A
|
z Úr erőteljes
bizonyságtétele hangzik el népe felé (Ézs 43,1-28). Azt szeretné, ha végre
rádöbbennének, kicsoda Ő, és megbátorodnának. Aki személyesen ismeri az Urat,
az nem fél, és Rábízza magát. Ők nehezen akarják vállalni Istenért és Istennel a
változást, az újat. Ebben a változásban van víz, folyó és tűz. Mert az Urat
követve nemcsak szép és jó legelőkön keresztül visz az út, hanem van, amikor
áradó folyókon kell átkelni. De, aki ismeri Őt, az nem fél, mert tudja, hogy
vele van Az, Aki élete árán megváltotta. Ha már Övé az életem, Neki szenteltem
magam, nem marad el tőlem. Amíg Vele megyek, Ő is ott van. Ha kísértés áll
elénk, Ő akkor is kínálja segítségét. Nem hagy magunkra. Amikor a keresztre tekintünk,
válik valósággá: enyém vagy, nagy árat fizettem érted. És a keresztre mindig feltekinthetünk.
Amikor nehéz az élet terhe, és roskadozunk alatta, a kereszt erőt ad. Enyém
vagy, veled vagyok, hangzik az üzenet, és tovább tudunk menni. Vele mehetek
tovább! Vele gázolhatok át a vizeken, és vághatok keresztül a tűzön is.
Ígérete bátorít, nem borít el a hullám, és nem perzsel meg a tűz.
De el kell indulni. Ezek az igék kell, hogy kimozdítsanak megszokott,
kényelmes életünkből. Izráel népe sem igen akarta már vállalni a bizonytalan
utat, a biztos maradás helyett. Sokan nem mozdultak, mert a kényelem, a jó
megélhetés, a megbecsült társadalmi élet lepányvázta őket. Mi az, ami megkötöz,
ami maradásra késztet? Mi az, ami miatt már nem akarunk megmozdulni? Vagy csak
addig vállaljuk az Urat, amíg nem ütközik akarata a kényelmünkkel?
Az Úr személyes, mondhatnánk, szerelmi vallomást tesz. Drága és becses
vagy szememben, szeretlek, és ez csodálatos. Ha belegondolunk, nekünk mondja az
Úr, drága és becses vagy, pedig nem mindig látszunk mi becsesnek, nagy
értéknek. De túllát Ő a külsőn, és az értéket veszi észre. Ezt az értéket, az
Isten képmását szereti. Szeret az Úr, pedig nem vagyok szeretetreméltó, mégis
szeret. Ezt soha ne feledjük el, mert hűtlen népnek mondja. Bálványimádó,
parázna, bűnös népnek. Bárhová jutok, ne feledjem: Ő szeret. Szeretete új esélyt kínál, megszabadulhatok, újra
kezdhetem Vele. Szeretetét mutatja, hogy a Fiát adta oda értem, életemért a Fiú
életét tette le. Hogyan válaszolok erre a szeretetre? Elindulok-e követni
Uramat? Viszonozom-e szeretetét? Aki megtapasztalja az Úr kegyelmét, annak a
szívéből árad a viszontszeretet, az nem tud mást tenni, mint imádni az Urat,
és Neki élni.
Az Úr újat cselekszik népével, új kezdést ad a számukra. Ezt senki és
semmi nem tudja megadni, csak Ő. Az újrakezdés lehetetlennek tűnik, de Isten a
lehetetlent is lehetségessé formálja. Isten ma Jézus Krisztusban cselekszik
újat. Őáltala kezd el egy újat az életünkben.
Ez az új ott bontakozik ki, ahol hit által befogadjuk Jézust, és
engedjük, hogy országát kiépítse bennünk. Mert ez az új Isten országa, azt
építi bennünk majd általunk. Az igazán új élet Isten országában bontakozik ki.
Ez az új nem egy szervezet által elindított programot, hanem Isten személyes
munkáját jelzi. Ma már nem kollektív munkálkodik, hanem a Neki átadott életek
által. Az új, hogy többé nem a saját akaratomért, hanem az Ő akaratának
megvalósulásért munkálkodom. Bizony, ez gyökeresen új szemlélet. A régi ember
önmagáért, a mulandó eledelért fárad, míg Jézus tanítványa azért az eledelért,
ami megmarad örökre.
Mindehhez át kell élnünk bűneink, álnokságaink eltörlését. Krisztusért törli el Isten a bűnt, és Őérte,
a keresztért nem emlékezik meg többé róla. Nem mi töröljük el a bűnt, még csak
nem is elfelejtjük a múltat, hanem Jézus vére törli el a megbánt és megvallott
vétket. Őérte kapunk kegyelmet.
Isten nagy munkája mindig az élet megszokott menetében megy végbe (Luk
2,1-20). Az emberek élik az életüket, törvények születnek, öröm és bosszúság
fakad nyomukban, és közben Isten munkálkodik. Azonban annyira lefoglal minket a
mindennapok gondja-baja, hogy észre se vesszük a világraszóló eseményeket. Mert
Isten nagy dolgokat cselekszik, de ezt nem jelzi szinte semmi. Nincsenek
reklámok, készüljetek, érkezik az Isten Fia. „Csak” a Biblia jelzi: történni
fog valami rendkívüli, figyeljetek,
készüljetek, de nem figyelnek, és nem készülnek.
A világ legnagyobb eseményének a küszöbén áll Isten népe, de néhány ember
kivételével nem veszik észre. Isten az ajtajuk előtt áll, de nem látják meg, és
így elutasítják. Álruhában érkezik a királyok Királya, és így kívül marad. Ne
várj nagy csinnadrattát, pompát, Jézus ma is ilyen egyszerűen érkezik, és ott
lép az életünk előterébe, ahol nem is gondoljuk. Nem a palotába, sem a főpap
udvarába, tehát nem a hivatalos egyház berkeiben, hanem egy eldugott,
jelentéktelen istállóban születik meg.
Keressük Őt nyitott szívvel, és akkor meglátjuk őt, saját istállónkban.
Oda érkezik, mert tudja, hol tartunk, és ki akar belőle emelni. Igen, Ő eljön
életünk legmélyebb rétegeibe, nem fordul el a szennytől sem, de azért jön, hogy
kiemeljen onnan. Nem vallást hoz, nem azt mondja, ha hiszel bennem, akkor nem
baj, ha ugyanúgy élsz, mint a világ. Ő új életre hív, azt kéri, vessük le az óembert cselekedeteivel együtt.
Ezt jelenti ki az angyal a pásztoroknak, akikhez Isten küldi az örömhírt.
Ők sem keresték vagy várták, Isten keresi fel őket életük megvetettségében, és
hirdeti, ne féljetek, mert Szabadító született nektek. Igen, nektek, a
megvetett, a bűnben élő embereknek. Mert Isten embernek tart, és a
megvetettségből, a bűnből új életre akar megszabadítani.
Nekünk is Szabadító, Megmentő született. Azért született, mert szükségünk
van Rá. Nélküle nem boldogulunk. Ezt fel kell ismernünk, és segítségül kell
hívnunk. Bárhogyan is döntünk, Jézusra szükségünk van. A büszkeségünk
megtéveszt, ami azt kiáltja: megy ez nekem Nélküle is. Pont azt látjuk ma, hogy
hiába jutunk magas szintre a tudomány terén, az élet terén süllyedünk. Egyre mélyebbre
jutunk. Minden felbomlik körülöttünk. De az Úr azért jött, hogy megfordítsa
életünket. Ennek valóra válásához el kell indulnunk Jézus felé. Keresni kell
Őt. Legyen ott a mi szívünkben is, lássuk meg, amit kijelentett nekünk az Úr.
Amit olvasunk a Bibliában, annak utána lehet járni, azt meg lehet próbálni.
Sokan tettek így, hallottak Jézus hatalmáról, kegyelméről, és akkor ők is
elindultak. Így ment a vérfolyásos asszony is, sokaktól hallottam, hogy Jézus segített
rajtuk, megpróbálom én is. Próbáld meg, hívd Őt: Uram, Jézus, könyörülj rajtam.
Légy nyugodt, meghallja a kiáltásodat, és nem fog elküldeni magától.
TÜZED, URAM JÉZUS, SZÍTSD A SZÍVEMBEN
1.
Tüzed, Uram Jézus, szítsd a szívemben,
Lángja lobogjon elevenebben!
Ami vagyok és mind, ami az enyém,
Tartsd a kezedben, igazi helyén!
Életem kútja, örök örömem,
Fény a sötétben csak Te vagy nekem.
Hallod imám, és bármi fenyeget,
Nem hagy el engem, tart a Te kezed.
2.
Szorongat a Sátán, de Te velem vagy,
Hű Szabadítóm, aki el nem hagy.
Ennek a világnak fekete egén
Lényed a csillag, sugarad a fény.
Életem kútja, örök örömem,
Fény a sötétben csak Te vagy nekem.
Hallod imám, és bármi fenyeget,
Nem hagy el engem, tart a Te kezed.
3.
Jön az örök nap már, közeledik Ő,
Mennyei honba hazavinni jő.
Röpke pillanat, míg tart a keserű,
Jézus elém jön, örök a derű.
Életem kútja, örök örömem,
Fény a sötétben csak Te vagy nekem.
Hallod imám, és bármi fenyeget,
Nem hagy el engem, tart a Te kezed.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése