A
|
bban az időben - így kezdődik a
tizennyolcadik fejezet (Bír 18,1-19,21). Milyen időben? Amikor nem volt király
Izráelben, nem volt megszilárdult rend, és nem volt igazán élő a hit. Izráel
fiai törzsi szinten élték meg életüket, így a hitük is zavaros volt. Minden
törzs a maga módján tartott istentiszteletet, imádta Istent. Azt látjuk, hogy
több törzsnél az Úrba vetett hit összekeveredett a pogány kultuszokkal. Miká
már saját istent készített magának. Vajon ma nem jellemző ez ránk? Saját istent gyúrunk magunknak, olyat,
ami a saját vágyainkhoz igazodik. Könnyebb a bálványnak hódolni, mint az élő
Isten igéjére figyelni. Nem az Úr szava volt a világító szövétnek a számukra.
Nem Istennek akartak élni, Őt dicsőíteni, hanem a jólétre figyeltek. Azt látjuk azonban, hogy ez a kevert kultusz,
a minél jobb élet utáni vágy elfordította őket Istentől, és bűnös élet felé
indította meg őket.
Amikor nem az
ige a mérvadó, kényelmi szempontok alapján döntünk. Nem arra figyelünk, hol a
helyünk, hová állított az Úr, hanem hol jobb nekem. Ma is megfigyelhető ez a gondolkodás. Nem
arra figyelünk, hol akar az Úr munkálkodni általunk, hanem hol akarunk mi élni,
hol lehet többet keresni, hol jobb az élet. Dán törzsét is ez motiválta. Mi
motivál engem? Mi mozgatja az életemet?
Dán törzsének
megvolt az Úrtól kijelölt területe, de nem tudták teljesen birtokba
venni. Ezért elindultak új területet
keresni, de ide nem az Úr küldte őket. Egyszerűen nem akartak harcolni, és könnyebb volt békés polgárokat
leöldökölni. Amikor a kényelmes élet a szempont, és nem harcolunk a bűn ellen,
legyőzetünk. Dán nem akart harcolni, a
könnyebb életet választotta, és bűn bűnt követett az életében. Ahelyett, hogy megküzdöttek volna az életért, elmenekültek, és aztán gyilkosság útján jutottak új területhez.
Ma is
megkísért minket a harc feladása, a könnyebb utak keresése. Hányan inkább
elmennek, mintsem megharcolnának a maguk helyén a megélhetésért. Mindig a
könnyebb utat akarjuk választani, ami nem biztos, hogy könnyebb. Jézus nem
kereste a könnyítést, végigment azon az úton, amit az Atya kijelölt a Számára.
Vállaljuk az Úrtól kijelölt helyen a krisztusi életet, ne a könnyebbség, a
szenvedés, a fájdalom elkerülése legyen a cél, hanem amit Pál apostol is mond:
harcold meg a hit nemes harcát (2Tim 6,2). A mai világban sincs harc nélkül
hívő élet. Ahogyan Urunk szenvedett, úgy a tanítványra is szenvedés vár a
világban, de az Úr övéivel van. Ő nem hagy egyedül ezen az úton. Dán elképzelése
sikerrel járt, de ez nem azt jelenti, hogy ezen a ragadozó életformán, kevert hiten Isten
áldása nyugodna. Ha valamit sikerül végbevinni, az nem okvetlenül Isten akarta.
A siker nem mindig Isten akaratának az igazolás. Isten engedi, mert azt akarja,
hogy rádöbbenjünk, rossz úton járunk, és bűnbánatra jussunk.
A helyzet
egyre rosszabb, a léviták sem az Úr törvényéhez igazodnak, hanem szokások
irányítják őket. Másodfeleséget tartott
ez a lévita; mint az Úr szolgájának, neki a házasságával is példát kellett volna
mutatnia. Ám nem így tett, Isten helyett a világra figyelt. Tovább romlik a
helyzet, mert a másodfeleség paráznaságot követ el. Egyre mélyebbre csúsznak, de Isten még mindig
ott van népe közt, kitárja feléjük karjait. Bárcsak meglátnák, és bárcsak mi is
meglátnánk, hogy még vissza lehet fordulni, vár az Atya.
A lévita
utánamegy a másodfeleségének, és ebben látjuk Urunk kegyelmét. Ő is utánunk
jön. Eljön hűtlenségünk legtávolabbi pontjáig, mert Jézus azért jött, hogy
megkeresse és megmentse az elveszettet. Áldott legyen az Úr, amiért nem fárad
bele a keresésbe, nem mond le rólunk, pedig mi is milyen nehezen indulunk. A világ, a bűn annyira magához láncol, olyan
nehéz megmozdulni és elindulni Vele egy új életre. Mégsem hagy magunkra, hanem
könyörül rajtunk.
A lévita nem
akar Jebúszban megszállni, mert ott nem Izráel fiai élnek. Gibeáig vándorol, és kiderül,
Izráel fiai nem fogadják be. Mindenki ajtaja zárva marad előtte. Végül egy
jövevény fogadja be éjszakára. A nem
Isten népéhez tartozó öreg vendégszeretőbb, mint az Úr gyermekei. Ez
megszégyenítő a számunkra.
Amikor Isten
Fia eljött a világba, Őt sem fogadták be, zárva maradtak az ajtók, és Ő még
mélyebbre ment, mint amit a lévita tapasztalt, mert Őt csak az állatok
fogadták. Jézus előtt csupán az istálló ajtaja nyílt meg. És ezzel már meg is
érkeztünk az újszövetségi igénkhez (Lk 2,1-40). A zárt ajtók, a fagyos
fogadtatás ellenére megszületett a Szabadító. Isten munkáját nem lehet
megakadályozni. A számunkra, a nekünk küldött ajándék megérkezett. Isten ajándékot
küldött az ember számára, és a címzett te vagy. Így írja az ige, nektek
született, tehát neked és nekem. Te kaptál ma ajándékot. Talán el vagy
keseredve, úgy gondolod, senki nem szeret, nem vagy fontos, nem vesznek észre: ajándék érkezett, neked, egyenesen Istentől, vedd át a küldeményt.
Lehet, hogy most
csalódás van a szívedben, nem egy gyermeket vártál, inkább egy kis pénz, egy
jobb munkalehetőség, új autó, egy még okosabb telefon lett volna a csomagba
rejtve. De Isten nem a világ kínálatát adja, hanem amire a legjobban szükségünk
van: Önmagát. Mert Jézusban magát adja nekünk. Isten ajándéka számunkra Jézus, és Általa egy új élet.
Ha átvesszük
az ajándékot, vagyis befogadjuk az Úr Jézust az életünkbe, félelemtől való
szabadulást élhetünk át. Ő leoldja a félelem bilincseit, igazi örömmel ajándékoz
meg. Olyan örömmel, amely Belőle fakad.
Simeon és
Anna is átvették az ajándékot, Simeon kézbe fogja a gyermeket, a Lélek által
meglátja Benne az Istent, és örömmel énekel, dicséri az Urat. Simeon a
Szentlélekre hangolódott ember, ezért nem kapkod, de nem is marad le a
találkozásról, mert a Lélek jól időzít. Figyelj te is a Szentlélek vezetésére,
és akkor nem maradsz le Isten áldásáról, nem maradsz le terveiről.
Jézus
Krisztus, szép fényes hajnal
1. Jézus
Krisztus, szép fényes hajnal, Ki feltámadsz új világgal, És megáldasz minden
jókkal:
2. Te vagy
nékünk egy reménységünk, Isten előtt közbenjárónk, Szép koronánk, ékességünk.
3.
Világosítsd a mi szívünket: Ismerhessünk meg tégedet; Tanulhassuk szent Igédet.
4. Az ördögnek
csalárdságától, Lelki-testi nyavalyától, Őrizz hamis tudománytól.
5. Az Atyával
és Szentlélekkel, Hogy tégedet tiszta szívvel Mindörökké áldjunk! Ámen.
Isten
áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése