A
|
kik az Urat
keresik, azok örvendeznek (Zsolt 70,1-6). Miért? Mert megtapasztalják, amit
Jézus mondott, hogy aki keres az talál. Aki őszintén és igazán keresi az Urat,
az megtalálja, az találkozni fog Vele. Így rajtunk áll, keressük-e Őt, vagy
sem. Isten emberré lett Jézusban, pont azért, hogy találkozhasson velünk. Aki Őt keresi, Jézussal találkozik, és Őbenne
felragyog a szent Isten. Jézus Lényét figyelve az élő Istennel van
találkozásunk. Keresd Őt az igében,
keresd mindennap, mert azért vagyunk, hogy kapcsolatban éljünk Vele.
A következő kérdés, vágyódom-e Isten szabadítására? Egyáltalán akarok-e
szabad lenni e világ csábításától? Sokan
nem is akarnak szabadok lenni, sőt legtöbbször nem is látják meg, hogy rabok. A
rabságot szabadságnak vélik. Az ördög eltorzítja a valóságot, a rabságot
szabadságként láttatja, a szabadságot pedig rabságként.
Aki azonban átlát a szitán, felismeri, hogy rab, és szeretne szabadulni.
Azt is megláthatjuk, saját magunkat képtelenek vagyunk megszabadítani. Ezért szabadítóra van szükségünk. Ez a
szabadító nem lehet akárki, de jó, ha meglátjuk, Jézus Krisztus az igazi
szabadító.
Ki látja ezt meg? Akivel Isten Lelke megláttatja, hogy önmagában elesett
és szegény. Az Úr nélkül elesett vagyok, aki képtelen talpra állni. Segítségre
van szükségem. Ha ezt elismerem, és segítségért kiáltok, megtapasztalhatom a
szabadítást. A bűnből, szenvedélyekből való szabadulás megtapasztalása Isten
dicséretére késztet. Nem mondhatunk mást: Nagy az Isten. Nagy, mert
megcselekedte, azt, amit sem én, sem mások nem voltak képesek véghezvinni.
Ezt követően mindennap Őhozzá fordulhatok. Mindennap Ő lehet a
segítségem, azt jelenti ez, már nem én akarok magamon segíteni, nem is másoktól
várok megoldást, hanem mindent rábízok az Úrra.
Timóteus nemcsak Pál tanítását hallotta és fogadta el, hanem látta hogyan
él, és követője lett ennek az életmódnak (2Tim 3,10-17). Mert a Krisztus követés,
életforma is. Úgy igyekszem élni, ahogyan Jézus élt ebben a világban. Isten
Lelke ad hozzá erőt. Magamtól képtelen
vagyok megvalósítani, de Ő meg tudja élni bennem. Követésre méltó e az életem?
Elmondhatom-e a gyermekeimről, vagy más hívő testvérről, hogy követője lett
hitemnek, életmódomnak?
Pál rámutat, a Krisztus követés szenvedéssel jár. Ő sok helyen szenvedett
támadást, üldözést, fizikai bántalmazást, és Timóteus látta, hogyan élte ezt
meg Pál. Láthatta miként ment vissza Lisztrába a megkövezése után az apostol,
és ez nagy hatással lehetett rá. Nem mindennapos, hogy valaki épphogy túléli a
megkövezését, és visszamegy oda, ahol meg akarták ölni. Ebben a tettben
Krisztus szeretete és megbocsátása ragyogott fel. Krisztus tette képessé Pált
erre, és így az Úr Jézus lett naggyá Timóteus szemeiben. Elhordozta Jézusért a
szenvedést, a fájdalmat, nem lázadozott, és nem átkozódott, hanem az Úr
kegyelmét hirdette. Mit hirdet az én életem? Mennyire tudok így cselekedni?
Vissza megyek-e oda ahol bántalmazást ért? Milyen szívvel és indulattal megyek
vissza?
Pál hangsúlyozza, akik kegyesen akarnak élni, azokat szintén üldözni
fogják. Akik Krisztus szerűen akarnak élni, számítsanak az üldözésre. Miért?
Mert ez a világ minden gonoszságot eltűr, de az igazságot, a tiszta és szent
életet képtelen elviselni. Miért? Mert minél tisztább egy élet annál jobban
meglátszik benne mások szennye. Amikor beletekintenek, saját
tisztátalanságukkal szembesülnek, de mivel megtisztulni nem akarnak,
eltávolítják a tükröt. Mert sokkal
könnyebb a tükröt összetörni, mint megtisztálkodni. Azonban a tükör
összetörése, nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Mert a tükör ugyan
eltört, de a bűn maradt.
A hívő ember iránytűje az ige, a teljes Írás, nincs más, és ma sem
meghaladott, és nem korszerűtlen, mert Isten szavát tárja elénk. Az Írás
bölccsé tesz, és felkészíti az Isten emberét. Igen, az ige készít fel, az
életre és minden jó cselekedetre. Isten
az ige által formálja gondolkodásunkat, életünket. Ma azért felkészületlen sok ember, mert nem
ismeri Isten igéjét. Pedig Ő azért adta nekünk a Bibliát, hogy általa
felkészüljünk, az Isten szerinti életre. Az ige ismerete nélkül elbukunk.
Igéje szól, Igéje hív
1.
Igéje szól, Igéje hív,
Szívünkben kétséget csöndesít.
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!
2.
Igéje szól, Igéje hív,
Urunkat követni megtanít.
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!
3.
Igéje szól, Igéje hív,
Nagy és szent munkára lelkesít.
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!
4.
Igéje szól, Igéje hív,
Mondjon hát hálát a száj s a szív.
Kegyelme kész, áldása vár,
Tárd ki a szíved, ó, tárd ki már!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése