A tanúk

A

 fejezet azzal zárul: Az Úr, Izráel Istene szólt (Ézs 21,1-17). Tehát Isten nem néma, mint a bálványok, beszél, és amit mond, arra oda kell figyelni. Nem bálvány Ő, hanem élő személy, ezért nem a levegőbe beszél. Amit mond, annak súlya van, mert szava teremtő erő. Az Úr a szavait nem ijesztésre, megfélemlítésre használja, hanem úgy mondja, mint amit meg is tud tenni. Ezzel azonban bátorságot önt népébe, lebontja róluk a félelem hálóját. Bármilyen nagy veszedelem fenyeget is, népe, ha Őreá bízza magát, biztonságban van. Ez a lényeg, csak Őreá figyelni.

Lényeges üzenet: ne más népekben bízzanak, hanem egyedül az Úrban. Mert az ember nem változott meg. Ne engedjenek a megtévesztésnek, a csaló csal, a pusztító pusztít. Ha a külső körülmények változnak is, évek múlnak, de a lényeg, a belső nem változik. Amíg az ember nem hódol meg Isten előtt, csak a kosztümjei mennek át változáson, de ő maga nem fog változni Miért? Mert a külső változás, az élet fejlődése nem elég, belülről kell, a szívünkben megváltozni. Ezt azonban csak az Úr tudja elvégezni. Az Ő újjászülő hatalma tesz más emberré. Az Úr Jézus szabadított meg a bűn átkától, és aki hittel Hozzá fordul, az ezt a szabadítást megtapasztalja.

Amikor biztonságban érzik magukat, őrállót küldet ki az Úr. Az ő feladata figyelni, és ha veszélyt lát, jeleznie kell. Fontos nyugodtabb időszakban, amikor nem fenyeget veszély, figyelni, mint az Őrálló. Mert Isten gyermeke soha nem élhet abban a tévhitben, hogy a gonosz nem fogja támadni. Ha nem támad, az azért van, mert elaltatott, és nem vettük észre, hogy már betört az életünkbe. 

Az őrálló mindig azt adja tovább, amit az Úrtól kap. Tehát információját Istentől nyeri. Szükség van ilyen őrállókra, tulajdonképpen minden hívő ilyen őrálló. Mi már az igéből nyerjük az információt. De valóban így van? Hiszen ma elárasztanak a hírek, nehéz eligazodni köztük, különösen nehéz eldönteni, kire is hallgassunk. De Isten ideadta az igét, és az megbízható zsinórmérték. Ha hiszem, hogy Isten kijelentése, és hittel fordulok hozzá, megbízható válaszokat fogok kapni.

Meddig tart az éjszaka? - jó a kérdés, a válasz pedig nagyon egyszerű: amíg fel nem kel a nap. A nap felbukkanása elűzi az éjszakát, a sötétséget, és megszünteti a félelmet. Nappal megélénkül az állatvilág is. Nem kell félniük a váratlan támadóktól. És mégis ma is feltesszük a kérdést: meddig az éjszaka? Addig, amíg a nap fel nem kel, amíg Jézus meg nem jelenik az életünkben. Eljött a világ Világossága, már múlik a sötétség, így mi is élhetünk a nappal fiaiként. Már nem vagyunk az éjszaka fiai, hanem a világosság gyermekei. Mégis, ennek ellenére gyakran úgy élünk, mintha még mindig sötét volna, és nem tudnánk tájékozódni. Nézzünk fel az Úr Jézusra, és megszűnik a sötétség. Még ha időnként felhős lesz is az égbolt, mi tudjuk, hogy mögötte ott ragyog az Úr.

Újabb feladatot kap János (Jel 11,1-14). Milyen hűségesen cselekszik még a látomásban is. Mindent megtesz, amit az Úr mond neki, és így még elevenebben a lelkébe íródik az üzenet. Mert mindaz, amit János lát, nem csupán az övé, ezt el kell mondania, és akkor lesz rá képes, ha mélyen a lényébe fogadja. Mert csak azt tudjuk élethűen továbbadni, ami minket is megszólított, ami bennünk van. Talán azért erőtlen a bizonyságtételünk, mert nem jár át igazán az Úr szava. Nem él bennünk az üzenet, és nem formálja a mindennapjainkat.

Meg kell mérnie a templomot és az oltárt és az ott imádkozókat. Érdekesség, hogy már nem áll a jeruzsálemi templom, János mégis látja, és az ott imádkozókat is. Mindez jelzi, hogy akik az Úréi, átadták az életüket, és imádságos kapcsolatban vannak Vele, védelmet nyernek. A gonosz akciója tovább folyik. Igyekszik mindenkit megtéveszteni, és amit lehet, elpusztítani. Azonban, akik az Úrhoz menekülnek, védelem alatt állnak.

A pogányok tapodják a szent várost, de csak egy meghatározott ideig. Ez az idő a kegyelem ideje. Azért adatik, hogy megtérjenek, akik még nem ismerik az Urat, akik még nem Őt követik. Ebben az időben Isten küld tanúkat, küld olyan személyeket, akik Róla tesznek bizonyságot. Nagy jeleket tesznek, ezeknek a célja, hogy rádöbbentse az embereket Isten hatalmára. Hívogatnak az Úrhoz, azon munkálkodnak, hogy minél többen megismerjék Isten kegyelmét. Ezek a jelek bűnbánatra is hívogatnak. Megmutatják az ember bűnös szívét és tehetetlenségét. Még van lehetőség az Urat segítségül hívni, és meghódolni a Király előtt.

Az Úrról való bizonyságtétel, az evangélium hiteles megélése és hirdetése olyan erőteljes, hogy a fenevad előjön a mélységből, és harcol ellene. Amikor legyőzi őket, az emberek örülnek. Úgy tűnik, mintha most élnék át a felszabadulást. Sátán megtévesztette őket, és elhitték, hogy Istennek engedelmeskedve szolgákká válnak. Sátán becsap, azt üzeni, fordulj szembe Istennel és az Ő szolgáival, ne fogadd el az ige szavát, és boldog leszel. Micsoda félrevezetés ez. Nem Isten nélkül, hanem Vele leszünk boldogok. Azonban az Isten nélküli élet nem szabadság, hanem elszabadult pokol. A bennünk lévő bűn totális elhatalmasodás. Azonban még komolyan vehetjük az Úr szavát. És aki Neki engedelmeskedik, az boldog lesz. Az Úr senkit nem téveszt meg, hanem igazi boldogságot akar adni. És ez a Vele való élő kapcsolatban valósul meg. Ne utasítsuk el az Úr követeit, hanem örüljünk, amíg szól az ige.

Ó, Ábrahám Ura

1. Ó, Ábrahám Ura, Hadd áldjuk szent neved, Mert mindenható vagy és örök szeretet.

Nagy Isten a neved, Ezt vallja föld és ég, Csak téged illet tisztelet és dicsőség.

2. Ó, Ábrahám Ura, Ím, hallom szent szavad; Csak azt az üdvöt keresem, mit kezed ad.

A múló földi jót És vágyát elhagyom, S őt választom, ki őrizőm és pásztorom.

3. Ó, Ábrahám Ura, Szent kegyelmed nekem Az én örömöm, utamon ez vezessen. Te

barátod lettem, Én Istenem te vagy: Tarts meg a Jézus véréért és üdvöt adj!

4. Megesküvél, Uram, És igédben bízom, Hogy égbe viszed gyermeked sasszárnyakon.

Meglátom Jézusom És áldom hatalmát, Szent kegyelmének éneklek halleluját.

Isten áldásával.