomra. Azt akarja, hogy ma is teljes szívvel csak Őbenne bízzunk bármerre is visz utunk, bármivel nézzünk szembe. Soha ne feledjük, hogy mi az Ő elhívására indulunk és az Ő szava az ami irányít bennünket.

Az Úr lecsökkenti a sereg létszámát, ezáltal megtanulják, hogy ne az emberben, a fegyverekben, hanem az Úrban bízzanak, Tőle várják a szabadítást. Másrészt az Úr ez által kiveszi a szívükből a magukkal való megelégedettséget, a büszkeséget, mert egyértelmű, hogy nem Gedeon, hanem Isten az, aki a győzelmet szerzi.

Bizonyára meglepődött Gedeon, amikor Isten azt mondta, több ez a nép, ő biztosan úgy vélte, inkább kevés lesz, még több embert szeretett volna maga körül tudni. Gyakran túlbiztosítjuk magunkat, teljesen a látható forrásokra figyelünk, azok jelentik a biztonságot. Azonban az Úr megtanít a láthatatlanokra figyelni, és úgy előre menni, hogy nem az emberi biztosítékokra figyelünk.

Első körben azokat szűri ki Isten, akik félnek. Nem is gondolnánk, hogy a harcra készülők közt ilyen nagy számban vannak, akiket a félelem motivál. Ezek nem önként indulnak, hanem nem mertek nemet mondani, tudták, a behívót komolyan kell venni. Az Úrnak azonban olyan harcosokra van szüksége, akik szabadok a félelmektől és önként, szívük szeretetétől hajtva követik Őt. A ki fél, nem alkalmas a harcra.

A következő szűkítést az önuralom, a fegyelem terén végzi el Isten. Csak azok maradhatnak, akik minden körülmények közt képesek uralkodni magukon, és nem az ösztöneik vezetik őket. Bizony ismét sok ember fennakad a rostán, mert nem ismerik a fegyelmet. Nekünk is meg kell vizsgálni mennyire fegyelmezett az életünk? Tudunk-e önuralmat gyakorolni és így szolgálatra alkalmassá tenni magunkat? Sok bizonyságtételre való lehetőség a fegyelem hiánya miatt úszik el. Ezek után kész a sereg, Gedeon biztos másként gondolja, de Vele van az Úr.

Isten megerősítést ad Gedeon számára, elébe jön, és felkészíti őt az ellenséges katona álmán keresztül. Nemcsak létszámcsökkentést hajt végre az Úr, hanem meg is erősíti gyermekét és bizonyossá teszi, hogy jó úton jár. Ha továbbra is bízik Benne győzni fog. Az Úr soha nem hagyja övéit kétségek közt, hanem megerősíti hitüket, hogy bátran induljanak a harcba. Így vezet minket is a megerősödés útján, amikor kézbe vesszük az Igét és figyelünk az Úr szavára.

Pál apostol újabb levelét kezdjük ma olvasni, ez a levél egy gyülekezetnek szól (1Kor 1,1-9). Egy gyülekezetnek, amely Istené, bár helyileg Korinthusban található, de Isten tulajdona. Csodálatos, hogy az Úréi lehetünk. Ez ad biztonságot, Hozzá tartozom.

A gyülekezetre jellemző, hogy segítségül hívja az Úr nevét. Tehát nemcsak akkor hívjuk Őt, amikor nagy a baj, amikor magunk nem boldogulunk, hanem mindenkor. Azt jelenti ez, hogy soha nem indulok nélküle, mindig Hozzá fordulok, bármennyire sietős az utam, lefoglalt az időm. Azt is üzeni ezzel az apostol, hogy a tanítvány magában soha nem boldogul, mindig szüksége van az Úr segítségére, és mindenkor Hozzá is fordulhatunk.

Fontos hálát adni a kegyelemért, ahogyan Pál is teszi. Látja, hogy ez a legfontosabb, amiben részesülhetünk. Legyen ma is hála a szívünkben, hogy van kegyelem, hogy ma is odamehetünk az Úrhoz és lehet újra kezdeni. A kegyelem azt is jelenti, ha elbuktunk fel lehet állni.

A kegyelem Jézusban adatik, és lehet benne növekedni, gazdagodni. Tulajdonképpen ez a lényeg, napról-napra gazdagodjunk az Úrban, az Ő szeretetében, kegyelmében, irgalmában, megbocsátásban, szolgálatban.

Fontos még, hogy az élő tanítvány, az élő gyülekezet várja az Urat. Hogyan várja? Feddhetetlen élettel. Ne feledjük, hogy Urunk hű, és arra hívott el, hogy közösségben legyünk Jézussal, és ebben napról-napra megsegít.

Amit szívünk esdve kér

1.  

Amit szívünk esdve kér,

Földi kincsnél többet ér.

Mind mulandó és üres,

Amit a világ keres.

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

2.  

Ne a test legyen urunk,

Kit követni indulunk,

Lelked szóljon csak velünk,

Mert mi Őrá figyelünk.

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

3.  

Tartsd kezedbe’, hű Urunk,

Amit mondunk, gondolunk;

S míg szemünk csak Rád tekint,

Hűn igazgasd tetteink!

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

4.  

Lelkedet reánk kitöltsd,

Érjen így a jó gyümölcs;

Lássa mindaz, aki él,

Életünk, hogy mit beszél.

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

5.  

Ó, mi áldás, kegyelem

Benned élni szüntelen,

Eszközöd gyanánt, Uram,

Függni Tőled untalan!

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

Isten áldásával.