Küzdelem

T

írusz és Szidón a Földközi-tenger partján található gazdag kereskedelmi városok (Ézs 23,1-8). Gazdasági kapcsolatban voltak Izráel népével, Aháb király felesége is Szidónból származott. Azonban ők nem az Úr népe voltak, bálványokat imádtak. Innen jött be az északi országrészbe a Baal-kultusz. A próféták sokat harcoltak a Baal-papok ellen. Ézsaiás hirdeti, ezt a két várost elfoglalják az asszírok. Mindez Isten ítélete lesz a bálványimádás miatt. Izráel népe megszabadul a bálványimádás fellegvárától. Jelzés is ez mindenki felé, a bálványok nem tudnak védelmet nyújtani. Ilyen helyzetben mindig nyilvánvalóvá válik a bálványok tehetetlensége. Itt  lepleződik le, hogy csak emberi készítmények, így képtelenek bármilyen nemű cselekvésre. A bálványok nem tudnak megszabadítani, csak egyedül az Úr. Nem ad biztonságot a jó anyagi helyzet sem, az emberi kapcsolatok sem érnek semmit, de nyitva van az út Isten felé.  A legnehezebb helyzetben is lehet kiáltani Hozzá. Feltekinthetünk az égre, és Elé vihetjük minden gondunkat. Nála van a gyógyulás és az új élet.

A büszke kereskedőváros elpusztul, és így rádöbbennek: más irányban kell keresni az élet értelmét és célját. Sok egyéb népnek Tírusz és Szidón jelentette a célt. Olyan jól akartak élni, mint ők. Másrészt a velük való kereskedelem jelentette a megélhetést. Most, amikor ez nincs, át kell alakítani az életüket. Most döbbennek rá arra, hogy megvolt ugyan mindenük, de az élő Isten kimaradt az életükből. Nem az volt a baj, hogy dolgoztak, hanem a jólétet, a gazdagságot, a szórakozást tekintették az élet céljának. Nem gondoltak Teremtőjükre. Milyen sokan ma sem gondolnak Rá. Azonban az Úr jelen van, és keresi az életünket. Zörget életünk ajtaján, mert azt akarja, hogy megismerjük Őt. Rá kell döbbennünk arra, hogy Ő a legnagyobb érték. Ő az igazi megoldás a földi életre, és az azt követőre is. A bálványok elterelik a figyelmünket arról, mi lesz a halálunk után. Az ige rámutat: Isten elé fogunk állni, és ezért még most rendeznünk kell bűneinket. Még most leborulhatunk a kegyelem királyi széke előtt.

Azonban most is szól a reményteli üzenet: nem végleges pusztulásról van szó, hanem ébresztő eseményről. Le fog telni a fogság időszaka, vissza fognak térni földjükre, és majd megtapasztalják Isten hatalmas dolgait. Minden korszak véget ér egyszer, és jó, ha ezt meglátjuk, és idejében az Úrhoz fordulunk. Ez a rész is megtapasztalta az Úr látogatását. Erről a vidékről származott az a kánaáni asszony, aki a lánya gyógyulásáért kereste fel az ott tartózkodó Jézust. Megtudta, hogy Isten eljött a világba, és a nem zsidó népeket is szereti. A kegyelem rájuk is kiterjed. Aki hittel jön Hozzá, az csodálatos, soha nem tapasztalt dolgokat élhet át. Jézusban eljött a bűn és a betegség igazi orvosa. Ő a mi Főorvosunk.

Hatalmas akciósorozat indul meg a Jelenések könyve tizenkettedik fejezetében (Jel 12,1-18). Isten egy nagyot lép, elküldi Fiát a földre, hogy megmentse általa az embert, téged és engem. Nincs más esélyünk, csak a gyermek, Aki megszületett, csakis Jézus. Jézus által létrejön egy új közösség, a Krisztus tanítványai, az egyház népe. Azok tartoznak ide, akik hit által látják, kicsoda Ő, és Rábízzák az életüket. Isten munkája mindig célba ér. De látnunk kell azt is, hogy sátán azonnal akcióba lendül. El akarja pusztítani Jézust, nem akarja, hogy legyen segítségünk. Miért? Mert sátán magát ajánlja az embernek. Megtéveszt, és Istent gonosznak, minden rosszért felelősnek állítja be. Pedig minden rosszért sátán és a rá hallgató ember a felelős. Azt akarja, hogy ne Istenre, hanem őreá bízzuk az életünket.

Az Úr Jézust születésétől kezdve támadta a gonosz, de Isten tervét nem lehet megakadályozni. Ő végbeviszi, amit elhatározott, mert Úr Ő mindenek felett. Isten népét is üldözi a sárkány, mert ők bizonyságot tesznek az evangéliumról. Elmondják a győzelmi hírt. Sátán le van győzve, nem kell félni tőle. A bűnből, betegségből van szabadulás. Mindaz, amit a gonosz tönkretesz, az Úr Jézusban való hit által helyreállhat.

Az egyház elmenekül a pusztába, vagyis a csöndbe és az Úrral való közösségbe. Az Úr táplálja övéit igéje által. Ehhez félre kell vonulni. Az egyház nem merülhet el a világban, az ő táplálékát az Úr adja. A világban vagyunk, de jelenlétünk bizonyságtétel. Sőt, irritálja a gonoszt, mert támad. Tudja a sátán, hogy akik valóban hisznek az Úrban, azok veszélyesek őreá nézve. Milyen veszélyt jelentünk? Rámutatunk Isten igazságára és mentjük a lelkeket.

János látja, hogy van győzelem, le lehet győzni a sárkányt. Hogyan? A Bárány vére és a bizonyságtétel által. Amikor hitelesen és hűségesen vallást teszünk az Úr Jézus hatalmáról és kegyelméről. Persze, ez a bizonyságtétel időnként a tanítványok életébe kerül. Ám vérük legtöbbször magvetés.

Nagyon fontos üzenet a mai napra is, hogy ne hátráljunk meg a gonosz előtt. Ne féljünk tőle, mert le van győzve. Így mi is győzhetünk felette. Jézus neve erőt és győzelmet ad. Az ördög tudja, hogy kevés ideje van, és azt igyekszik kihasználni. Ez azt is jelenti, hogy nekünk is kevés az időnk a megtérésre és a bizonyságtételre. A gonosz üldözi Isten népét, el akarja őket tüntetni a földről, azonban az Úr megmenti övéit. Szükség van az egyházra még ebben a nagy sötétségben. De fontos, hogy világítsunk is. Azokkal hadakozik a sárkány, akik komolyan veszik Isten igéjét. Akik bátran szavukkal és életükkel bizonyságot tesznek Róla. Sárkány nem akarja, hogy az emberekhez eljusson Jézus szabadításának híre. Mindent megtesz, hogy az Urat mitológiai alakká, egy régi hőssé zsugorítsa. Nekünk kell elmondani, ez nem igaz, Jézus feltámadt, ezért élő Úr. Neki valóságos hatalma van. Ebből a hatalomból élhetünk, és általa győzhetünk a gonosz praktikái felett.

Az egyháznak a Jézus a fundámentoma

1. Az egyháznak a Jézus a fundámentoma, A szent Igére épült fel lelki temploma. Le-

szállt a mennyből hívni és eljegyezni őt, Megváltva drága vérén a váltságban hivőt.

2. Kihívott minden népből egy lelki népet itt, Kit egy Úr, egy keresztség és egy hit egye-

sít. Csak egy nevet magasztal, csak egy cél vonja őt, És egy terített asztal ád néki új

erőt.

3. A világ fejedelme feltámad ellene, Vagy hamis tudománytól gyaláztatik neve, S míg

egykor felderül majd az Úrnak hajnala, Csak virrasztói kérdik: „Meddig az éjszaka”?

4. Sok bajban, küzdelemben meghajszolt, megvetett, De szent megújulásért És békéért

eped, Míg látomása egykor dicsőn teljesül S a győzelmes egyház Urával egyesül.

5. A három-egy Istennel már itt a földön egy S az üdvözült sereggel egy nép és egy se-

reg. Ó, mily áldott reménység: ha itt időnk lejár, Te boldog szenteiddel Fenn Nálad béke

vár!

Isten áldásával.