Az Úr oltalmában

 

A

 babiloni fogságból való hazatérés idejébe csöppentünk bele a napi igét olvasva (Ezsd 1,1-3,7). Sok idő telt el Józsué kora óta, és mivel nem tartották meg fogadalmukat, hanem idegen isteneknek hódoltak be, és szolgáltak nekik, Isten beteljesítette szavát. Isten szava mindig beteljesedik. Azonban ha komolyan vesszük,a mit mond és bűnbánattal visszatérünk Hozzá, elmarad az ítélet. Izráel népe nem hallgatott a prófétai szóra, így fogságba kerültek. De Isten nem mondott le róluk. Kijelentette, hogy nem fog ugyan gyorsan véget érni a fogság, de hetven év múlva hazaviszi őket. Ez teljesedett be, elérkezett a hazatérés ideje.  Círusz perzsa király megadta az engedélyt a hazatérésre, és a templom újjáépítésére. Isten a birodalmak vezetőit is felhasználja célja elérésére, népe megmentésére. A nagy király engedelmeskedik Istennek. És ez óriási dolog. Egy király, egy vezető nehezen fogadja el, hogy fölötte is van valaki, és nehezen engedelmeskedik. Círusz megtette, amit Isten mondott neki.

Azonban ez nem elég, a népnek is reagálni kell, élnie kell a felkínált lehetőséggel. Ott kell hagyni a megszokott, a már jól bejáratott életet, a vállalkozást. Ez nem volt könnyű, így nem ment mindenki. Ott tudom-e hagyni Istenért a megszokottat, a jót?  Azért sem volt könnyű az út vállalása, mert nulláról kellett újrakezdeni. Elpusztult az ország, idegenek vették birtokba Júdát és ők nem nézték jó szemmel a zsidók hazatérését.

Igénk azt üzeni, ne féljünk, mert a nulláról is újra lehet kezdeni. Ha Istenhez fordulok, Vele talpra tudok állni. Nagyon bátorító üzenet ez. Azonban csak hit által működik, csak az tud elindulni és nekifogni, aki látja az Urat. Aki túlnéz a problémákon és a keresztre tekint, megbátorodik. Azonban Isten segítségét már ott megtapasztalták. Ha nem is indult haza mindenki, de sok ottmaradó támogatásáról biztosította őket. Az Úr ad segítőket az újrakezdéshez. Vele kezdhetünk újra.

Jó látni, a hazatértek nem csüggedtek el a látványtól, nem veszítették el lelkesedésüket. Milyen könnyen elveszítjük bátorságunkat és feladjuk az Úr munkáját. Különösen, ha a semmiből kell elkezdeni és ellenséges indulatot is tapasztalunk.  Ők nem csüggedtek, hanem neki fogtak a munkának. Pedig nem lakott mindenki Jeruzsálemben, mindenki ott telepedett le Júdában, ahonnan elhurcolták őt, vagy a családját. De most elmennek a fővárosba, és neki fognak a az oltár építésének. Az oltárral kezdik. Miért? Mert ott folynak az áldozatok, és ez összeköti őket az Úrral. Tapasztalják jelenlétét. Az áldozatok bemutatása közben pedig átélik bűneik bocsánatát. Meglátják, bűneik miatt jutottak ide, és Isten kegyelmére van szükségük.

A mi oltárunk a kereszt, és nekünk is az előtte való leborulásra van szükségünk. Ne feledjük, hogy az Úr Jézus bemutatta értünk az áldozatot. Érte részesülünk kegyelemben. Az új kezdés Általa lehetséges. A keresztre tekintve nyerünk erőt.  A hazatértek példáját követhetjük, mert bár féltek, rettegtek, neki fogtak az oltár építésének. Nem a félelemre, hanem az Úrra néztek. Az oltáron bemutatott áldozat erősítette őket. A félelmet az Úrnak való szolgálat tartja távol. Amíg az Úr dolgát végezzük, megbátorodik a szívünk.

A Krisztusba vetett hit ajándék, ezt nem lehet megtanulni (1Jn 5,1-21). Mert ez a hit tudja, hogy Jézus a Krisztus. Az a názáreti Jézus, Aki ezen a földön tevékenykedett, több mint ember, Ő Isten felkentje.   És aki ezt hiszi, az Istentől született, vagyis Isten munkálta ki ezt benne. Nem magától jött rá, nem emberek, vagy teológiák vésték bele, hanem, mint Péternek is, Isten jelentette ki. Azután ezt személyesen meg is tapasztalta. Aki Jézussal találkozik, megtapasztalhatja, hogy Ő valóban Isten.  Átélhetjük, hogy van hatalma a szívünket újjá tenni. Ő az, Aki legyőzi a régi, bűnös természetünket és új emberré tesz. Erre egyedül csak Isten képes. És ha Ő ezt megvalósítja, valóban Isten. Bűnöket is Isten bocsáthat meg, és ha Jézusban bűnbocsánatot kapunk, Ő Isten, és ez azt vonja maga után, hogy leborulva imádjuk Őt.

Aki szereti Istent, az megtartja parancsolatait, vagyis engedelmeskedik Neki. Az Új élet Istennek engedelmeskedik. Mégpedig azért, mert aki Istentől született, már tud engedelmeskedni, mert képes legyőzni a világot. Az Új élet Istentől van, ezért győztes élet. Eddig a világ győzött fölöttünk, most már mi győzhetünk a világ és önmagunk fölött is. Hogyan győzhetünk? Hit által. A mi Krisztusba vetett hitünk, győztes hit. Aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus az győztesen halad előre. Nem kell félni a vereségtől, mert ki győz, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? Miért győzhetünk? Mert a Jézusban való hit által Isten táborába tartozunk. Ő a főparancsnok. Győztes hadvezérünk van. Amíg Jézusra figyelünk, győzhetünk. Ez azt is jelenti, a hívők Isten harcosai. A bűn és a gonosz ellen harcolunk. Ezzel bátorít minket az Úr, ne adjuk fel a küzdelmet, mert Vele győzni fogunk. Le lehet győzni a világot a Krisztusba vetett hit által, akkor is, ha még a gonosz tombolását látjuk.

János rámutat, Jézus valóságos ember és valóságos Isten. Ő már akkor Isten Fia, amikor megfogan. Isten, amikor a bölcsek leborulnak Előtte és Simeon a kezébe vette. Ő Isten volt emberré létele előtt, és Isten Fiaként halt meg értünk. Ezért lehet Ő engesztelő áldozat a bűneinkért. Őbenne nyerünk örök életet. Aki Krisztust befogadja hit által, annak élete van. Az örök életet Krisztusban nyerjük el. Akié a Fiú, akiben benne él az Isten, annak örök élete van. Jézus nélkül nincs örök élet.

Mint Isten gyermekei teljes bizalommal fordulhatunk Őhozzá. Mit jelent ez a bizalom? Azt, hogy az Atya meghallgatja gyermekeit. Természetesen benne van, hogy azt a kérést hallgatja meg, ami akaratával egyezik. Isten nem hallgatja meg ártó kéréseinket, vagy azt, ami ütközik akaratával.

A Jézussal való élő kapcsolat által ismerhetjük meg Istent. Ő tesz képessé Isten megismerésére, sőt, Ő jelenti ki nekünk igazán Istent. Aki Jézust keresi, az ismeri meg az Atyát. Őbenne láthatjuk meg, hogy milyen is az Isten.

 

 

Isten szívén megpihenve

 

1. Isten szívén megpihenve Forrjon szívünk egybe hát, :/: Hitünk karja úgy ölelje Édes

Megváltónkat át! Ő fejünk, mi néki tagja, Ő a fény, mi színei; Mi cselédek, ő a gazda, Ő

miénk, övéi mi.

2. Szeretetben összeforrva, Egy közös test tagjai, :/: Tudjuk egymásért harcolva, Ha

kell, vérünk ontani. Úgy szerette földi nyáját S halt meg értünk jó Urunk; Fájna néki, lát-

va minket, Hogy szeretni nem tudunk.

3. Nevelj minket egyességre, Mint Atyáddal egy te vagy, :/: Míg eggyé lesz benned vég-

re Minden szív az ég alatt; Míg Szentlelked tiszta fénye Lesz csak fényünk és napunk,

S a világ meglátja végre, Hogy tanítványid vagyunk.

 

 

Isten áldásával.