Elmélyülés

N

aomi most már az Úrra bízza magát, nem jobb a helyzete, mint amikor elindultak otthonról (Ruth 2,1-3). Az önmaguk megsegítésének eredménye: három halott és rosszabb anyagi helyzet, mint az elindulás idején volt. Mindig hasonló eredményre számíthatunk, ha mi akarjuk problémáinkat megoldani, ha az Úr nélkül keressük a megoldást. Naomi most fogja megtanulni, van kivezető út, mert az Úr számára minden lehetséges. Az is fontos gondolat, hogy amikor úgy gondoljuk, letértünk az útról, és magunkban vagyunk, az Úr nem hagy el. Naomi élete mögött is ott volt, sőt, előtte járt. Amikor minden sötétnek látszik, nézzünk fel Isten egére, és meglátjuk a fényt, Aki a  Krisztus.

A rossz döntésből is jót munkált az Úr, Naomi még nem tudta, de Isten már munkálkodott, meg fogja tapasztalni, milyen az, amikor az Úr gondoskodik. Most hirtelen Boáz kerül képbe, eddig nem tudtunk róla semmit, de ha előretekintünk, felragyog előttünk a Krisztus, a Megváltás örömhíre. Kiválasztotta és megőrizte Boázt Ruth számára. Boáz nem tudott Ruthról, azt sem tudta, hogy Naomi egyszer hazajön, de rábízta magát Istenre. Milyen csodálatos, hogy nem kapkodott, nem nősült meg, hanem várt, és nem hiába tette. Akinek Isten országa a legfontosabb, aki figyel Istenre, az Ő akaratára, nem hiába vár. Mi gyakran beelőzünk, nem várjuk ki Isten tervét, úgy gondoljuk, ha nem vesszük kézbe az eseményeket, lemaradunk. Mert a világ a mércénk. Pedig, ha az igébe tekintünk, azt látjuk, hogy Isten más időszámítás szerint dolgozik, Ő nem kapkod, és nem marad le semmiről. Amit és akit nekünk szán, azt nekünk is adja.

Az Úr munkálkodik, vezet és gondoskodik, azonban a magunk részét is bele kell tenni. Van saját részünk, az Úr gondoskodik, alakítja életünket, de vannak feladatok, amiket el kell végezni. Ruth is rádöbbent, hogy ki kell menni a mezőre. Már az is a gondoskodás része, hogy épp aratás ideje volt, de szedegetni neki kell. Az Úr ad termést, de szedegetni nekünk kell. Nem végezhet el más mindent helyettünk.

Ruth idegen Betlehemben, nem is izráeli, de az Úr jár előtte, és Boáz földjére vezeti. Ennyi, elindulok és az Úr egyengeti utamat. Elindulni azonban nekem kell. Az Úr Jézus elhívja Mátét a vámszedőasztal mellől, de neki kell felállni onnan és elindulni Jézus után.  Az Úr ma is hív, de nekem kell mozdulni, megindulni, és haladni a nyomában. Ha elindulok, Ő előttem jár, és vezet lépésről lépésre.

A Lélek kivitte Jézust a pusztába, egy negyvennapos felkészülésre, elmélyülésre (Mk 1,12-15). Így kezdi szolgálatát, nem azonnal nekivág, hanem az Atya közelségét keresi. Egy intenzív csendességet tart az Úr. Elgondolkodtató, ha Neki szüksége van egy negyvennapos, tehát egy hosszabb időtartamú elvonulásra, csendben való feltöltődésre, mennyivel inkább nekünk. És ebbe a csöndbe nem vitt magával semmit, csak a Bibliát, és azokat az igéket, amelyeket megtanult, ami Benne volt. Enélkül nem megy, kibillenünk békességünkből, és milyen hamar és gyakran megtörténik. Minden hívőnek szüksége van ilyen intenzív lelki kurzusra, igetanulmányra, ahol csak az ige és az Úr Jézus van jelen, a Szentlélek által.

Az Úr Jézus azonban a negyven nappal nem tudta le végleg a felkészülést, a mélyülést, hanem rendszeresen félrevonult erőt meríteni, az Atyával beszélgetni, egyeztetni. Mert Jézus mindig az Atya akaratát cselekedte, ehhez egyeztetésre, pontosításra volt szükség. Mennyivel inkább igaz ez a mi életünkben.

Közben kísértette a sátán - nem hagy a gonosz nyugodtan felkészülni. Ha nem tudja megakadályozni a félrevonulást, akkor kísért. Előhoz olyan dolgokat, amikkel az Atyától igyekszik elvonni gondolatainkat, figyelmünket. Ha már hívők lettünk is, de ne tudjunk figyelni az igére, előhoz valamit. Vagy olyan dolgokkal terhel le, amik által nem jut idő a bibliaolvasásra. Megfigyelhető, hogy amikor csendességet akarunk tartani, minden összejön, akkor csörren meg a telefon, érkezik valaki váratlanul, kell gyorsan intézkedni.

Jézus nem szakította meg ezt a negyven napot a sátán mesterkedései ellenére sem. Válaszolt neki, mégpedig igével. Tehát folyamatosan, még bibliaolvasás közben is kísért, talán úgy, hogy meg van írva, de ne vedd komolyan, Isten nem azt mondta, nem úgy értette. Merjük kimondani, de igen, így értette az Úr. Mert az ige az egyedüli fegyver a sátán ellen. Őt nem hatják meg a különféle rendezvények, a csillogás, kiváló zenei produkciók, egyedül Jézus jelenlététől, az élő igétől fél. Ahol az ige hittel szól, ahol a Szentlélek munkálkodik, sátán visszavonul. A legkiválóbb szónoki beszéd, a tudományos munka sem készteti meghátrálásra, csak az Úr szava. Sátán örül is annak, amikor az egyházban különféle produkciók jelennek meg, bálok, és minden olyan program, ahol az ige csak formalitás. Ahol nem Ő van a középpontban, és a jelszó: csak egy rövid áhítat. Ahol az igének jut a legkevesebb idő, nyert ügye van a gonosznak. Még ő is beáll tapsolni, táncolni, megveregeti a vállunkat, nagyszerű alkalom, jól éreztem magam, de a jelenlévők fölött továbbra is ő marad az úr. Mert a többség jól érzi magát, eszünk, iszunk, szenvedélyeinknek hódolunk, gyakran még igehallgatás közben  is pörög a net, és a kijelzőt figyeljük az Úr szava helyett. Ez nagyon jó az ördögnek. Jézus azonban ellenállt neki.

Jézus békessége, Lényének ereje még a vadállatokat is átformálta, erre az időre a vad, állatias természetük felfüggesztetett, Jézus Lénye lecsillapította őket. Ez reménység számunkra is, vad, állati természetünk az Ő Lénye által alakulhat át új természetté.

Jézus ezt követően nem csodákat tenni ment, hanem evangelizálni. Hirdette az evangéliumot, és a legnehezebb terepen kezdte meg a szolgálatát. Nem oda ment, ahol minden rendben volt, hanem ahol mély sötétség és nyomorúság uralkodott. Ő a világ Világossága, beragyog a legsötétebb, legreménytelenebb életekbe is. Ma is a bűn mélységeiben vergődőket keresi, mert mindenki számára Ő az egyetlen esély.

Ahogy az első eljövetel ideje beteljesedett, úgy a másodiké is be fog. Legyünk türelemmel az Úr eljöveteléig, és hirdessük mindenkinek Isten országát. Ez az ország Krisztusban elérkezett, jelen van, és hit által, megtérés által beléphetünk oda. Hirdessük a megtérés evangéliumát, amíg van idő.

Eldőlt a szívemben

1.  

Eldőlt a szívemben: követem Jézust,

Eldőlt a szívemben: követem Jézust,

Eldőlt a szívemben: követem Jézust,

Nincs visszaút, nincs visszaút!

2.  

Ha nincs is társam itt, követem mégis Őt.

Ha nincs is társam itt, követem Jézust.

Ha nincs is társam itt, követem mégis Őt.

Nincs visszaút, nincs visszaút!

3.  

Mögöttem a világ, előttem a kereszt.

Mögöttem a világ, előttem Jézus.

Mögöttem a világ, előttem a kereszt.

Nincs visszaút, nincs visszaút!

Isten áldásával.