Új látás

D

ávidot munka- és harcostársai kísérik, vannak, akik kitartanak mellette (2Sám 15,24-37). Mert ebben a helyzetben látszik meg, kinek mi van a szívében. Valóban Istent szeretik, és a Neki való szolgálatból vannak a helyükön, vagy csak érdekből? Dávid megtapasztalja, hogy sokan Isten és a király iránti szeretetből vannak ott, vállalják vele együtt a nehéz időszakot, az üldöztetést. Miért tartanak ki? Miért nem pártolnak Absolonhoz, amint mások is tették? Azért, mert ők felismerték, hogy Isten Dávidot választotta, és tisztában vannak azzal is, hogy Izráelben a trón nem lehet trónviszály kérdése. Itt nem megszerzik a trónt, és nem is a nép választ, hanem Isten hív el. És Dávidot az Úr kiválasztotta és elhívta, és így lesz az utódlással is, akit Isten kijelöl, az lesz majd a király.

Dávid alázatos szívvel rábízza magát Isten kegyelmére. Nem zúgolódik, nem mondja, miért pont velem történik mindez. Dávid kimondja: tegye velem az Úr, amit jónak lát. Kész elfogadni azt is, ha elveszi tőle a trónt. Nem akarja magát bebetonozni, de nem is adja fel. Hiszi, hogy Isten megmutatja szándékát. Igen, Isten mindig megmutatja a szándékát azoknak, akik keresik akaratát. Az a kérdés, hogy keresem-e az Urat? Kérdezem-e, mi a szándéka az életemmel?

Amikor Dávid tudomást szerez Ahitófel Absolonhoz való átpártolásáról, menekülés közben az Úrhoz kiált. Azt kéri, az Úr hiúsítsa meg Ahitófel tanácsát. Látja a király, hogy Istennek van lehetősége Absolon tanácstermében is cselekedni. Vigyük mi is bátran az Úr elé problémáinkat, a bennünket fenyegető tanácsokat, terveket. Mert Urunk azt is jóra tudja fordítani.

Érdemes imádkozni, mert azt látjuk, hogy mire Dávid felér a hegyre, ahol Istenhez szokott imádkozni, megjött a válasz. Az Úr Húsajt hozza szembe vele, és Dávid felismeri, hogy itt a megoldás. Vissza kell küldeni Jeruzsálembe, és ő lesz az Úr eszköze. Urunk nagyon csodálatosan működik. Húsaj is felismerte, hogy ez az Úr akarata, és engedelmeskedik.

Fontos azt is meglátnunk, hogy Dávid nemcsak most kiált az Úrhoz, hanem rendszeres imádkozó. Itt szokott az Úrhoz fohászkodni. Amikor nincs baj, akkor is ki szokott menni a hegyre és leborul az Úr előtt. Az imádság nem villámhárító, hanem állandó összeköttetés Istennel. Olyan, mint a lélegzetvétel. Azt is egyfolytában tenni kell, nem lehet csak néha levegőt venni.

Meg kell látnunk, hogy ebben az időben vannak már tanítványok Damaszkuszban; akik elmenekültek Jeruzsálemből, vitték magukkal a jó hírt (ApCsel 9,10-19/a). Nem lapultak meg, nem maradtak némák, hanem továbbadták azt, amit ők is kaptak. Egy Anániás nevű tanítványt látunk, és ő valóban tanítvány. Nem csupán egyháztag, hanem kapcsolatban van az Úrral. Imádkozik, beszélget Jézussal. A tanítvány beszélőviszonyban van az Úrral. És imádság közben megszólítja az Úr. Megszólítható, tehát nem csak ő beszél, hanem engedi Jézust is szóhoz jutni. Amikor imádkozom, szóhoz jut-e Jézus is? 

Megdöbbentő parancsot kap Anániás, menjen el az Egyenes utcába, és keresse meg Sault, mert imádkozik. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nem imádkozott Saul, hanem arra utal, hogy már ő is Jézushoz fordul imájában, már ő is Jézus nevét hívja segítségül. Ez a hír megdöbbenti Anániást, hihetetlen a számára. Ő nem így ismeri őt. Úgy tudja, azért érkezett, hogy kiirtsa az Úr követőit. És most azt hallja, keresse fel, mert imádkozik. Nem tévedés ez? Mennyire nehezen tudjuk elképzelni a másik emberről, akiről megvan a véleményünk, hogy megváltozhat. Saul pusztítóként indult el Jeruzsálemből, de mire Damaszkuszba ér, testvérré válik. Ez az Úr munkája. Másképp ér a célhoz, mint ahogyan elindult. Így formál át minket is az Úr. Azt akarja, hogy új szívvel érkezzünk meg az Ő országába. De az is benne van az ige üzenetében, hogy másképp érkezzünk haza az istentiszteletről, mint ahogyan elindultunk oda. Új, megbékélt szívvel akar hazabocsátani Urunk. Azt akarja, hogy régi gyilkos és minden rosszra képes természetünk itt maradjon, és helyette krisztusi természettel és indulattal érkezzünk vissza az életbe.

A tanítványok jellemzője, hogy Jézus nevét hívják segítségül. Ez fontos, nem bálványokat, állami hatalmat, hanem egyedül Jézust. Ide kell nekünk is eljutni. Az Ő nevét hívjuk segítségül, ne emberekben, kapcsolatainkban, esetleg magunkban bízzunk, hanem Őbenne. A tanítvány minden kérdésben az Úrhoz fordul. Legyen munkahelyi probléma, gyermeknevelés vagy fizetés kérdése, Jézus nevét hívja segítségül, Általa vár megoldást. Nincs olyan helyzet, amiben ne tudna segíteni.

Anániás még üldözőt lát benne, az Úr azonban választott eszközét, aki az Ő nevét fogja elvinni az emberek közé. Mennyire más Jézus látása, amíg a tanítványok egy félelmes ellenséget látnak benne, addig az Úr már az ő szolgáját látja Saulban.

Anániás pedig elment, vagyis Jézus szavának engedelmeskedik. Nem az érzéseire, előítéletére hallgat, hanem az Úr szavára. Bátran bemegy a megadott címre, és ott találja Sault imádság közben. Testvéremnek szólítja. Még nem is látta, de mivel az Úr elmondta neki, hogy Saul imádkozik, testvérnek tekinti. Tudnád-e testvérnek nevezni az ellenséged, aki annyi rosszat tett az Úr népének, aki most is gonoszt tervez? Mindez nem Anániástól van, hanem az Úr munkája a szívében.

Anániás nem szórakozni érkezett Saulhoz, küldetése van, az Úr rajta keresztül akarja meggyógyítani és megtölteni Szentlélekkel. Ahhoz, hogy Pál új ember legyen, arra van szükség, hogy bűnbánat által megüresítse szívét, majd engedje, hogy a felszabadult helyet a Szentlélek Isten feltöltse.

A pikkelyek leestek, ő újra lát, ez azt jelenti, most már Úrnak látja Jézust. Ezt követően megkeresztelkedik, majd eszik és erőre kap. Isten erővel tölti el, és ez az erő bizonyságtevővé formálja őt. Ma is táplálékból nyerjük az erőt. A mi táplálékunk az ige, Isten szava. Ha rendszeresen élünk vele, megerősödünk. Mire? Szolgálatra, Neki való életre.

AMEDDIG JÉZUS ÉL

1.  

Ameddig Jézus él,

Ameddig Ő segél,

Nem bánthat gond és félelem,

Ő van mindig velem.

2.  

Jó Pásztor Jézusom,

Vigyáz rám, jól tudom,

Legeltet szép zöld pázsiton,

Ég harmatát iszom.

3.  

Mikor leszáll az est,

Sötétje bánt, ijeszt,

Az éjszakában is tudom,

Hogy megvéd Jézusom.

4.  

Ha lábam tévedez,

Bánt a világ, sebez,

Jézus szívén a menhelyem,

Ő gyógyírt ad nekem.

5.  

Ha Őrá néz szemem,

Úgy megvan mindenem,

Hogy Jézusom szeret nagyon,

Ez a paradicsom.

Isten áldásával.