I
|
sten országában
nemcsak a népnek ad utasítást az Úr, nemcsak tőlük várja el, hogyan éljenek,
hanem a papoktól, a szolgálattevőktől is (3Móz 21,1-24). A papok tesznek
Istenről bizonyságot, ők tartják a kapcsolatot Isten és a nép között, ezért nem
mindegy, milyen az életük, mit lát a környezetük. Szent életet vár tőlük az Úr,
szentséget, tisztaságot kell felmutatniuk. Az a cél, hogy aki látja a papok
életét, az vonzódjon Istenhez, és dicsőítse Őt. Nem mindegy, hogy az Úr mai tanítványai
hogyan élnek, mivel királyi papság vagyunk, minden hívőtől tiszta életet vár el
az Úr. Ma már az Úr Jézus által személyes kapcsolatunk lehet az Atyával, Ő köt
össze Vele minket. Azonban Isten gyermekeiként, elhívott szolgálattevőkként
nem mindegy, mit közvetítünk, mi árad belőlünk, rajtunk keresztül a világba.
A papok családi életén is nagy hangsúly van. Nem mindegy, kit vesznek el.
És ez ma is fontos, nem mindegy, hogyan házasodnak az Úr tanítványai, ezen belül
a szolgálattevők, lelkészek, igehirdetők. Aki mint az Úr Jézus Krisztus
követője, tehát megtért, élő hitű emberként keresi a társat, fontos, hogy olyan
társ után vágyódjon, aki maga is tanítvány, aki szereti az Úr Jézust. Így
együtt dicsőíthetik Őt, együtt tudnak bizonyságot tenni, és egész életük
Krisztusról szóló vallástétel lesz. Amennyiben a világot követi egy hívő a házassággal, a családi élettel
kapcsolatban, az rossz bizonyságtétellé válik.
Mivel ismerjük az Úr Jézus kegyelmét, tudjuk, hogy a kapcsolatok gyógyíthatók.
Ma már nem szükségszerű, hogy tönkremenjen egy házasság, hanem az Úr Jézus
jelenléte által megújítható. Csodálatos Urunk van, Ő meg tud újítani, élővé
képes tenni haldokló lelkeket és házasságokat is. Az Úr a megszentelő, vagyis
ez sem megy saját erőből, de a Vele fenntartott napi kapcsolat által, az ige
olvasása által formálódáson megyünk keresztül. Az igében nagy erő van, és ez
egyre Krisztusibbá alakít. Az is a cél, hogy olyanok legyünk, mint Ő.
Jézus tanítja a tanítványait, bemutatja nekik Isten országát. Elmondja,
hogy milyen is az, és mi vár rájuk ott. Felkészíti őket, hogy mivel találkozhatnak,
hogyan is működik ez az ország. Azt látjuk egészen másként, mint amit
megszoktunk. Más értékek jelennek meg
ebben az országban, más van a középpontban, más jelenti a boldogságot, mint az
általunk kiépített társadalmakban. Másra
irányul a törekvés is.
A mi életünk a szerzésen alapszik, mindent mi akarunk elérni és
biztosítani (Lk 6,20-26). Ha éhesek vagyunk, beszerezzük az élelmiszert.
Megdolgozunk azért, hogy meglegyen a mindennapi betevőnk. Küzdünk, hogy
elkerüljük a szegénységet, gazdagok akarunk lenni, vagy legalábbis jól élni,
mindent megszerezni. Ha pedig szegénnyé válunk, ha kell, a másiktól vesszük el.
Az egész emberi történelem erről szól, csalással, fegyverrel, de elveszem, mert
nekem kell jóllakni, a másik éhezhet, lehet rossz a sora, csak nekem jó legyen.
A bűn ezt a mentalitást oltotta belénk. Az Úr Jézus elmondja: Isten országa
azonban nem így működik. Itt nincs szerzés, Isten ad azoknak, akik látják helyzetüket,
ismerik Őt, mint Atyát, és kérnek Tőle. A szegény átéli, hogy megkapja Isten
országát, ez azt jelenti, nem érdemekért kapom, nem megvásárolom a belépőt,
hanem kegyelemből, Jézusért. A szegény, a koldus csak elfogadni tud. Azé Isten
országa, aki látja szegénységét, felismeri, hogy képtelen megszerezni a belépőt, a
kegyelmet, és alázattal, bűnbánattal kéri Isten bocsánatát. Eljutottam-e már a
koldusszintre? Amíg tele a kezünk a világ javaival, amíg mi akarunk mindent
megszerezni, mesze vagyunk Isten országától.
Mi vár ránk Isten országában? A boldogság. Ott megkapom azt, amit eddig
én akartam megszerezni. A boldogság nem árucikk, hanem ajándék. De nem valamilyen tárgyat, árucikket foglal
magában, hanem a boldogság az Isten országában való élet, az Istenhez való
tartozás, az Ő jelenléte. Isten jelenlététől, a Vele való kapcsolattól leszek
boldog. Boldogság Vele lenni, Hozzá tartozni. Boldog, hogy egyáltalán az Övé
lehetek. Távoliból közel levővé válhattam, mindez az Úr Jézus kereszthaláláért
valósulhatott meg.
A tanítványságnak ára van, mégpedig a szenvedés. A világ nem fogadja be a
tanítványokat, ahogyan Urukat sem fogadta be. A krisztusi élet és krisztusi értékek gyakran gyűlöletesek, de aki
Jézusra tekint, az örömmel fogadja a bántást és üldözést. Miért? Mert majd azokhoz
fognak tartozni, akiket szintén üldöztek. Ezzel az Úr túlmutat a földi életen,
és elmondja: Isten országa összeér az örökkévalósággal. Isten országának az
útlevele örökre érvényes. Ez a polgárság nem jár le, nem ér véget. Isten
országa örök. Aki Isten országának polgára, annak örök élete van. Jutalomként
éljük meg az Úrral való együttlétet. Nincs nagyobb ajándék a bűnös ember
számára, mint az üdvösség, örökre Istennel lehet. És már most átélhetjük, hogy Ő
Atyánk, akinek gondja van az övéire.
Jajmondások is elhangzanak a jóllakottak, a gazdagok felé. Azok felé,
akik nem látják meg a másik ember szükségeit, csak magukra koncentrálnak. Akik
csak maguknak élnek, akiket semmi nem érdekel, csak a saját jólétük, azok felé
szól a jaj. Mit jelent ez? Ne várja az e világban gazdag, aki mindent
megszerzett, Isten vigasztalását, az Ő ajándékait. Aki maga megszerzi, amire
szüksége van, az nem szorul másra. Isten azonban azokat ajándékozza meg,
akiknek üres a szíve, akik felismerik, hogy Isten ajándékára, kegyelmére szorulnak.
Azok döbbennek erre rá, akik látják, hogy a gazdagság sem ad meg mindent. A jólét nem
minden. És aki üres kézzel kiált, az kap is. Aki kap, az tud adni is. Akinek
Isten tölti meg a markát, az tud kínálni másokat. Az továbbadja az
evangéliumot, és kész javaival is szolgálni.
Ó, mely boldog az oly ember éltébe'
1. Ó, mely boldog az oly ember éltébe', Akit az Isten bevett kegyelmébe,
És megbocsá-
tá az ő vétkeit, És befedezte minden bűneit. Boldog, akinek ő nagy
hamissága Istentől
néki nincs tulajdonítva, És csalárdság nincsen ő szivében, Tettetés
nélkül jár életében.
2. Hogy bűnömet el akarám hallgatni, És neked meg nem akarám vallani,
Csontjaim ot-
tan elszáradának Soksága miatt én siralmimnak, Mert éjjel-nappal kezed
nehéz volta
Nagy bűneimért rajtam fekszik vala, Elfogya bennem minden erősség, Mint
nyári hév-
ségben a nedvesség.
3. De hogy bűnömet előtted megvallám, Nagy vétkeimet el nem hallgathatám,
De híven
előbeszélém neked: Ott bocsánatot nyerék tetőled. Azért az Úr Istennek
minden hívek
Könyörögjenek, míg vagyon idejek, Mert ha nagy árvizek jönnének is, De
nem árthatna
ezeknek mégis!
4. Te vagy oltalmam, őrizz meg engemet, Minden gonosz ellen tartsd meg
lelkemet, Vi-
gasztalj meg, hogy örvendezhessek, És vígan néked énekelhessek! Tanítlak
téged, úgy
mond az Úr Isten, És vezérellek az igaz ösvényen, Szememmel mindig reád
vigyázok,
És igazgatlak, rád gondot tartok.
6. Örvendezzetek a nagy Úr Istenben, És igaz hívek, legyetek örömben,
Vígadjatok és
énekeljetek, Akiknek vagyon tiszta szívetek!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése