A
|
z Úr angyala
Zakariást felébreszti, azaz jelzi, hogy még jobban figyeljen, mint eddig. Igen,
könnyen ellankad a figyelmünk, ezért szükségünk van arra, hogy az Úr fölrázzon,
illetve mi is harcoljunk a tompaság, a megszokottság ellen. Kérjük, az Urat
Lelke által tartson minket mindenkor éberen akár hallgatjuk az Igét, akár
éljük. Ébernek kell lennünk, mert a sátán mindent megtesz, hogy elaltasson
minket. Az altatásban nagy szerepe van a jólétnek, és a médiának. Azonban az Úr
mindig éberségre ösztönzi övéit. „Legyetek tehát éberek és szüntelen
könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és
hogy megállhassatok az Emberfia előtt” (Lk 21,36).
Az elé tárt szimbólumok jelentését nem ismeri a próféta, és ezt őszintén
elismeri. Ez megragadó, mert nem szégyelli, hanem meri vállalni, hogy ő sem tud
mindent. Amit pedig nem tud, azt a megfelelő helyen, a legilletékesebbtől, az
Úr követétől kérdezi meg. Isten országában mi sem értünk mindent, sőt sok
minden van, amit még nem ismerünk az Igéből és Isten terveiből. Azonban mi is
kérdezhetünk. Aki kérdez, az kap választ az Úrtól. Legyen bennünk érdeklődés,
merjünk kérdezni Urunktól.
Az Úr ezen szimbólumok által azt üzeni Zerubbábel helytartónak: „Nem
hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel” (6). Ez az üzenet
azért hangzik el, mert megkísértette Zerubbábelt és minket is megkísért, hogy
a hatalomra építve, erőszakhoz folyamodva vigyük győzelemre Isten ügyét. Ezzel szemben
az Úr azt kéri, hogy ezek helyett az eszközök helyett, támaszkodjunk a
Szentlélekre. Ő a szívekben végzi munkáját, nyugodtan rábízhatjuk magunkat és
dolgainkat. Az eredeti szó emberi erőfeszítést is jelent, tehát azt is kéri az
Úr, hogy ne mi okoskodjunk, erőlködjünk, hanem kérjük az Ő segítségét.
Gondoljunk húsvétkor a sírhoz siető asszonyokra, akik azon tanakodtak, hogyan
kerül el a sír száját elzáró hatalmas kő. Amikor azután feltekintettek látták,
a kő el van hengerítve. Nem volt szükség okoskodásra, emberi ötletekre, mert az
Úr cselekedett.
Az Úr kijelenti, hogy a helytartó rakta le az alapkövet és helyezi el a
zárókövet is. Minden akadály ellenére, emberi erőszakos cselekmények nélkül
fogja az Úr tervét megvalósítani. Mi is gyakran hajlamosak vagyunk erőszakhoz
folyamodni, ha azonnal nem érünk célt. Hányszor erőszakosan lépünk fel még
gyermekeinkkel szemben is, ha azonnal nem teszik, amit mondunk. De Isten népét
megkísérti a hatalomra való támaszkodás is, igénybe veszi a hatalmat céljai
elérésére. Az Úr azt kéri tőlünk is, ne tegyük, hanem bízzunk őszintén Benne.
Jézus sem támaszkodott a földi hatalom segítségére, hanem kizárólag az Atyára
támaszkodott.
Merjünk bízni a gúnyolódások közepette is, hiszen gyakran kigúnyolják az
Úr gyermekeit, gondolván, úgysem tudják terveiket megvalósítani. Hiszen a
tanítványok gyakran kicsiny kezdetből indulnak, piciny mustármagot hintenek
szét, amely nem sok jóval biztat, azonban tudjuk, hogy eljön az idő, amikor
nagy fává cseperedik.
Kiderül, hogy a próféta több mindent nem tud, azonban nem szégyell ismét
kérdezni. A válasz Isten szolgájáról szól, akiket nem igazán tudunk
beazonosítani. Talán azokról van szó, akikről a Jelenések könyve tizenegyedik
fejezetében olvasunk (Jel 11,1-14). Mindezek azt jelzik, hogy Istent nem kell
félteni, minden korban lesznek bizonyságtevői, akik az Ő akaratát hirdetik, még
a legnehezebb időkben is. Arra figyeljünk, hogy mi is hű tanúk legyünk, a
magunk idejében és a magunk helyén.
Az első szövetség rendjéről ír a levél szerzője, és benne felvázolja a
templomban zajló istentisztelet rendjét (Zsid 9,1-7). A lényeg a szentek szentje ahová a
főpap léphet be, egy évben egyszer, amikor a maga és a nép tudatlanságból
elkövetett vétkeiért mutat be áldozatot. Ezt tette Urunk is, a kereszten, amikor
imádkozott: Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. Igen, a
felbőszített nép nem is tudta, hogy a legnagyobb jót utasítja el magától.
Felbiztatták őket, elveszítették józanságukat, és olyat tettek, amit később
keservesen megbántak. Milyen jó, hogy a tudatlanságból elkövetett bűnökért is
mutatott be áldozatot az Úr. Így vált lehetővé pünkösdkor, a nép bűnbánata és
megtérése. Így lesz számunkra is lehetséges, hogy őszinte bűnbánattal jöjjünk,
és megtapasztaljuk az Úr bocsánatát. Azonban a zsidókhoz hasonlóan, bizony mi
is gyakran úgy utasítjuk el az Úr közeledését, hogy nem is ismerjük sem Őt, sem
amit kínál. Urunk könyörüljön, hogy időben megragadjuk kegyelmét.
Isten élő Lelke, jöjj, Áldva
szállj le rám
1. Isten élő Lelke, jöjj, Áldva szállj le rám, Égi lángod járja át szívem
és a szám! Oldj fel, küldj el, Tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, áldva
szállj le rám!
2. Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt, Ó, segíts, hogy hagyjam el
bűnök útjait! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, légy
vezérem itt!
3. Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent, S Jézusommal légyek egy
már e földön lent! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj,
hadd lehessek szent!
4. Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj, S majd a végső harcon át
mennybe fölragadj! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj,
győzedelmet adj!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése