A
|
z Úr törődik
Dáviddal, ha a király most menekül, és nem tud tenni semmit, az Úr mindent
megtesz érte (2Sám 17,15-29). Olyan jó, hogy a legösszekuszáltabb helyzetekben
is bízhatunk Benne. Dávid nem tudott bejutni Absolonhoz, de az Úr jelen volt.
Jó ezt látni, az Urat senki nem zárhatja ki, nincs az a hely, ahol ne lenne
jelen. Ezért ne féljünk, ha jelen pillanatban nem látjuk a kivezető utat,
bízzunk az Úrban. Bízz Jézusban! Isten képes meghiúsítani az ellenség tervét. Ezt kérte Dávid, hogy az Úr hiúsítsa meg Ahitófel
tanácsát, és ez megtörténik. A király
hiszi, amit kér, és így megtapasztalja megvalósulását. Nem az esélyekre figyel,
hanem hisz az Úrban, hiszi, hogy Számára nincs lehetetlen. „Ezért mondom
nektek: higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és
megadatik nektek” (Mk 11,24).
Azt is megláthatjuk, hogy az Úrnak megvannak a maga eszközei, akik által nehéz
időkben is tud segíteni az övéin. Húsaj, a két pap, majd a két fiú, és amikor
úgy tűnik, mégsem sikerül a terv, akkor az Úr előhoz egy asszonyt, aki elrejti a
követeket. Dicsérjük Urunkat, mert
mennyire nem Dávidon múlt itt a saját élete, semmit nem tudott tenni, hogy a
hír eljusson hozzá, azonban az Úrnak gondja volt rá. Meg is láthatták Dávid
embereit, de a kritikus helyzetben mindig előhozott az Úr valakit. Hidd el, hogy ha
az Úré az életed, Ő mindig előtted jár. Úgy, mint itt is. Dávid mellé állította
ezt az asszonyt, szívét késszé és bátorrá tette, vállalta a követek
elbújtatását. Az is fontos, hogy néha az
ilyen egyszerűnek tűnő feladat nagy szolgálat. Akik leengedték Sault Damaszkusz várfalán egy kosárban, nem is gondolták,
hogy egy hatalmas ébredést készítettek elő ezáltal. Az Úrnak mindig
megvannak a csendes, szinte láthatatlan eszközei. Nem beszélnek, hanem a
megfelelő időben cselekednek. Elbújtatnak embereket, tartják kötélen a kosarat.
Senki nem beszél róluk, nem kapnak kitüntetést, mégis Isten országának jövője áll
rajtuk. Lehetsz te is ilyen eszköz, és lehetnek körülötted is ilyen munkásai az
Úrnak. Árnyékban vannak, mégis fontosak. Nem az a lényeg, hogy észrevesznek-e, hanem,
hogy elvégezzem az Úrtól kapott munkámat. Ő majd megjutalmazza hűséges
szolgáit.
Ahitófel csak magában bízott. Képességére, ügyességére alapozott. Maga
volt életének, sikerének a kovácsa. Mivel nem Istenre figyelt, szembement az Úr
tervével, és elbukott. Hirtelen jutott magasra, de nagyot is esett. Nem bírta feldolgozni tanácsának
elutasítását, képtelen elfogadni a vereséget. Szomorú ez, Isten népe közé
tartozik, mégsem ismeri fel, hogy van más megoldás. Oda lehet menni Istenhez. Talán
pont azért jött ez a kudarc, hogy ráébredjen, irányt kell váltani. Odafordulhat
az Úrhoz, lehet még változtatni, lehet új irányba haladni. Ne csüggedj, ha most
kudarcot tapasztaltál, keresd az Urat, kérdezd, mi a célja vele. Nem a kudarc,
hanem az, hogy meglásd az Ő tervét. Azt akarja, hogy az Ő útján haladj, ne
keseregj, hanem hívd Jézust segítségül. Vele talpra lehet állni.
Péter engedelmeskedik, és elmegy a követekkel Cézáreába. Nem a benne lévő
ellenérzésekre, hanem az Úr üzenetére, akaratára figyelt (ApCsel 10,23/b-48).
Rádöbbent, hogy a látomás által az Úr megmutatta: minden embernek hirdetni kell
a jó hírt. Senkit sem lehet kizárni belőle, bármelyik néphez tartozik, vagy
bármilyen is legyen a bőre színe. Az evangélium mindenkié. A kegyelem minden
ember számára megjelent, és elérhetővé kell tenni. Minden tanítványnak az a
feladata, hogy a kegyelem jó hírét ismertesse meg azokkal, akikhez még nem jutott
el. A világ legsürgősebb feladata az evangélium hirdetése. Minden ráér, minden
elmaradhat, de az igét tovább kell adni. Az idő sürget, mondd el: Isten úgy
szerette ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne
vesszen, hanem örök élete legyen.
Péter hatalmasat növekedett lélekben, oly sok csodát megtapasztalt,
mégsem tartja magát többnek. Nem fogad el hódolatot, hanem minden dicsőséget
Istennek ad. Ki meri mondai: magam is
csak ember vagyok. Embernek lenni is kegyelem, hiszen Isten ajándéka az élet. A sátán hazugsága nyomán mégsem elégszik meg
ezzel az ember, isten akar lenni. Péter által halott is feltámadt, sok beteg
meggyógyult, mégis megmarad embernek. Nem is tartja magát különbnek vagy
többnek a római századosnál. Jézus életének, halálának és feltámadásának
tanúja, de ez nem gőgössé, hanem alázatossá teszi. Uram, tarts meg mindig
alázatban, hadd adjak Neked minden dicsőséget.
Kornéliusz felismeri, hogy amikor Péter beszél, Isten színe előtt áll. Nem az
apostol előtt, hanem az Úr előtt. Ezzel a lélekkel kell nekem is az igére
figyelni. Az Úr előtt állok, és azt akarom hallani, amit az Úr üzen. Az
istentiszteleten is úgy legyek jelen, hogy nem az igehirdető véleményét akarom
hallani, hanem azt, amit az Úr rábízott. Az igehirdető is csak egy eszköz, egy
drót, amin keresztül halad Isten szava.
Péter Jézusról beszél, Őt állítja a középpontba. A keresztyén
bizonyságtétel és igehirdetés soha nem szólhat másról, csak Jézusról. Őt
állítsuk mindig a középpontba. Ő a mindenség Ura. Igen, Ő a Mindenható Isten,
Úr mindenek felett. Borulj le Előtte, bízd Rá magad, és csak Neki élj!
Annyi drága üzenet van ebben az igében, mindenkit meggyógyított, aki az
ördög igájában vergődött. Az ördög nehéz
igát rak rád, azt akarja, hogy vergődés legyen az életed. Ne légy szabad és boldog.
Péter azonban hirdeti: Van Szabadító, ne félj! Nem kell tovább vergődni,
lehetsz szabad! Hívd Őt segítségül, kérd, vegye le az igát, és adja neked az Ő
igáját, mert az könnyű, boldogító, gyönyörűséges. Miért? Igából igába? Azért, mert abban az igában Ő is jelen van, már Vele élhetem az életet, és ez
felszabadító.
Az ember a Szabadítót megölte, ezért gyötrődnek még sokan az ördög
igájában. Isten ugyan feltámasztotta Őt, és él, de az ördög meg akar
téveszteni. Ne engedj neki, hanem lásd meg: feltámadt és él az Úr. Aki hisz
Őbenne, az bűnbocsánatot nyer. Csakis Általa van bűnbocsánat. Aki megvallja
bűneit, és Hozzá jön, az átéli a bűnbocsánat örömét.
Az Úr megpecsételte a Szentlélek
kitöltésével a jelenlévők hitét. Igehallgatás közben teljesedtek be
Szentlélekkel. Hallgasd az igét, és a Lélek munkálkodik. Bizonyosságra juttat,
új élettel ajándékoz meg. Hisznek, ezt megvallják és megkeresztelkednek. Hit
és keresztség összetartozik. Nem elég megkeresztelkedni, hanem élő hitre kell jutni
Jézusban.
Zengd Jézus nevét, zengd, világ
1. Zengd Jézus nevét, zengd, világ, őt, angyalok, áldjátok! Felékesítve
homlokát, Királylyá Jézust, Jézust koronázzátok!
2. Ti vértanúi Istennek, Kik mennyben szolgáljátok A Bárányt, ki
megöletett: Királlyá Jézust, Jézust koronázzátok!
3. Ti választottak, szent hívek, Mind akit ő megváltott, Szent irgalmát dicsérjétek:
Királlyá Jézust, Jézust koronázzátok!
4. Ti bűnösök, mert ő hordott Tiértetek kínt s átkot, És szent vérével
áldozott: Királlyá Jézust, Jézust koronázzátok!
5. Ti népek, törzsek, kik bárhol Az ő szavát halljátok: Nagy jóvoltáért
hálából Királlyá Jézust, Jézust koronázzátok!
6. Mily boldogság lesz majd, ha fenn A Jézus előtt állok És mindörökké
zenghetem: Királlyá Jézust, Jézust koronázzátok!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése