Ima és böjt

M

egszületett a zsidók kiirtásáról szóló rendelet, a király felhatalmazza a gonosz terv kivitelezésére Hámánt, majd leülnek inni (Eszt 4,1-17). Megdöbbentő, hogy úgy gondolják, minden rendben van. Egy népet akar Hámán megsértett büszkesége megbosszulására kiirtani, és ezt a király is elfogadhatónak tartja. Amikor szétküldik a levelet a birodalomban, nyugodtan tudnak inni - ez félelmetes. Félelmetes, mert azt gondolják, járható út a másik elpusztítása. Úgy vélik, az a megoldás, ha másokat eltávolítanak az útból. Az Úr azonban azt akarja, hogy mi változzunk és alakuljunk. Ne a másiktól akarjunk megszabadulni, hanem bűneinktől. Ez a gondolkodás jelen van a mai napig, sőt, a zsidók iránt táplált gyűlölet ma is ugyanolyan heves, mint amilyen hevesen égett Hámánban. Azonban Isten a későbbi évezredek során folytatott bosszúhadjárat, népirtó akció ellenére is megtartotta népét. Ezért magasztaljuk Urunkat, merítsünk ebből erőt, és ismerjük fel, hogy ugyanígy megtartja Jézus tanítványait, az egyházat is. Urunk hatalma végtelen, bízzunk Benne a mindennapokban, és álljunk helyt ott, ahová állított minket.

Eljut Hámán gonosz terve a zsidókhoz, akik a hír hallatán zsákruhát öltenek, böjtölnek, sírnak és gyászolnak. Az első reakció az ima és a böjt, így felelnek a gonosz tervre. Ez jó reakció, nem védelmüket szervezik meg és nem a viszontgyűlölet fogalmazódik meg bennük, hanem Istenre bízzák magukat, Tőle kérnek segítséget. Minden felmerülő problémát, az életveszélyes helyzeteket is vigyük bátran az Úr elé. Legyen a mi reakciónk is az ima és a böjt. Ezek az eszközök ma is rendelkezésre állnak. Az imádkozáshoz és a böjtöléshez nincs szükség anyagi befektetésre, bárhol és bármikor lehet gyakorolni. Az Úr Jézus is felhívta tanítványai figyelmét erre a lehetőségre, hangsúlyozva, hogy vannak olyan megkötözöttségek, bajok, amikkel szemben csak az ima és a böjt hozhat eredményt. Csak időt kell rá szánni, s ha élünk velük, minket is megerősítenek.

Mordokaj Eszterhez is eljuttatja a hírt. Így azután eljön az ő ideje is, most derül ki, mi a célja Istennek azzal, hogy királynő lett. Gyakran bele sem gondolunk, mi Isten célja a helyzetünkkel. Talán Eszter is úgy vélte, azért került a király udvarába, hogy így pótolja Isten mindazt, ami az árvaság miatt kimaradt az életéből. Gyakran mi is a test javaiban gondolkodunk, úgy véljük, a több fizetésért, a kényelmesebb életvitelért kerülünk oda, ahol vagyunk. Jó meglátni, hogy minden azért történik, hogy az Úr tervét végrehajtsuk, hogy eszközök legyünk a szabadításban, a lélekmentésben.

Eszter fél, félti önmagát, mivel nem állhat bármikor a király elé. Nem akarja vállalni a kockázatot. Mordokaj azonban rámutat, talán pont ezért lett királynő Eszter. Isten azért vezette a király udvarába, hogy most övéi rendelkezésére álljon. Életünk történései nem a véletlen művei.

Lássuk meg, hogy Mordokaj ugyan Eszterhez fordul, de nem őrá épít, hanem Istenre. Megvallja, ha Eszter nem segít, a zsidók akkor sem fognak elveszni, mert az Úr másféle módon, de ad számukra szabadulást. Jó, ha mindig szabadok vagyunk az Úr felé, hisszük, hogy többféle lehetőségei is vannak Istennek, nemcsak az, amit mi megterveztünk.

Ezt követően Eszter elfogadja Isten akaratát, kész vállalni küldetését, kész vállalni népét, és kész bemenni a király elé. Eszter itt teljesen az Úrra bízza magát. Emberileg teljesen bizonytalan a helyzet, de az élete, népe jövője biztos helyen van, az Úr kezében. Nem Hámántól, nem is a királytól függ a sorsuk, hanem Istentől. Ez jó, jó Istentől függeni. Még Dávid is azt mondta jóval korábban, hogy inkább esik az Úr kezébe, mint az emberek kezébe.

A csend elmúlt, és azt látjuk, hogy az ember nem élt vele, nem használta ki a lehetőséget, nem tért meg, nem kezdett új életet (Jel 8,7-13). A csend azért adatott, hogy Istenhez fordulva elkezdjen végre másként élni. Mert Isten kegyelme által lehetséges más életet élni, mint ahogy az emberek többsége ma él. Az egyház története, a krisztusi emberek hosszú sora azt bizonyítja, lehet krisztusszerűen élni. Jézus azért jött a világba, hogy az Isten szerinti életformát megmutassa a számunkra. A csend jelentheti az egyház korszakát, jelentheti az Úr Jézus által hozott kegyelmi időt. Ragadjuk meg még, és éljünk vele jól. Jelentheti a csönd ideje a mi korunkat is, hiszen Európában már majdnem hetven éve nem volt pusztító háború. Mire használtuk és használjuk fel a csend idejét: Istenhez fordulunk vagy elmerülünk a fogyasztói társadalom kínálatában, a mai élet szennyében? Eszméljünk és kiáltsunk az Úrhoz, mert véget ér a csönd.

A csend ideje letelt, és az angyalok egymás után megfújják trombitáikat. Négy angyal trombitál a mostani versekben, és nyomukban borzasztó, az egész földre, az egész kozmoszra kiterjedő csapások, katasztrófák keletkeznek. Az ember bűne súlyos ítéletet von maga után. Az Istentől elfordult élet teljesen kifordul önmagából, és kifordítja sarkaiból a világot is.

Amikor úgy gondolnánk, vége ennek a pusztító sorozatnak, egy sas repül végig az égen és három jajt mond. Ez azt jelezi, hogy lélegzetvételnyi szünet áll be, de még mindig nem elég, még mindig nem akar bűnbánatra jutni az emberiség. Urunk könyörüljön rajtunk, hogy személyes életünkben ne menjünk tovább vakon, ne keményítsük meg a szívünket, hanem hívjuk Urunkat segítségül, és kövessük Őt.

'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!'

1. 'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!' Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.

2. 'Keressetek buzgón és megtaláltok!' - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!

3. 'Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!' - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!

Isten áldásával.