Immánuel

A

 próféta Istent dicsőíti csodáiért, mindazokért a tettekért, amiket népe érdekében cselekedett (Ézs 25,1-12). Ézsaiás számára Isten hatalmasan cselekvő Isten. Milyen Ő az én számomra? Úgy tekintek Rá, mint hatalmas, erős Istenre, Aki ma is munkálkodik? Ki az én Istenem?

Igénkben úgy jelenik meg az Úr, mint Akinek terve van a világgal, benne a népével, és így a mi életünkkel is. Ezt a tervet Ő megvalósítja. Isten munkáját senki és semmi nem akadályozhatja meg. A gonosz sok rosszat megvalósít, sajnos, jó eszközei vagyunk, elhisszük propagandáját, és úgy véljük, valóban szabadok leszünk, és boldogok, ha rá hallgatunk. Sátán úgy tünteti fel magát, mint aki érdekünkben cselekszik, a javunkat cselekszi, pedig ez nem így van. Jézus szerint embergyilkos. Bár meglátnánk mindezt, és odasimulnánk Jézus kezébe. Ő jót tervez felőlünk, békességet és nem romlást, de mindez hit által lehet a miénk. Jézus azért jött, hogy értünk munkálkodjon, és az életét adta oda a kereszten megmentésünkért.

Személyes vallomás is kicsendül ezekből a sorokból: te vagy Istenem! Olyan jó és drága kincs, amikor valaki eljut erre a felismerésre, és őszintén ki tudja mondani: Te vagy Istenem. Ki tudom-e már mondani meggyőződéssel Jézusnak: én Uram, és én Istenem? Eljutottam-e már oda, hogy bűnbánattal leborultam Előtte és átadtam Neki az életem? Mert, hogy Ő az Istenem, azt jelenti, Ő az Úr, Ő vezet, és én figyelek Rá mindenben.

Erős vár, oltalom és árnyék az Úr, olyan személy, Akihez mindig oda lehet menni. És aki odamegy, nem csalódik, mert rejtettséget és biztonságot nyújt. Jó, ha Őbenne van elrejtve az életem. A mai nyomorúságok, az élet zivatarai idején ne feledjük, Őhozzá bátran odamehetünk. Mindig van hely azoknak, akik keresik, akik vágynak a jelenlétére, a Vele való közösségre. Isten gyermeke nem árván és elhagyottan bolyong a világban, Atyánk itt van, belekapaszkodhatunk erős kezébe.

Nem tudjuk, mit hoz számunkra akár csak ez a mai nap is, de igénk a szívünkre helyezi: Isten jelenléte bizonyos. Azt tudhatom, bármerre is kell mennem, és bármilyen nehéz helyzetekben kelljen helyt állnom, Ő ott van, menedéket nyújt. Olyan csodálatos, hogy amikor úgy érezzük, nem bírjuk tovább, mert összeroskadunk, Ő befogad, mert erős vár. Ebben a várban oltalmat találunk, feltöltekezhetünk erővel. Azért erőtlenedünk el, mert megfeledkezünk a csendességről, a feltöltekezésről. Olyan könnyen kihagyjuk ezt, pedig lelkünk hamar kiszárad, és az Úrtól jövő üdítő esőt magábaszívja lelkünk.

A hálás magasztalás is felcsendül a megtapasztalt szabadításért. Jó ezt olvasni, hányszor hallunk olyan beszédet, hol van az Isten, hol van a háborúk, a terrorcselekmények, a természeti katasztrófák és a sok gonoszság idején. Ézsaiás örvendezve vallja meg: itt van a mi Istenünk. Ne feledjük ma sem, bármit halljunk vagy lássunk, Ő itt van. Azonban nem építünk Rá, nem fordulunk Hozzá. Isten nincs távol tőlünk, csak mi távolodunk el. De nemcsak itt van, hanem meg is szabadít. Aki felismeri, hogy maga nem boldogul, az ma is megtapasztalhatja segítségét, szabadítását. Magasztaljuk és dicsérjük szent nevét, és ne múlt idő legyen, hogy benne reménykedtünk, hanem jelen idő. Ma is Benne reménykedjünk.

Nem hiába reménykedünk Benne, mert a reménység beteljesedik, erről ír Máté (Mt 1,18-25). Mégpedig abban a gyermekben, Aki Istentől született. Igen, Jézusnak nemcsak emberi, hanem isteni vérvonala is van. Ő az Atyától származik. Az Istentől kapott ígéretekre alapozott reménység a maga idejében beteljesedik. A megígért Messiás születése közel van, egy egyszerű családba fog érkezni, Máriát és Józsefet választotta ki Isten. Miért? Mert készek voltak odaszánni életüket, terveiket, házasságukat Istennek. Bátran vállalták az Úr akaratát. Pedig ez nem volt könnyű. Soha nem könnyű, de Isten mindent biztosít, hogy képesek legyünk azt megvalósítani. Isten akarata nem mindig teszi földi életünket könnyűvé, hanem mint ahogy itt is látjuk, nehezebbé, problémásabbá válnak a dolgok.  József és Mária azonban, ha nem is könnyen, de vállalják mindazt, amivel Isten akaratának megvalósulása jár. Isten kegyelme nem egy pátyolgatott sztáréletet kínál, nem mi leszünk a középpontban, hanem gyakran nevéért való szenvedést kapunk.

József nem érti azonnal Isten szándékát, nem is arra gondol, hogy Isten cselekedett, Máriáról feltételez rosszat, el akarja bocsátani. Azonban nem teszi ezt meg azonnal, hanem Isten elé viszi, végiggondolja, és ebben a meditációs gondolkodásban, a csöndben, Isten szól hozzá. Legyünk mi is csöndben az Úr előtt, ne cselekedjünk első felindulásból, hanem vigyük Urunk elé azt, amit nem értünk, ami felháborít vagy elkeserít. Isten majd megmagyarázza, kijelenti akaratát. Persze, akkor sem könnyű, amikor szembesül a valósággal, mert ő elfogadja, amit az angyal mond, de a környezet ezt nem így látja, ettől még nem lesz könnyebb, mégis vállalja Máriát. Olyan jó ezt a hűséget és szeretetet látni. Merjük vállalni egymást Isten Lelke által a nehéz helyzetekben is.

Nemcsak Máriát, hanem Isten Fiát is vállalja József. Az önmagát odaszánt élet csodás ajándékot kap, Isten Fiát, a Szabadítót. Jézus szabadító. Ne engedjünk a gonosznak, van szabadító, bármilyen rabságába kerültünk, és szorongasson bár erőteljesen, van kihez fordulni segítségért. Van szabadítónk, és Ő Jézus.

Velünk az Isten. Ez az igazi csoda, ettől rendül meg a szív. Isten Jézusban eljött hozzánk, emberré lett. És csakis Jézusban közelíthető meg, és Őáltala ismerhető meg Isten. Velünk van, hogy mi is Vele legyünk. Kapcsolatba kerülhetünk Jézus által az Atyával. Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? - válaszol erre az igére Pál. És ez egy diadalmas kérdés. Ha Isten velem, akkor ki akar ellenem lenni? Merítsünk ebből ma is erőt: ha Ő velem, akkor győzhetek. Mert Istennel együtt a kőfalon is átugorhatom. Talán feladni készülsz valamit, úgy látod, neked nem megy. Merd elmondani: Uram, ez nekem nem megy, de halld meg a választ is: Ne félj, itt vagyok én is, és ha bízol Bennem, ha Velem fogsz neki, sikerülni fog. Mert velem és általam képessé leszel nagy dolgok megcselekvésére.

 József szó nélkül teszi, amit az Úr angyala mond. Nem beszél, hanem cselekszik. Mi többet beszélünk, mint cselekszünk. Legyen ez a mai napunk a cselekvés, az Úr szavának való engedelmesség napja.

VELEM VÁNDOROL UTAMON JÉZUS

Velem vándorol utamon Jézus,

Gond és félelem el nem ér.

Elvisz, elsegít engem a célhoz

Ő, a győzelmes, hű vezér,

Ő, a győzelmes, hű vezér.

Velem vándorol utamon Jézus,

Ott az oltalom hű szívén.

Ha a szép napot fellegek rejtik,

Ő az éltető, tiszta fény,

Ő az éltető, tiszta fény.

Velem vándorol utamon Jézus.

Bár az út néha oly sötét,

Soha nincs okom félni a bajtól,

Amíg irgalmas karja véd,

Amíg irgalmas karja véd.

Velem vándorol utamon Jézus,

Ez a vigaszom, baj ha jő;

Bármi súlyosak rajtam a terhek,

Segít hordani, ott van ő,

Segít hordani, ott van ő.

Velem vándorol utamon Jézus.

Túl a sír sötét éjjelén,

Fenn a mennyei, angyali karban

Nevét végtelen áldom én,

Nevét végtelen áldom én.                                                                           

 

     Isten áldásával.