T
|
ovább emlékezik
a zsoltáros Istennek népe életében elvégzett munkáira (Zsolt 105,26-45). Látja,
amint az Úr lehajol elnyomott népéhez, küld számukra szabadítót Mózes személyében
és hatalmas jeleket visz végbe szemük láttára. Ezek a jelek, a tíz csapás
szóltak a fáraó és a nép számára is. Nekik is meg kellett bizonyosodniuk, hogy
Isten hatalmasabb a fáraónál, nyugodtan Rábízhatják magukat. Ezekből merítettek
reménységet és általuk jutottak el oda, hogy nem kell félni, mert Isten nem feledkezik
meg róluk.
Jó megemlékezni Isten munkáiról, hiszen erőt és reményt adnak a
számunkra. A régebbi megtapasztalások és a Szentírás történetei egy alapot képeznek,
amire ráállva bizonyosak lehetünk abban, hogy az Úr ma is ugyanaz. Ahogyan
régebben megsegített, ahogy legyőzte az elénk álló problémát, úgy fog ma is
hatalmasan cselekedni. Ne veszítsük el bizalmunkat, ezt írta a Zsidókhoz írt
levél szerzője, és ez fontos. Ne engedjük, hogy az Úr iránti bizalom elmúljon,
hanem inkább erősítsük azt, bibliaolvasás által. Erősödjünk meg abban, hogy az
Úrban érdemes bízni, és megéri Rá várni. Igen, megéri várni arra, amikor az Úr kezd el cselekedni. Mindig akkor
bonyolódnak a dolgok, amikor türelmetlenül mi kezdünk akcióba és siettetjük az
ügyeket.
Az egyiptomiak látták Isten hatalmát, mégsem engedelmeskedtek Neki. A
csodák azért vannak, hogy meglássuk, Isten az Úr, és komolyan vegyük szavát. Az
egyiptomiak nem engedelmeskedtek a jelek ellenére sem. Minket már sok bizonyság
vesz körül, de engedünk-e az Úrnak? Az a sok minden, amit tett értünk az Úr, meggyőzte-e már konok szívünket? A kereszten omlott drága vér megrendített-e
már? Meggyőzött-e engem az Úr irántam való szeretete arról, hogy hátat
fordítsak eddigi életemnek és elinduljak követni Őt? Ne tétovázzak, hanem
induljak el Vele. Jézussal járni az élet útját jó.
A zsoltáros megemlékezik arról is, hogyan vezette és oltalmazta az Úr övéit. Tudja, hogy ő is bízhat Isten védelmében, vezetésében és
gondoskodásában. Ahogyan a pusztában vándorló népet kenyérrel és hússal
elégítette meg, úgy elégíti meg a mi szívünket és életünket is. De vajon meg
tudok-e elégedni? Vagy hajt a többre vágyás? Népét örömmel és vigassággal hozta ki az Úr. Tehát ha rábízzuk magunkat és hiszünk Benne, örömöt élünk át. Mert a keskeny úton való vándorlás nem
keserű, hanem örömteli. Miért? Mert Isten országába tartozni örömöt jelent,
abban az országban minden megvan, amire szükségünk van. A mi feladatunk
szolgálni a királyt, Vele lenni, figyelni szavára.
Zeng az ige, hirdeti: Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz (Zsid
13,7-17). Zengjük mi is, erősítsük ezzel a szívünket a mai nap folyamán is. Vegyük
elő és idézzük fel ezt többször, és ha így teszünk, nem kerekedik fölénk a
csüggedés, hanem győzhetünk rajta. Jézus Krisztus ugyanaz, Ő nem változik, így
ma is lehet Rá számítani. Ez az ige azt üzeni, bátran bízzunk Benne, mert mindazt,
amit testi élete folyamán megtett, azt ma is képes megcselekedni.
Felkereshetjük a ránk nehezedett depresszió komorságával, odavihetjük
szenvedélybetegségünket, elromlott életünket, reménytelen szívünket. Ahogyan a
bibliai időkben helyreállította, megszabadította a Hozzá fordulókat, megteszi ma
is.
Tehát mindenkor Őreá figyeljünk, mert szükségünk van arra is, hogy az
előttünk járó testvérek hitére odafigyeljünk, bizonyságtételüket komolyan
vegyük, azonban lehetnek a hívők életében is olyan dolgok, amik nem követendő
példák. Jézust azonban bátran követhetjük, az Ő élete hiteles élet. Nemcsak az
élete hiteles Jézusnak, hanem a tanítása is megáll mindenkor. Az Ő szavaira
lehet építeni, bár a világ azt sugallja, eljárt felettük az idő. A gonosz el
akarja hitetni, hogy nem lehet úgy élni, ahogyan Jézus mondja és mutatja.
Azonban azt látjuk, hogy csak így lehet igazán élni és jól élni.
A sátán mindig támad, le akar téríteni a jó útról, de ellen lehet állni
neki. Ne hagyjuk magunkat, írja a szentíró. Ne hagyjam magam a gonosztól, a
világtól befolyásolni, hanem a rendszeres kapcsolat által kapaszkodjam még
erősebben Jézusba. Mert Jézussal meg lehet maradni a keskeny úton. És az is
erőt ad a számunkra, hogy van eljövendő város, ahová tartunk. Nincs itt
maradandó városunk, ne itt rendezkedjünk be. Ne itt akarjunk minél jobban élni,
mert a jobb ezután következik. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját - mondja az Úr (Jel 2,10).
Mind jó, amit Isten tészen
1. Mind jó, amit Isten tészen, Szent az ő akaratja, Ő énvélem is úgy
tégyen, Mint kedve néki tartja. Ő az Isten, Ki ínségben Az övéit megtart -ja,
Hát légyen, mint akarja.
2. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engemet meg nem csal, :/: De igaz
ösvényen viszen, Én megelégszem azzal, Hogy kedvében, Kegyelmében Ő forgatja
dolgomat, Csak rá hagyom magamat.
3. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engem meg nem utál, :/: Mint jó orvosom,
úgy tészen, És mérget ő nem kínál. Orvosságot, Boldogságot Énnékem készít,
tudom, Azért csak benne bízom.
4. Mind jó, amit Isten tészen, Ő az én idvességem, :/: Ő velem rosszul
nem tészen, Rábízom egész éltem. Örömömben, Keresztemben Mind nyilván
megmutatja, Hogy javamat akarja.
5. Mind jó, amit Isten tészen: Ha oly pohárt innék is, :/: Amelynek íze
szívemnek Nagy-keserűn esnék is, De eltűröm, Mert víg öröm Felváltja ezt
végtére, Sok búm enyhítésére.
6. Mind jó, amit Isten tészen, Mind örökké ezt vallom, :/: Ha rajtam bú,
bánat lészen S kell bosszúságot látnom. Mindazáltal Megvigasztal, Mint édes
Atyám, engem, Mert csak ő segítségem.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése