A
|
z Úr szinte a
nép elé áll, és határozottan felszólítja: de most hallgass rám (Ézs 44,1-28)!
Fejezd már be a kételkedést, a hitetlenséget, és végre fogadd el, amit mondok.
Ez nem erőszak, hiszen régóta tart Isten és Izráel kapcsolata. Az Úr
kiválasztotta és elhívta őket, és ezalatt megtapasztalták, mit jelent Istenre hallgatni.
Van mire emlékezniük, hiszen van múltja a hitüknek. Isten hatalmas dolgokat
cselekedett velük. Azonban gyakran
mégsem hallgattak Rá. Azért szól Isten most így, „de most hallgass rám”, végre
vedd komolyan a szavam, mert azért vagy fogságban, mert nem vetted komolyan,
amit mondtam. Azért szól hozzánk is így az Úr, vedd már komolyan a szót, az igét.
Eddig nem vetted igazán komolyan, nem hallgattál arra, amit mondtam, azért
tartasz ott, ahol épp vagy. De most engedd, hogy kiragadjalak problémáid
mélységeiből, önszereteted bilincsei közül.
Szolgám, mondja az Úr, és ezzel azt fejezi ki, természetesnek kéne lenni,
hogy hallgatsz rám. Mert a szolga feladata, hogy hallgasson Urára. Azért van,
hogy tegye, amit a Gazda mond Neki. Az Úr Jézus tanítványa is szolga, aki
figyeli Ura szavát, és kész az engedelmességre, a cselekvésre. Kész vagyok-e
mindig az Úr szava iránti engedelmességre? Teszem-e, amit mond?
Nagy akadály a félelem, félünk mások véleményétől, és inkább nem
mozdulunk. Mit fognak szólni, ha komolyan veszem az Urat, és elindulok
megtenni, amit kér? Ehhez az Úr megismerésére van szükség. Aki személyesen
ismeri, ahogyan a gyermekek a szülőt, az nem fog félni. Az az ember tudja, hogy
bízhat Istenben, mert, amit mond, azt meg is cselekszi.
Nagy ígéreteket adott az Úr, ez ezek be is teljesedtek. Már pünkösd
ígérete is megjelenik, kiöntöm Lelkemet. És ez meg is valósult. Isten Szent
Lelke eljött a világba, munkája meg is látszódott. A Szentlélek Isten jelen van
ma is, be akarja tölteni egész lényünket. A Lélek munkája mutatja, hogy az Úréi
vagyunk. Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. A Lélek nélkül igazán nem
is tudunk cselekedni. Erőtlenek és hatástalanok leszünk, de ha engedjük, hogy
kiáradjon a szívünkbe, akkor nagy dolgok történhetnek. A Lélek kiemel a bezárkózottságból,
és az evangélium hirdetésére ösztönöz. Akiben ott a Lélek, annak a legfontosabb
az Úr szolgálata, Isten országának építése lesz. Építsünk Isten Lelkének erejére,
és engedjük, hogy Ő határozza meg életünket, munkánkat.
Isten úgy áll elénk, mint akihez nincs fogható. Nincs, mert Ő élő
személy, Ő az, Aki megteremtette a világot és benne az embert. Isten élő és
tevékeny Lény. Örökkévaló Úr, nincs más Isten, csak egyedül Ő. Mégis az ember
szíve gyártja a bálványokat, mert a gonosz megtéveszt. Bezzeg annak elhisszük a
szavát, és komolyan vesszük, hogy a magunk által készített bálványok meg tudnak
segíteni.
Izráelnek emlékeznie kell: Isten alkotta, Tőle kapta az életet. Bár mi
is meglátnánk ezt, és minden spekuláció nélkül elfogadnánk. Aki elfogadja, annak
hálás a szíve. Isten nem feledi el az övéit, és nem hagyja őket magukra. Mindig
nyújtja a kezét, de ezt nekünk kell megragadni. Nekem kell Istenre építeni.
Bátran jöhetünk Hozzá, mert eltörölte bűneinket, mint a felleget, és mint
a felhőt. Volt és nincs, azt jelenti ez. Jézus Krisztus vére által történik
mindez. Aki bűnbánattal jön Őhozzá, és megvallja a bűneit, annak Isten megbocsát,
a vétket pedig örökre eltörli. Nem emlegeti fel többet. Amit Jézuson számon
kért, azt nem kéri számon rajtunk. Úr Jézus Krisztus, légy áldott, hogy magadra
vetted bűneim büntetését, és nem nekem kell vállalni a büntetést, pedig én
érdemelném.
Bízhatunk az Úrban, mert beteljesíti szolgája beszédét, amit általa
mondott, az meg fog történni. Az Úr helyreállítja a romokat. Különösen az életek
romjait. Mindezt az Úr Jézus által viszi végbe. Ez a világ lerombolja, tönkreteszi
az életeket, a kapcsolatokat, de az Úr Jézus meg akarja építeni azokat. Azért
jött, hogy megkeressen és az Atyával helyreállítsa a kapcsolatunkat, hogy örök
életünk legyen. A Vele való életben átalakul a természetünk. Letisztogatja
mindazt, ami a világból ránk rakódott. Ő ad új természetet.
Az Úr Jézust felviszik a jeruzsálemi templomba, bemutatják az Úrnak,
megkapja a Jézus nevet (Lk 2,21-40). Azt a nevet, amit az Atya adott neki, és
ez jelzi mindenkor: Szabadító érkezett a világba. Nem kell már szabadítóra, valami
rendkívüli személyre várni, mert eljött Ő. Csak segítségül kell Őt hívni, és
mindezt megtapasztaljuk.
Jeruzsálemben vannak azért olyan emberek, akik várják Isten munkáját,
várják a Messiást. Ilyen ember Siemon és Anna. Simeon élő kapcsolatban volt
Istennel, a Szentlélek töltötte be, és vezette. Simeon pedig engedte magát
vezetni, engedte, hogy a Lélek mondja meg, mit és mikor tegyen. Ez megy nekünk
nehezen, nem akarjuk engedni, hogy az Úr vezessen, hogy naponta megmondja, mit,
mikor és hogyan tegyünk. Ez az ember teljes lényével rezonált a Szentlélekre.
Meghallotta, mikor azt mondta, most indulj a templomba. Nem merült úgy bele
semmibe, hogy ne jutott volna el a szívéig a szó, most indulj. Minket annyira
leköt ez a világ, hogy nem is halljuk, ha az Úr szól. Sokszor még bibliaolvasás közben sem értjük, halljuk az
Urat.
Simeont az éltette, hogy megláthatja az Úr Krisztusát. Ez volt a vágya,
meglátni a Krisztust, ez adott értelmet idős napjainak. Mi ad értelmet nekem?
Mi a legfontosabb? Vágyom az Úr Krisztus megismerésére? Ott van bennem, hogy
nem akarok addig meghalni, amíg nem találkozom Vele, és nem kapom meg bűneim
bocsánatát? Krisztus nélkül meghalni pokol. Jézussal élni és meghalni üdvösség.
Kijelentést kapott: nem hal meg addig, amíg nem látja meg az Úr
Krisztusát. Azonban azt nem jelentette ki Isten, hogy egy gyermeket kell
várnia. És ő mégsem csalódik, csak egy gyermek. Meglátja Benne a Krisztust. Krisztust
csakis a Szentlélek által ismerjük fel. Ő is azért látta meg Benne a Megváltót,
mert a Szentlélek Isten megmutatta neki. A Szentlélek jelenléte nélkül nem
tárul fel előttünk a názáreti Jézus igazi, isteni Lénye. A Szentlélek nélkül a Biblia is csupán egy könyv a sok közül. Ezért fontos, hogy kérjük Isten
Szentlelkét, és fogadjuk be az életünkbe.
Siemeon azt is látja, hogy jelül lesz Ő, Akinek sokan ellene mondanak. Ne
tartozzam az ellene mondók közé, hanem engedjem, hogy szava iránytűm legyen.
Tegyem, amit mond. Anna is várja a Megváltót. Ő is idős ember, mégsem magával
van elfoglalva, nem is kesereg. Nem azt mondja, minek is élek, hanem kihasználja
az időt. Mire? Imádkozásra. Imádkozik a Megváltó eljöveteléért és népéért. Értelmesnek
látja az életét. Idős korban is van értelme az életnek, és van értéke.
Imádkozhatunk, ehhez nem kell sok minden, csak leborulni az Úr előtt, és
beszélgetni Vele. A legjobb időtöltés az Úrral lenni, és beszélgetni Vele. Az
ilyen időtöltésből áldás fakad a környezet számára is. Mert a legjobb, ha az
Úrnak beszélünk másokról. Ne embereknek
mondjuk el, mit gondolunk a mellettünk élőkről, hanem Istennek, Ő tud változást
adni. Amikor pedig lehetőséget kapunk, akkor, akiről eddig Istennek beszéltünk,
annak most beszéljünk az Úrról. Az imádság által megkészített bizonyságtétel
gyümölcsöt terem.
Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét
1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét Legfőképpen az igaz hitért,
Hogyha jő a végóra,
mellénk álljon, Hazatérésre készen találjon, Könyörüljön.
2. Jer, Világosság, ragyogj fel nekünk, Hogy csak Krisztus légyen
mesterünk, El ne
hagyjuk őt, mi hű Megváltónkat, Aki népének örökséget ad. Könyörüljél.
3. Ó, Szeretet, áraszd ránk meleged, Hadd kóstoljuk édességedet; Tiszta
szívből min-
denkit hadd szeressünk, Egyességben és békében éljünk. Könyörüljél.
4. Ínségeinkben fő Vigasztalónk, Halál ellen megbátorítónk, Össze ne
hagyj esni, ha el-
lenségünk Reánk jő s romlást készít már nékünk. Könyörüljél.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése