D
|
ávid számára
az Úr nem engedélyezte templom építését (1Krón 22,2-19). Eddig nem tudtuk a
pontos okát, de most feltárul előttünk. Sok
háborút vívott, és sok vért ontott, ezért nem építhet ő házat az Úrnak. Isten számára az élet drága kincs, és aki
elveszi az életet, az nem építhet templomot, olyan helyet ahol az Úr van
jelen. Csak tiszta kézzel építhetnek az
Úrnak. Ez fontos ma is, Isten ragaszkodik a tiszta kézhez az imádságnál, ne
bűntől szennyezett, hanem megtisztult szívvel és kézzel forduljunk Hozzá. Sok
minden hozzánk tapad ebben a világban, de a bűntől meg lehet tisztulni. Az Úr
vére tisztít meg minden bűntől. Nem mindegy milyen szívvel és élettel
szolgálunk az Úrnak. Csak a megtisztított élettől fogadja el a szolgálatot,
ezért folyamatosan járuljunk Hozzá, tartsunk bűnbánatot és kérjük tisztítson
meg minden bűntől.
Ha nem is építheti fel az Úr templomát Dávid, de előkészül. Nem sértődik meg, és nem hárítja el magától,
ha én nem építek, akkor semmi közöm hozzá. Hanem épp ellenkezőleg, ha nem is
építem meg, de segítem azt, akinek ez lesz a feladata. Mindent meg tesz az
utódja segítése érdekében. Milyen jó, ha mi is felismerjük, segíthetünk az
utánunk jövő tanítványoknak. Ne vonuljunk félre, azért mert valamilyen feladat
már nem ránk van bízva, hanem tegyünk meg mindent, a terv sikeréért.
Dávid felismeri, milyen területen vehet részt ő is ebben a projektben.
Nemcsak építeni lehet, hanem nagyon fontos a jó előkészület, és ő ezt vállalja
magára. Megtalálja mi az ő része és azt kész
megtenni, akkor is, ha az nem olyan látványos, ha arról nem fog beszélni senki.
Nagy kísértés, hogy amikor beszűkül az életterünk, már nem tudunk annyit
mozogni, mint korábban, hogy elveszítjük életcélunkat is. Pedig nem csak igét hirdetni, konferenciákon
részt venni, vagy különféle alkalmakat megszervezni lehet, hanem imádkozni is.
Az imádkozás csodálatos lehetőség, általa az Úr elé vihetjük azokat, akik még
távol vannak Tőle. Az imádság nem ismer határokat, nem korlátoz bennünket a
helyhez kötöttség, az ima szárnyain bárkihez eljuthatunk.
Dávidban nincs keserűség, hálás az Úrnak, mindazért, amit ő is
megtehetett, és áldást kér fia életére és munkájára. Rámutat arra is, hogy
sikeressége az Úr igéjének a megtartásától függ. Ez azért lényeges üzenet, mert
nem elsősorban a nagy építkezések, hanem az engedelmes élet a bizonyságtétel.
Hiába a nagy épületek, ha közben nem az Úr szava szerint élünk. Itt kell
önvizsgálatot tartanunk, az épületekkel való elfoglaltság közben odafigyelünk-e
az életünkre? Fontos-e számunkra a megélt ige? Mert mindig az élet az igazi
bizonyságtétel, arra figyelnek fel mások. Életünket látva indulnak meg az Úr
felé, vagy maradnak távol Tőle.
Légy erős és bátor mondja, Dávid, de ez nem a saját erejére való
hivatkozás, hanem azt jelenti, légy erős és bátor az Úrban. Merj Istenre
építeni, Vele szembefordulni a megoldhatatlannak tűnő problémának is. Légy erős és bátor, amikor Góliátok rontanak
rád. Ne fuss el, hanem ragad meg az Úr kezét, és a tőle kapott eszközökkel, és
lehetőségekkel harcolj ellenük. Ne feledd, Góliát az Úr neve által mindig
legyőzhető. Bármi legyen is a Góliátunk, ne rémüljünk meg tőle. Lehet ez akár a
saját természetünk, hibánk, rossz szokásunk, vagy lehetnek kapcsolati
problémák, van győzelem az Úrban. De csak az győz, aki vállalja a harcot. Harc
nélkül győzelem sincs.
Meglepődve olvasom Urunk szavait, szerezzetek, nem sűrűn olvasunk
szerzésre való felszólítást. Azonban ha megvizsgáljuk, azt látjuk, nem földi
kincsek megszerzésére ösztönöz, mert bizony mi mindig szerzünk, de anyagi
javakat, azoktól várjuk biztonságunkat. Urunk
mielőtt a szerzésre szólít fel, azt kéri, adjuk el a vagyonunkat, váljunk meg
mindentől, ami megkötöz, ami fontosabbá válhat, mint Ő. Bizony a vagyon, a
tulajdon gyakran fontosabbá válik, hiszen a tulajdonra vigyázni kell, törődünk
vele. A királyi menyegzőtől is a
tulajdonnal való foglalkozás tartotta távol a meghívottakat, mert akkor azok
fontosabbak lettek a király meghívásánál.
Urunk azt kéri, oldjuk el szívünktől mindazt, ami elvonja Tőle a
figyelmünket és erőnket. Legyünk csöndben és gondoljuk végig, mi az mai miatt
nem jut elég időnk az igére és egymásra? Mi az, ami elvon a kapcsolatok
ápolásától?
Azt kéri, az Úr Jézus más cél lebegjen előttünk, mint eddig. Ismerjük fel
a mennyek országának gazdagságát, keressük a kifogyhatatlan, el nem múló kincset.
Ez a nincs nem más, mint az ige, ennek a megismerésére van szükségünk. Vágyom-e
mindennél jobban az ige mélységeire? Vagy már annyira megszoktam, hogy nem is
vágyom utána. Mert a Biblia olvasását nem helyettesíthetik az igehirdetések, a
jó evangéliumi könyvek. Az igazi érték
az ige, mert általa Urunk Lénye tárul fel előttünk. Keressük Őt, és igyekezzünk
minél jobban megismerni. Amire a szívünk, mindennapi törekvésünk irányul, ami
után a legjobban vágyakozunk, az jelenti számunkra a kincset. Mi után vágyódom
én?
Ne a világ javainak megszerzésére koncentráljunk, ne a világ dolgai
foglaljanak le, hanem az Úr várása. A tanítvány a Gazdát váró szolgára
hasonlít. Úgy végzi szolgálatát, és minden feladatát, hogy egyik szeme mindig
az ajtón van, mert észre akarja venni, amikor meg jön az Úr. A szolgának meg
van a maga elfoglaltsága, azért szolga, hogy elvégezze, amit a gazda rábízott,
ám a szolgálat, a munka soha nem válthat fontosabbá a Gazdánál. Úgy szolgáljunk, hogy azonnal ajtót
nyithassunk. Ehhez éberségre van szükség. Figyeljük, mikor jön az Úr, de az is
lényeges, legyen szabad az egyik kezünk. Azt mondja az Úr Jézus, a szolga
azonnal ajtót nyit. Azonnal, nincs várakoztatás, nem mondhatjuk, de még ezt be
kell fejeznem. Hányszor lehet ezt látni, valamit kérnek tőlünk, valahová
hívnak, és mi nem azonnal megyünk, hanem azt mondjuk, előbb befejezzük. Azonban
hallunk olyan történetről is, amelyben Jézus rámutat, nincs előbb. Semmi nem
kerülhet Ő elé. Semmi nem lehet fontosabb Isten országánál. Amikor az Úr szól,
azonnal cselekedjünk.
Boldog az a szolga, akit készen, virrasztva, Őr várva találja a Gazda. Megbecsül
is szolgál neki. Kell-e nagyobb jutalom ennél? Hiszen életünk legnagyobb
ajándéka az Úrral való élő kapcsolat. Nincs nagyobb annál, hogy az élő Isten eljön
hozzám, és szolgál nekem. Sőt nem csak lábat mos, meggyógyít és megszabadít,
hanem életét adja értem, hogy örök életet szerezzen a számomra. Ezt az Urat
várhatom ma is. Várjuk kitartással, mert meg fog érkezni. Mikor jön? Az időt
nem tudjuk, de igénk arra figyelmeztet, amikor nem várjuk. Akkor jön, amikor övéi sem várják.
Meglepetést okozva megjelenik. Mikor nem
várjuk? Amikor jól megy a sorunk, és ez a jólét eltompít, elnehezíti a
szívünket, és elalszunk. Ébredjünk, és várjuk Őt!
Ébredj,
bizonyságtévő Lélek!
1. Ébredj,
bizonyságtévő Lélek! A várfalakra őrök álljanak, Kik bátran szólnak harcra
készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen meszsze szerteszét,
Az Úrhoz gyűjtve népek seregét! s
2. Ó, bárha
lángod fellobogna S ébredne föl sok nemzet fényinél :/: Ó, bár sok szolga,
sarlót fogva, Aratna, mígnem leborul az éj! Urunk, e roppant, ért vetésre nézz:
A munka sok, a munkás oly kevés!
3. Küldd útra
hírnökid csapatját, És adj erőt onnan felül nekik, :/: Hogy veszni a pogányt se
hagyják, És szerteűzzék Sátán seregit. Országod jöjjön el minél elébb, Hirdetve
szent neved dicséretét!
Isten
áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése