A
|
z ige ismét
tükröt tart elénk, és azért, hogy nézzünk abba bele (Ézs 58,1-14). Vegyük
szemügyre a Vele való kapcsolatunkat, egész életünket. Tükörbe azért nézünk,
hogy meglássuk, milyen az ábrázatunk,
van-e valami, amin változtatni kell. Amikor az igébe tekintünk, maga Isten
mutatja meg, Ő hogyan lát minket, és mi az, amit meg kell változtatni. Mert a
Vele való kapcsolat a változásról és a változtatásról szól.
Izráel Isten népének tartotta magát, a kultuszt erősen tartották, a mások
által is jól látható dolgokat hangsúlyozták ki. Ezek közé tartozott a
rendszeres böjt is. Ezeken az alkalmakon
keresték Istent, úgy tettek, mint akik
valóban az Ő útjait akarják megismerni. Fontos nekik, mit mond Isten. Az Úr
azonban rámutat: hiába keresik Őt, de nem azt teszik, amit Ő kér tőlük. A külsőségekre odafigyelnek, de a tartalomra
nem. Nincs igazi tartalma a hitüknek.
Vajon van-e tartalma a hitemnek?
Isten a megélt igére figyel, fontos Neki, hogy amit mond, azt
gyakoroljuk. A vallás törvényeinek a megtartása önmagában nem érték, akkor
válik azzá, ha az megjelenik a másik emberrel való kapcsolatunkban. A hit a
mindennapi gyakorlatban válik életté. Isten azt akarja, hogy az legyen számunkra
is a fontos, ami Neki. Ha azért teszünk
valamit, hogy mások lássák, és magunkat megnyugtassuk, annak nincs igazi értéke.
A zsidók is panaszkodtak, hogy böjtölnek, de Isten nem foglalkozik vele, nem figyel
rá. Gyötrik magukat, de az Urat ez nem
hatja meg.
Miért? Mert Istennek a motiváció a fontos, miért tesszük, amit teszünk,
és hogyan élünk, miként viszonyulunk a másik emberhez a kegyesség gyakorlása
után. Mit teszek, miután eljövök az istentiszteletről,
vagy eltávozom az úrasztalától? Megjelenik az életemben az Úr magatartása? Én is úgy fordulok a másikhoz, ahogyan az Úr
teszi? Isten lehajló szeretettel közelít az emberhez. Ezt látjuk az Úr Jézus eljövetelében. Mindig
odafordul a nyomorult, bűnös és elveszett emberhez. Nem igákat rak fel, hanem inkább leoldja azt,
amit a mi gonosz és önző szívünk tanácsára másokra teszünk. Jézus nem önző érdekből cselekedett. Szerette a szegény, nyomorult embert, és
kínálta számára a bűn hatalmából való szabadulást. Aki hittel jött Hozzá, az
mindezt megtapasztalta.
Az igazi böjt és az igazi kegyesség az Úr jelenlétében való élés, és
annak közvetítése a világban. Az istentisztelet minden elemének, a böjtnek is
Isten gondolatait és akaratát kell megmutatnia. A tanítványi élet Isten
szabadító hatalmát éli meg. De ez sem elméleti, nem a gondolatok szabadságáról
van szó. Nagyon gyakorlati ez, oldjuk fel azokat az igákat, amiket mi raktunk a
másikra, amikkel nehezítjük a másik életét.
Az Úr azért jött, hogy akik Őt követik, azoknak könnyebb legyen az
élete. Ne hurcoljuk a terheket, hanem tegyük le, és ne vegyünk magunkra
felesleges gondokat. Ezért mondja: ne aggódjunk az életünk felől, és a holnap
felől sem, mert Istennek gondja van ránk. Aki az Urat követve felszabadul a
terhek alól, és megtapasztalja az Úr igájának könnyűségét, az a másikról is
leveszi az igát. Igyekszik mindent úgy tenni, hogy a mellette élő ember is
felszabaduljon. Odafigyelek, mi az, amit
én is megtehetek, és a nem a másiktól várom el. Megtanulok egyszerűen élni, ne
kelljen a mellettem levőnek az én kényelmemért plusz terheket magára venni.
Mindez akkor működik, ha keresem és megismerem az Urat, és teljesen rábízom
magam az Ő vezetésére.
Ha teljes szívvel odafordulok a másik felé, meg tudom nyitni a szívem, és
meg tudom osztani dolgaim a másikkal, akkor Isten áldása ragyog az életembe. Azonban mindez csak akkor válik lehetségessé,
ha Ő él bennem. Amíg én vagyok az életem ura, addig önző vagyok. Ha az Urat
követve élek, és megnyitom a szívem a másik előtt, az istentisztelet pedig
valóban a Vele való találkozás lesz, Isten ígéreteit fogom megtapasztalni. Olyan
leszel, mint a megöntözött kert. Isten Szentlelke árasztja az élő vizet, táplálja lelkünket, és ad erőt a bűn elleni küzdelemre, a gonosz által
lerombolt értékek újraépítésére. Az élő
kapcsolat vízforrássá tesz, nem fogy el az élő víz, mert Jézusból fakad. Ezért
más szomjazók is megelégedhetnek általunk. Ebből az igéből megláthatjuk: az Úr
akarata szerinti élet nagyon egyszerű, csak mi bonyolítjuk túl. Engedem élni
magamban az Úr Jézust, és teszem, amit mond.
A beszédek után bemegy Jézus a városba, viszi az evangéliumot (Lk 7,1-17). Megy, mert tudja, hogy van, akinek most van
szüksége a Vele való találkozásra. Éli,
amit tanít. Nem hazamegy pihenni, miután befejezte a tanítást, hanem, amit
elmondott, azt viszi bele az életbe, azt megvalósítja. Túllép az elméleten, és odafordul az
emberek felé. Megmutatja, mit jelent másképp tekinteni az emberekre, mint ahogy
megszokták, mint amire be vannak állítva. A kapernaumi százados nem az elnyomó
hatalom embere, aki felé csak gonoszsággal lehet fordulni. Számára ő is ember,
akinek Istent kell megmutatni. Amikor
követjük Urunkat, átformálja a gondolkodásunkat, hozzáállásunkat. Valóban mindenki kap, aki kér Tőle. Ez azt is
jelenti, hogy rajtunk áll; ha keressük Őt, amint ez a százados is tette, nem az a
lényeges, ki voltam eddig. Az a lényeg, hogy Őt keresem, és Tőle várok
segítséget, akkor Ő nem küld el.
A százados szolgája megbetegszik, és semmi nem segít, ahogyan közelít a
halál, hall Jézusról, és hit támad a szívében.
Ezért küld Hozzá. Hiszi, hogy Jézus képes meggyógyítani. Ez a lényeg,
nem az, hogy mennyire vagyok vallásos, milyen régóta járok istentiszteletre,
hanem az, hogy hiszem-e, hogy Jézus meg tud gyógyítani, képes megszabadítani, új
életet, üdvösséget ajándékoz hit által.
Lényeges a százados alázata, volna mire hivatkoznia, vannak érdemei,
felléphetne a hatalom eszközeivel is, és ő ezekre nem tart igényt. Azt mondja: nem vagyok méltó. Hogyan jövök én az Úrhoz? Kimondtam már: Uram, nem vagyok
méltó? Vagy hosszan sorolom méltóságom érdemeit. Az Úr elé hittel járulhatunk,
a hit jól látja magát, tudja, nem vagyok méltó, nem jár nekem az Úr ajándéka, a
bűnbocsánat, az új élet. Azonban kegyelemből, hit által megkaphatom. Azon múlik, hiszem-e, hogy amit Jézus mond, az úgy
van, az megtörténik.
Csak szólj egy szót, és meggyógyul - ez a hit. Csak szólj, Uram, szavadban
erő van, és megtörténik, amit mondtál. Én megyek, és rábízom magam erre a szóra.
Megyek, ha még nem is látom az eredményt. A százados parancsnoknak, az élet
főparancsnokának látja Jézust. Minden, még a betegség is alárendeltje, és ha Ő
szól, akkor annak engedelmeskednie kell. Ő az élet Fejedelme és ahol megjelenik,
a pusztulás és a halál erői visszavonulnak.
A másik történetben is ezt látjuk, az Élet találkozik a halállal, és a
halálnak el kell engednie azt, akit ép most ragadott el az özvegy anyától. Jézus nagyobb, mint a halál. Ez a találkozás jelzi: új idők jöttek a
földre, már nem az eddig megszokottak szerint történnek a dolgok. Jézus az élő Isten, Benne a gonosz, a bűn
feletti győzelem érkezett meg. Jézust Istenként állítja elénk, és elmondja, ha
Ő valóban a Krisztus, hittel forduljunk Hozzá, mert Ő tud segíteni.
Az Úr Jézus nem áll be tehetetlenül, együttérezve a sírók közé, hanem
azt mondja, ne sírj! Mert ha Ő jelen van, ne sírj, az Élet van jelen. Ha Jézus
itt van, megfordulnak az addig megfordíthatatlannak tartott dolgok. Amit most megváltoztathatatlannak gondolunk,
az az Úrban való élő hit által megváltozhat.
Az ige érintése feloldja a halál erejét. Mennyi szív halott - ne sírj,
van remény. Jézus a remény.
Akit Jézus megszólít, az felkel a halottas ágyból. Halott életek,
közösségek Jézus szava által megújulhatnak. Hittel tegyünk bizonyságot, és
az élő ige, ahol hittel fogadják,
munkálkodni fog. Ma is az a cél, hogy mindenki felismerje: Isten meglátogatta népét.
Karácsony üzenete nem csupán arra a néhány napra szól. Ez valóság. Isten
hatalma, életformáló ereje jelen van. Meglátogatott,
azért, hogy általa változzon az életünk. Szabaduljunk a bűnből, és Neki
éljünk.
Eldőlt a szívemben
1. Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust,
Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust,
Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust,
Nincs visszaút, nincs visszaút!
2. Ha nincs is társam itt, én követem mégis őt,
Ha nincs is társam itt, én követem Jézust,
Ha nincs is társam itt, én követem mégis őt,
Nincs visszaút, nincs visszaút!
3. Mögöttem a világ, előttem a kereszt,
Mögöttem a világ, előttem Jézus,
Mögöttem a világ, előttem a kereszt,
Nincs visszaút, nincs visszaút!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése