M
|
iután Józsué
megkapta az Úr parancsát az indulásra, a Jordánon való átkelésre, nem vár, azonnal
megteszi az előkészületeket (Józs 1,10-18). A népnek három napja van, hogy
felkészüljön az átkelésre. Nem lehet tovább várni, az Úr elvezette őket az
ígéret földje határához, de azt nekik kell birtokba venni. Isten ígéreteit
nekünk kell birtokba venni. Fontos látni, hogy amikor az Úr ránk bíz egy
feladatot, el kell indulni megtenni azt.
Mielőtt elindulnak, útravalót készítenek, mert ennivalóra szükség lesz,
de útközben nincs lehetőség ételkészítésre. Nekünk is be kell készíteni az
útravalót tarisznyánkba, hogy legyen mihez nyúlni, legyen mi által megerősödni.
Táplálék nélkül nem lehet sokáig vándorolni. Azonban a mi útravalónk az ige.
Azt is jelenti, hogy legyen mindig kéznél, és használjuk minden nap. A Szentírás
nem dísznek van, nem azért, hogy meg tudjuk mutatni, van belőle néhány fordítás
a polcunkon, hanem azért, hogy tápláljuk vele lelkünket.
Az útravaló készítése arra is rámutat, hogy minden nap minden dolgunk
előtt szükségünk van igei táplálékra. Ha reggel elolvasom a napi igét, az Úr
szava egész nap elkísér. Ha van lehetőség, újra el lehet olvasni, ha nincs, akkor pedig végig lehet gondolni mindazt, amit olvastam, ami megragadott és
fontos volt. Felidézhetem, mit is üzent
az Úr, mivel indított el reggel.
Három törzsnek a fele a Jordánon innen fog letelepedni, ők ezt a
területet kapják örökségül. Itt ad nyugalmat számukra az Úr. Nyugalmat az Úr
ad, és ott, ahová állít. Mindenki a maga helyén, az Úrtól elkészített helyén kap
nyugalmat és békességet. A nyugalmat nem lehet megszerezni, csak kapni. Az Úr
is azt mondja: Békességet adok nektek, az én békességemet adom néktek. Igen,
ezt nem lehet pénzért megszerezni, sem tudomány által. Az igazi békesség az Úr
ajándéka, kérni azonban lehet. Szívünk csakis az Úrban talál nyugalmat. Csak az
Úrral való élő kapcsolat által nyugszik meg a szívünk.
Azonban az itt letelepedőknek is segíteniük kell a többieket, mert
továbbra is egy népet alkotnak. Nem mondhatják, mi már megkaptuk a részünket,
révbe értünk, hanem kötelességük segíteni testvéreiknek. Felelősek egymásért.
Hányszor az önzés lopózik a szívünkbe; amikor elértük, amit terveztünk,
megkaptuk, amit akartunk, nem érdekel a másik ember. Ez önzés, az Úr pedig azt akarja,
hogy segítsük egymást. Ennek a törzsnek a tagjai nem mondták, nem megyünk, mert
most már hozzá kell látnunk a magunk dolgaihoz, oly sok időt vesztegettünk el a
vándorlással, most már magunkkal kell törődnünk. Tudják, akkor nyernek áldást,
ha segítik a többieket a honfoglalásban. A törzsek vezetői elkötelezik Józsué
mellett magukat, vállalják, hogy hallgatnak rá, úgy, ahogyan Mózesre is
hallgattak. Ők is azt kérik vezetőjüktől, legyen erős és bátor. Valóban
szüksége is van erőre és bátorságra, mert nem könnyű egy nép életét irányítani.
Nem könnyű élen járni és példát adni, sem egy nép, sem a családunk vagy a egy
közösség előtt. De a szükséges erő nem tőlünk érkezik, hanem az Úrral való
kapcsolatból árad a szívünkbe. A hit csatornája közvetíti Isten erejét és
vezetését.
Már tegnap is hallottunk a törvényről, amely a hit eljöveteléig őrzött
bennünket - őrzött, védett, mert nem tud megmenteni (Gal 3,23-29). Egyedül a hit
segít rajtunk. Pál elmondja, hogy hit által igazulunk meg. Mégpedig a
Krisztusba vetett hit által. Egyedül az Úr Jézus tud megszabadítani, nincs más
segítség, csak az Ő neve.
Miután eljött a hit, nem vagyunk a nevelőnek alávetve, mi már szabadon
mehetünk hit által az Úrhoz. Tehát a törvény nem ad üdvösséget, de segít
mederben tartani az életünket. Isten törvénye jó irányba terel minket, és
segít, hogy ne tévedjünk el. Másrészt védelmet ad a világ áramlataival szemben.
A tíz ige szerepe ma is fontos, hiszen az alapvető értékek védelmére teszi a
hangsúlyt. Védi az életet és a családot. E védelem nélkül darabjai hullik az
életünk.
Az Úr gyermekei védőfelszerelést kapnak, ez a felszerelés pedig nem más, mint
maga az Úr. Felöltöttétek a Krisztust - ebben a világban sok veszéllyel találjuk
magunkat szembe, de az Úr Jézus védelmet kínál. Ezt az öltözetet naponta
felvehetjük.
Az apostol elmondja, hogy Krisztus védelme már nincs nemzetiséghez kötve.
Egyetlen feltétel a Benne való élő hit, a kegyelem elfogadása. Akik ezt
megteszik, Őhozzá tartoznak, egy közösséget alkotnak, nemtől, bőrszíntől,
nemzetiségtől függetlenül. Krisztusban eltűnnek a korlátok, és igazi szabadságot
élhetünk át. De vajon ezt éljük meg? Felismertük már ezt a csodálatos
lehetőséget?
Csak vezess, Uram, végig, és
fogd kezem
1. Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz
elérkezem, Mert nélküled az én erőm oly kevés, De hol te jársz előttem, nincs
rettegés.
2. Szent irgalmaddal szívemet födjed bé, :/: Tedd örömben és bánatban
csöndessé, Hogy hadd pihenjen lábadnál gyermeked, Ki szemlehunyva téged híven
követ.
3. Ha gyarlóságom meg nem is érzené: :/: A vak homályból te mutatsz ég
felé; Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése