Az Úr a reménység

E

zsdrás bűnbánati imája megrázta a népet, felismerték, hogy nem Isten akarata szerint cselekedtek (Ezsd 10,1-44). Nem volt könnyű a helyzet, mert nagyon fontos kérdést, a házasságot, a családot érintette ez. Az emberek azonban most vállalják a törvényt, ha sokba kerül is. Tudják, hogy minden rossz az életükben az engedetlenségből, a hűtlenségből fakadt. Tisztában vannak azzal is, hogy radikális döntés kell hozni, amely nagyon fájdalmas lesz. Azonban ismerjük az Igét: „ő megsebez, de meg is gyógyít, megver, de be is kötöz ” (Hós 6,1). A bűnnel szemben soha nem lehet elérzékenyülni, ám ha merjük vállalni, az Úr bekötözi sebeinket, begyógyítja azt, amit a bűn okozott.

Azt látjuk, hogy Sekanjá elismeri, hogy hűtlenné váltak az Úrral szemben, amikor idegen feleséget vettek maguknak. Rádöbben, hogy az Úr törvényéhez kell igazodniuk, de lát reménységet. A reményt az Ige nyújtja. Az a csodálatos, hogy vétkeink ellenére is van reménység, és ezt már mi tudjuk igazán. Isten elküldte kegyelmét a világba, azáltal a bűnösnek van bocsánat, van újrakezdés.

Nem hirtelen döntésről van itt szó, hanem az Úr előtt való megfontoltságról. Isten előtti csendben gondolja végig a dolgokat Ezsdrás, és imádságban kéri el az Úrtól a választ. Nem is egy ember döntéséről van szó, hanem az egész közösség Isten előtti bűnbánatáról és felelősségteljes döntéséről.

Nagyon lényeges, hogy ne a mai látásunkon keresztül, ne az újszövetségen keresztül nézzük ezt az Igét, hanem a maga korában. Bizony akkor és ott nagyon fontos látás és döntés volt ez. Fontos a számunkra is, hogy mindig vegyük komolyan Isten szavát, mégpedig előre, és akkor nem visszafelé kell cselekedni. Komolyan kell vennünk ma is, hogy hívő hitetlennel ne legyen felemás igában, semmilyen téren. Hiszen ez nemcsak a házasságra vonatkozik, hanem az élet minden területére. Azért állít ide az Úr, hogy népe élete tisztán ragyogjon a világban és legyen útjelző más emberek számára. Sok probléma megelőzhető, ha figyelünk a Szentírásra és komolyan vesszük azt életünkre nézve. Nem visszafelé kellene keresni, hogyan jöhetünk ki minél kevesebb sérüléssel egy-egy helyzetből, hanem már felkészülve induljunk az élet előttünk álló dolgaiba. Felkészülni az Ige által lehet, hiszen az Úr azért adta a kezünkbe, hogy hozzá igazítsuk az életünket. Ha pedig valamiben hűtlenné váltunk, meg lehet térni belőle, újra lehet kezdeni az Úrral. Azonban arra figyelni kell, hogy a bűnnek ára van, Pál így mondja a bűn zsoldja a halál. Ez azt jelenti, hogy valami meghal, vagyis nem mindent lehet jóvátenni, helyrehozni. Ezért készítsük fel a fiatalokat a biblikus életre.

A szentíró beszélt  az Urat megtagadókról, akik valamiért nem vállalták a mindennapokban Krisztust (Zsid 6,9-20). Valami fontosabb volt számukra, valami meghátrálásra késztette őket. A szerző azonban a címzettekre úgy tekint, mint akik szilárdan állnak, és végigjárják a célig az utat. Felőletek jobbat gondolunk, tehát nem arra vár, hogy elessenek, hanem hiszi, hogy végig kitartanak. Mi hányszor azt lessük, mikor fog a másik megbotlani, mikor derül ki, hogy nekünk volt igazunk, és  nem volt igazi  a megtérés. Jó lenne, ha mi is megtanulnánk jót gondolni a testvérek felől. Mit gondolok én a másikról? Csak a jót?

A szerző Ábrahám türelmes várakozására irányítja figyelmünket. Rámutat, hogy Isten hűséges, amit ígér azt, megcselekszi, de ki kell várni. Ne legyünk türelmetlenek. Az advent is azt jelezi, az Úr érkezik, de türelemmel, alázattal és reménységgel várjuk.

Csodálatos hogy életünk nehéz időszakában is van hova menni. A tanítvány élete sem könnyű, de odamenekülhetünk Urunkhoz. Ő a mi reménységünk. Azt jelenti ez, bármit mondjon a világ, mi nem félünk, mert Jézus biztos pont. Olyan számunkra, mint a hajó számára a horgony, ha Hozzá kötjük az életünket, nem sodródunk el. Az Ő keze erősen tart, így biztosan haladhatunk a cél felé. Igen, mi Krisztust várjuk, az a mi reménységünk, hogy Ő visszajön. Tehát nem világvégét, pusztulást, tombolást, hanem Krisztust, az életet várjuk.

Várj, ember szíve, készen! Mert jő a Hős, az Úr

1. Várj, ember szíve, készen! Mert jő a Hős, az Úr, Ki üdvösséged lészen. Szent győztes harcosúl, Fényt, éltet hozva jő, Megtört az ősi átok: Kit vágyakozva vártok, Betér hozzátok Ő.

2. Jól készítsétek útát! A Vendég már közel! :/: Mi néki gyűlölt, útált, Azt mind vessétek el! A völgyből domb legyen, Hegycsúcs a mélybe szálljon, Hogy útja készen álljon, Ha Krisztus megjelen.

3. Az Úr elé ha tárod A szív alázatát, :/: Őt nemhiába várod: Betér hozzád, megáld. A testi gőg: halál! De bűnödet ha bánod, Szent Lelke bőven árad, S a szív üdvöt talál.

4. Ó, Jézusom, szegényed Kér, vár, epedve hív: :/: Te készítsd el: tenéked Lesz otthonod e szív. Jer hű szívembe hát! Habár szegény e szállás, De mindörökre hálás, Úgy áldja Krisztusát.

Isten áldásával.