M
|
ost láthatjuk
meg igazán, hogy mindaz, amit eddig Ezékiás elvégzett, az felkészülés volt a
jövő eseményeire (2Krón 32,1-23). Mert előre nem látjuk mindazt, mai történni
fog, de fel lehet rá készülni. A legjobb felkészülés az Isten keresése, és
életünk bűntől való megtisztítása. A jövőre nem elsősorban az anyagiak
bebiztosítása által készülhetünk fel, hanem az Úrral való élő kapcsolat
kialakítása által. Fel vagyunk-e készülve mindarra, ami jönni fog, ami előttünk
áll? Isten igéje tesz késszé és alkalmassá a betegséggel, szenvedéssel,
üldözéssel való szembenézésre is. Amikor Isten kezébe helyezem az életem, jó
helyen vagyok, és Ő vezet a mindennapokban is. Akkor nem leszek tanácstalan, és
nem a félelem fog vezérelni, hanem az Úrban való bizalom.
A király nem esik pánikba az asszír támadás miatt, hanem mindent megtesz,
hogy megnehezítse a dolgukat. Nem áll eléjük feltartott kézzel, tudja, hogy ők
Isten népe, és bíznak Benne. De amit lehet, megtesznek védelmük érdekében. Mi is
nehezítsük meg a gonosz dolgát, ne csak nézzük, hogyan foglal el mindent a
világ, a bűn, hanem tegyünk ellene. Ige- és Istenismerettel tömködjük a
réseket. Az Úrról való bizonyságtétellel nehezítsük útját, mert a gonosz az Úr
Jézus nevét nem bírja elviselni. A gonosz fél Jézustól, mert tudja, hogy
legyőzetett Általa. Jézus a győztes. Jó ezt látni, akkor is, amikor az ellenség
bekerít. Ebből a látásból józanság és bátorság fakad.
Ezékiás nem az emberi lehetőségekre, de nem is az ellenség erejére, hanem
az Úrra figyel. Most látjuk meg a korábbi felkészülés gyümölcsét. Megismerte
Istent, és teljes szívvel bízik Benne, és erre bátorítja a vele lévő
hadvezéreket is. Nem tudom, ki milyen
ellenséggel néz farkasszemet a mai napon, de olvassa úgy ezeket a szavakat,
mint amik neki szólnak. Erősítsük ezzel szívünket: „Legyetek erősek és bátrak, semmit ne
féljetek!”. Drága Megváltónk mondja ezeket, légy erős, semmit ne félj, és ha Ő
mondja, akkor elmúlik a félelem, és megerősödik a hitünk. Ne feledjük: Ő
valóban jelen van. Ha nem látjuk is, itt van, ráépíthetjük életünket, várhatjuk
Tőle az oltalmat.
Az ellenség is ért a harchoz, pszichikai hadviselésbe kezd. Lélekben
akarja elbizonytalanítani Júda népét. Hitüket kezdi el támadni. El akarja hitetni velük, hogy nincs esélyük
vele szemben, mert a többi népeknek is voltak istenei, mégis alul maradtak a
harcban. Ne engedjük magunkat
megtéveszteni a különféle propagandákkal. Istent nem lehet más népek isteneihez
hasonlítani, mert azok bálványok, az Úr azonban élő Isten.
Persze lehet, hogy valaki úgy gondolja, ez is csak szöveg. De nem így van,
mert sokan megtapasztalták már hatalmas tetteit, és rengeteg hívő ember áll
kapcsolatban Vele. Isten munkája ma is megtapasztalható. Aki segítségül hívja,
aki új életet szeretne kezdeni, jöjjön Hozzá, kérje Őt, és átéli bűnei
bocsánatát.
Ezékiás már korábban megtapasztalta Istent, így nem ijed meg, és tudja
mit kell tenni, imádságban fordul Istenhez, és Tőle vár segítséget. Ezékiást
szemlélve megláthatjuk, hogy a legnagyobb veszedelem idején is az ima a leghatékonyabb
fegyver. Bármikor lehet kiáltani, működési feltétele a hit. Tehát hinnem kell,
hogy Ő létezik és van hatalma, és így tud segíteni. Akinek naponta kapcsolata
van az Úrral, igéje által mindennap hallja a szavát és imán keresztül beszélget
Vele, az minden élethelyzetben magabiztos. Lehet, hogy nem szűnik meg azonnal a
betegség, de megtapasztaljuk Urunk jelenlétét és erejét, ami által könnyebben
elhordozzuk a szenvedést is. Másrészt a földi élet nem végállomás, hanem tudom,
hogy az Ő országába tart az életem.
Jó még látni, hogy Ézsaiás a király mellé áll, és együtt imádkoznak.
Próbáljunk meg mi is együtt imádkozni az Úrhoz, népünk megtérésért, gyülekezeteink
megújulásáért, élő hitért. Ne a külső
dolgok változását kérjük, hanem a szívek megtérését. A legnagyobb változás
mindig ott megy végbe, ahol átadott életű emberek élnek, az Úr dicsőségére.
Merjünk bátran a közös imádság lehetőségével élni, hiszen az Úr Jézus is
bátorít rá, amikor így szól: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az
én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20). Ez valóban így van, és ennél
több nem is kell.
Megjött a válasz is, a beképzelt pogány király megtudta, hogy Izráel
Istene valóságos személy. Nem lehet Őt büntetlenül kigúnyolni, mert él. Azonban Hozzá térni lehet, amíg tart ez
életünk.
Igénk tükrébe tekintve mit látunk (Ef 4,1-16)? És mit látnak mások?
Hogyan járunk ebben a világban? Milyen
jó, amikor látható Krisztus élete bennünk. Kérjük Urunkat, végezze el, hogy
mindig látható legyen Hozzá való tartozásunk. És miben válik ez láthatóvá? Az
egymással való kapcsolatunkon keresztül. Ahogyan a hívők egymás felé
viszonyulnak, az bizonyságtétel. Ha mi is úgy élünk, viselkedünk, mint a világ,
az nem bizonyságtétel. Vigyük Urunk elé
szívünket, látható-e az életemben az alázat, a szelídség és a szeretet? El tudom-e viselni a másikat, aki más, mint
én? Az Úr Jézus is elhordozta tizenkétféle tanítványát. Nem volt ez könnyű az Ő számára sem, hiszen gyakran értetlenek
és tehetetlenek voltak, de kitartott mellettük, szeretettel, megbocsátással
formálta őket tanítvánnyá. Így hordoz el
minket is. Mindig gondoljunk arra, hogy az Úr és a másik ember is elvisel
engem. Mert nemcsak nekem kell elviselni a másikat, hanem engem is el kell
tűrni, hordozni másoknak.
Törekedjünk az Úr minél jobb, mélyebb megismerésére, mert csak így
állhatunk ellen a tévtanításoknak, az ördög megtévesztő munkájának. A gonosz ma
is félre akar vezetni, és csak akkor tudunk megállni vele szemben, ha ismerjük
az igazságot. Az igazság pedig Jézus. A mai nap is azért adatott, hogy minél
többet legyünk az Úrral, és igyekezzünk elmélyedni az igében. Az igeismeret
tesz ellenállóvá a lelki bacilusokkal szemben. Mert, bizony, sok lelki bacilus
van. Aki nem ismeri az Urat, az hitében megbetegszik, mindig ide-oda hajlik. A
Biblia ismerete szilárd hitet és üdvismeretet eredményez. Legyen elég, amit az
Úr kijelent az igében, és kezdjük el cselekedni mindazt, amit megértettünk. Ne
emberek véleménye, hanem saját meggyőződés alapján cselekedjünk. Ne engedjünk a
kísértőnek, aki mindig mások véleményéhez irányít, mert az a könnyebb. Fogjunk
hozzá magunk az ige kutatásához, és járjunk utána a Kijelentésben a kérdésnek.
Mert, aki őszintén keres, az talál, a zörgető előtt megnyittatik.
Mélyen meghajlok ím színed előtt
1.
Mélyen meghajlok ím színed előtt.
Töltsd ki kegyelmedet, öntsd ki erőd!
Mester, előtted a porba esem,
Mindenbe' mindenem légy Te nekem!
Mélyebbre Benned, mélyebbre még,
Nem kell a földön semmi egyéb.
Krisztus, a szívemet tárom Eléd,
Élet vagy nékem és nyereség!
2.
Mélyebben, mélyebben, kérlek azért,
Öld meg, ó, Jézusom, bennem az ént!
Nem vagyok méltó, hogy gondolj reám,
Ámde tudom, hogy meghallod imám.
Mélyebbre Benned, mélyebbre még,
Nem kell a földön semmi egyéb.
Krisztus, a szívemet tárom Eléd,
Élet vagy nékem és nyereség!
3.
Mélyebbre szállva, följebb visz utam,
Míg csak Elédbe nem érek, Uram;
Hordva keresztem a lábad nyomán,
Mennyei dics jön a szégyen után.
Mélyebbre Benned, mélyebbre még,
Nem kell a földön semmi egyéb.
Krisztus, a szívemet tárom Eléd,
Élet vagy nékem és nyereség!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése