|
E
|
zékiel próféta könyvét olvassuk mától (Ez 1,1-28). Ő a
babiloni fogság idején élt és szolgált. Ott élte át Isten kijelentését és
elhívását. Mindezekből megerősítés a számunkra, hogy Isten nem hagyja magára
engedetlen népét sem. Még a fogságban, távol hazájuktól is fontosak a számára
és megkeresi őket. Az Úr Babilonban, tehát a pogány birodalomban is Úr, ott is
számon tartja övéit. Itt is minden Istentől indul, megnyíltak az egek, tehát
maga az Úr indul az ember felé, Ő jelenti ki magát. Nem mi nyitjuk meg az eget,
arra képtelenek vagyunk, az Úr nyitja meg számunkra. Mi ma is odafordulhatunk
Hozzá, hitünk által kereshetjük, de a menny kapuját nem mi nyitjuk ki. A menny
a Jézus Krisztusban való élő hit által tárul fel számunkra ez a kegyelem.
Ezékiel megtapasztalja, hogy Babilonban is lehet
próféta, ott is meg lehet ismerni az Urat és élhet az Ő akarata szerint. Isten
bárhol elhívhat és így bárhol ebben a világban képviselhetjük Őt. Istennek ott
is van beszéde övéihez. Ez a csodálatos, hogy Isten szóba áll velünk. Nem
sértődik meg ránk, nem tart haragot, hanem beszél hozzánk. Az a lényeg, hogy
legyen nyitva a fülünk, éljünk ma is úgy, hogy várjuk az Ő hozzánk szóló
üzenetét. Neki ma is van szava, de ezt nekem kell meghallani. Törekszem-e rá?
Fontos-e nekem, hogy halljam, amit mond és megértsem. Azért helyezett ebbe a
világba, mert terve van velünk. Igen, bárhol és bármilyen körülmények közt
éljünk is, azt akarja, hogy Vele élő kapcsolatban legyünk. Azt várja, hogy
körülményeinktől függetlenül Őt dicsérjük, Őt lássuk mindenkor. Ne a
körülményeink hassanak ránk, hanem azok ellenére közelítsünk az Úrhoz. A fogság
nemcsak Ezékielt érintette, nemcsak őrá volt hatással, hanem az egész népre,
azonban ő a fogság ellenére, azt felhasználva tudott másképp élni. Hitte, hogy
a fogság sem választhatja el Istentől, ahogy majd Pál apostol is írja: „Mert
Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen
biztos vagyok” (Rm 8,38, Egyszerű fordítás)! Ez a lényeg, higgyem, hogy
semmi nem tudja megakadályozni Isten jelenlétét, sem a munkahelyem, sem a körülöttem
levők, sem az időjárás, semmi. Isten mindenütt jelen van és meg tud szólítani.
Ezékielhez is szólt az Úr, valószínűleg ő vágyott is
erre, vágyott az Úrral lenni, és nem volt számára érdekes, hogy hol és mikor
szól az Úr, ő mindenütt kész volt meghallani az üzenetet. Mindent félretett,
csak hallja az Urat.
Négy élőlényt lát először a próféta, amelyeknek
négyféle arca volt. Ez a négyféle arc Isten lényének mélységét hirdeti. Az Úr
más, ezért nehéz emberi szavakkal leírni, de ez a kép megpróbálja érzékeltetni
számunkra az Úr lényét. Az emberi arc kifejezi, hogy hozzánk hasonló, értünk
emberré lett, és szeret minket. Az oroszlánarc az erőt szimbolizálja, Isten
erős, számára nincs lehetetlen. Az Ő ereje azonban nem félelmetes, mert nem
romboló, hanem gyógyító és helyreállító. Ereje van a bűn és a gonosz felett. Ő
Júda győztes oroszlánja. Győztes Urunk van, ma is Vele lehetünk. A bika pedig a
legnagyobb értéket fejezi ki. Ez volt a legértékesebb áldozati ajándék. Azt
jelenti ez, az Úr a legértékesebbet, saját Fiát adta érünk a kereszten, Mit
adok én Neki, értéket, vagy selejtet? A sas arc pedig a bölcsességet, a
mélységet és józanságot szimbolizálja. Aki az Úrban van az az élet bölcsességét
is megkapja, az mélyre és messze fog látni. Aki hisz az Úrban annak van látása
az életről, van reménysége és jövője, az túllát a földi dolgon, látja a
megnyílt eget, és ott az Atyát.
Az Úr nincs távol tőlünk, láthatjuk Őt. Ha ma is
imádságos szívvel keresem, ha Ő mindennél fontosabb a számomra, megnyílik az ég
és megláthatom Jézusom és áldhatom hatalmát.
Pál apostol a pusztai vándorlás képét használja fel
üzenete tolmácsolására (1Kor 10,1-5). Először is testvérnek szólítja őket.
Testvérei ők, akkor is ha nem fogadják el őt, ha támadják is. Csodálatos, hogy
Krisztuson keresztül képes így látni őket. Igen, Krisztuson keresztül, nem őket
látja, hanem az Urat. Mi milyen gyakran a másikban ellenséget látunk, vagy csak
a hibáit, és Pál nem ezeket látta, hanem a testvért. A hibákon, a vétkeken, az
ellenséges indulaton túl, meglátta bennük Jézust. Erre a látásra van nekünk is
szükségünk, mert ez gyógyító látás. Ne ragadjunk le a bosszantó hibáknál, a
sérelmeknél, hanem lássuk meg a másikban, a minket is elhordozó Urat. Így
bosszúság helyett öröm, és békesség lesz a szívünkben és ez árad majd tovább. Ne
engedjük, hogy a negatívumok terjedjenek rajtunk keresztül, hanem hirdessük a
Krisztus indulatát.
Lám Krisztus már a pusztában jelen volt, mert amikor
vizet kaptak a kősziklából, Krisztus lényéből ittak. Lehet, néha lelki
szárazságot tapasztalunk, de ne csüggedjünk, ne adjuk át magunkat a
kedvetlenségnek, zúgolódásnak, hanem kérjük az élő vizet. Az Úr ma is ígéri, ma
is kész felüdíteni kitikkadt szívünket.
Jöjj az élet vizéhez
Jöjj az élet vizéhez,
nélküle szomjas a szív.
Átok alól szabadulsz itt,
hű Urad ő, aki hív.
Ref: Jöjj hát siess, jöjj, vár reád:
Béke a földön, az üdv odaát!
Itt van az élet, a forrás,
Nincs sehol és soha más.
Jöjj megújulni e vízben,
új lesz a hit, szeretet,
Eltűnik itt, ami régi,
kezded az új életet.
Jöjj hát siess…
Jöjj hát az élet vizéhez,
Jézus kínálja neked.
Árad az élet belőled,
kútfeje lesz a szíved.
Jöjj hát siess…
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése