Jézus hív téged!

A

 prófétai üzenet süket fülekre talált. Mennyit mondta már a próféta, hogy ne Egyiptomtól várjanak segítséget az Asszír sereggel szemben, de nem hallgattak rá (Ézs 31,1-9). Isten üzenete, szeretete és kegyelme nem ér el a szívükhöz, nem hallják meg, amit mond. Miért? Mert szívükben eltávolodtak Tőle, már nem ismerik Őt, ezért nem bíznak Benne. Vizsgáljam meg a szívem: az Úré-e még, vagy már elfordultam Tőle? Isten népe már nem ismeri az Úr természetfeletti hatalmát, nem bízik beavatkozásában, és már neki is csak az erős szövetséges, a nagy hadsereg nyújt biztonságot.

Mi ad számomra biztonságot? Az Úr jelenlétében megtalálom-e oltalmam, vagy én is emberektől, szervezetektől várom a segítséget? Ma is, ahogy akkor, az emberi tudás, a technikai fejlettség, az emberi lehetőségek kápráztatnak el. Ha problémába ütközünk, mindjárt szakemberhez fordulunk, vagy keressük a politika segítségét. Lehet, hogy ma nem katonai támogatást vár Isten népe, de ugyanúgy a világ, a nem hívők erejét vesszük igénybe. Ma a világ pénze jelenti a támaszt, a kormányok támogatása ad túlélési esélyt, de vajon mit szól ehhez az Úr? 

Olvassuk az Izráel népének szóló próféciát, benne a jajt is, életvezetésükre, gondolkozásukra, hamis bizodalmukra, de mit gondolunk saját magunkról? Gondolunk-e arra, hogy a jaj nekünk is szólhat? Ha másfelé kacsintgatunk, ha a világ jelenti a megoldást, Isten minket is megítél. Meg fogja mutatni, hogy az emberi segítség mit sem ér, földi reményeink semmivé lesznek, és szembesülnünk kell Urunk hatalmával. Hányszor láttuk már semmivé lenni a hamis reménységet, összedőlni a hamis isteneket. Az Úr azt akarja, hogy visszatérjünk Hozzá, hogy felismerjük, Ő az igazi oltalom. Akik mindvégig bíznak Benne, és nem keresnek más segítséget, átélik, hogy oltalmat találnak az Úrnál.  Mint a repdeső madársereget, úgy oltalmazza népét az Úr. Az Úrnál van igazi oltalom.

Azt kéri, térjtetek meg Hozzá, ahhoz, akitől oly messze távolodtatok. Ez a valóság, messze távolodtak az Úrtól. Ők biztos másként látják, de Isten előtt a valóság nyilvánvaló. Látja a lényünk mélyén lévő valóságot. Messze távolodtatok, így látja Ő. Fogadjuk el véleményét és tanácsát is. Mert ma még így szól, vissza lehet térni. Ma még meg lehet térni. Ez azt jelenti, hogy elszakadok az idegen segítségtől, és teljesen Rábízom magam. Júdának is ezt kell megtanulnia. Ha ezt teszik, ha bíznak Benne, átélik, hogy fegyverek és emberi segítség, Egyiptom jelenléte nélkül megmenti őket az Úr. 

Elbukik Asszíria, szól az ígéret. Ha figyeltek, és vártok rám, el fog bukni ellenségetek. Olyan jó tudni, hogy Jézusban győzött az Úr a sátán felett. Az ördög már elbukott, azonban mi így is félünk tőle, de ne őreá, hanem Krisztusra nézzünk, Ő ad oltalmat és kínál segítséget az ördög minden támadásával szemben. 

Jézus Názáretből Kapernaumba költözött, a nehezebb terepet választotta (Mt 4,18-22). Mint Isten Fia, nem a fővárosban kezdi meg munkáját, hanem a legnehezebb, a legsötétebb területen. Ő a világ világossága. A fény pedig mindig a sötétben világít. Azért kel fel a nap, hogy elűzze a sötétséget, az éjszakát. Isten napja is felkelt, és beragyogja a sötétséget, lelkünk éjszakáját, hogy végre nappal legyen a szívünkben.

Jézus kiment a Genezáret partjára, oda, ahol az emberek mozogtak, ahol keresték a kenyerüket, és innen hív el követőket. A mindennapi életből választja tanítványait. Nem a rabbiképző növendékei közül toboroz, hanem a bűntől megterhelt, az életbe és a törvényeskedésbe belefáradt emberek közül. Mert Ő azért jött, hogy a megfáradtakat felüdítse.  Ő ma is hív, ha megfáradtál, ha úgy érzed, nem bírod tovább, halld meg a hívást: „Jöjj utánam”. Jöjj és kezdd velem újra. Állj be mögém, lépj a nyomomba, és mindig maradj szorosan mögöttem. Mert azért fáradtál bele az életbe, mert saját ösvényeden jártál, most ezt hagyd ott, mindent hagyj ott, ami eddig fontos volt, ami eddig az életet jelentette, és legyek Én a legfontosabb. Tedd fel életedet az Én követésemre.

Ezt mondta Jézus a halászoknak, és ezt mondja nekünk is. Nem több fizetést ígér, vagy jobb munkát, eredményesebb életet, sikereket, hanem azt kéri: kövess Engem. Válaszd azt az életet, amit mutatok. Péter és András azonnal otthagyták hálóikat, és követték Őt. Mindent, a munkaeszközüket, eddigi kenyérkeresetüket is otthagyták Jézus egyetlen szavára. Azonnal befejezték a munkát, letették a hálót, kikötötték a hajót, és mentek Jézussal. Mindent maguk mögött hagytak, és egy teljesen új életet kezdtek Vele. Családjukat és annak anyagi biztonságát, megélhetését is ráhagyták Jézusra. Minket erre hív, és ne érjük be kevesebbel. Ne csak áldást, több erőt kérjünk, hanem válasszuk Őt. Ismerjük fel, hogy Ő mindennél nagyobb érték. Minden, amit a világ kínálhat, értéktelenné, jelentéktelenné válik Jézus mellett. Ezek az emberek ezt felismerték, és örömmel választották Őt. Vállalták Érte a konfliktusokat is, mert annak, hogy mindent elhagytak Jézusért, bizonyára visszhangja volt.

András és Péter története nem egyedi, nem elszigetelt eset, hanem mindjárt lesznek követőik. Tulajdonképpen Péterék döntése bizonyságtétel, mert János és Jakab már ott látja őket Jézus mellett. Bátor döntésük ezeket is arra ösztönzi, ők is válasszák Jézust. Milyen jó, amikor láthatunk ilyen bizonyságokat is. Nem szóltak egy szót sem, nem ők hívták Jakabékat, és nem adtak nekik tanácsot, Jézus hívja el őket is, de a két kolléga döntése rájuk is hatással van. Nincs jobb dolog, mint Jézust követni.

 Mire hív Jézus? Kövessük Őt, és ebben a követésben emberhalásszá fog formálni. A cél: menteni az embereket a bűnből, a kárhozatból, Krisztusi életre. Jézus a megmentő, de a tanítványok segíthetik Hozzá a keresőket. Minket is ezért hívott el, hogy segítsük Hozzá a bűnös embert, a vergődő embert, mert Ő tud egyedül életet adni. Kövessük mi is azonnal, tétovázás nélkül. Merjük vállalni Jézust, akkor is, ha nem értenek meg. Ő hív ki a megszokott, langyossá vált életből egy új, Neki szolgáló éltre.

Jézus hív, bár zúg, morajlik

1. Jézus hív, bár zúg, morajlik Életünk vad tengere; Halk hívása tisztán hallik: 'Jer, kövess, ó, jöjj ide!'

2. Vedd a példát Andrástól, ki Hallva hívó szózatot, hálóját se vonszolá ki: Érte mindent elhagyott.

3. Jézus hív, hogy Őt imádjad, Megragad, hogy el ne ess, Mert kísért öntelt világod: 'Jöjj, engem jobban szeress!'

4. Ha nehéz az élet terhe, Roskadozva hordom azt: Bús orcám Hozzá emelve, Jézusban lelek vigaszt.

5. Uram, hozzám légy kegyelmes, Tedd Tieddé szívemet, Hadd lehessek engedelmes, Néked élő gyermeked!

Isten áldásával.