T
|
erhek alatt
roskadozva, szenvedések idején Isten gyermekét is megkörnyékezheti a gondolat: Isten távol van tőlem (Zsolt 10,1-18). Azért szenvedek, mert nincs mellettem az
Úr, és feltör a kérdés a szívéből, miért hagysz magamra? Olyan könnyen elcsüggedünk és sajnáljuk
magunkat, mindeközben meglátjuk azt, akinek semmi baja, aki talán nem is jár az
Úr útján, és gondtalanul él. Elképzelései megvalósulnak, kapzsisága
telhetetlen, Istent is csúfolja. Bizony, könnyen levesszük szemünket az Úrról, és ezekre az emberekre figyelünk. Azonban ők a
gonosz csalijai, azt akarja, hogy ne Istenben reménykedjünk, hanem legyen
irigység a szívünkben. Ha másokra nézünk, megkeseredünk, sajnáljuk magunkat, ha
pedig felfelé tekintünk, átéljük az Úr közelségét és szeretetét.
Az Isten nélkül élő emberek átmeneti sikerei könnyen megtéveszthetnek,
még mi is elhisszük, Isten nélkül minden sikerül, és jobb annak, aki nem hisz.
Pedig mindez a látszat, a valóság az, hogy ezek az emberek szívükben nem
boldogok, azért sikerülnek dolgaik, és jutnak egyre többre, mert nem tudnak
megelégedni, érzik szívükben a hiányt, mint a gazdag ifjú, és ez a hiány nyugtalanná
teszi őket. Hiába van mindig több vagyon, élvezet, szórakozás, nem lesznek
boldogabbak, mindig valami más kell, mindig elromlik, ami épp most van.
Azonban mi tudjuk, hogy nem úgy mennek a dolgok, amint az emberek gondolják,
mondhatja valaki, nincs Isten, de azért Ő létezik, és elhessegetheti magától a
számonkérés, az ítélet napját is, de azért az meg fog érkezni. Ha még ezt nem
is látjuk és türelmetlenekké válunk, lássuk meg, hogy Isten időt ad mindenki
számára a megtérésre, mert Ő azt akarja, hogy a bűnös ember megtérjen és éljen.
Ne veszítsük el türelmünket, és ne engedjük a haragot vagy az irigységet a
szívünkbe, hanem hordozzuk imádságban az embereket, a minket gúnyolókat is. Az
imádságban erő van, általa változások mehetnek végbe a szívben és a gondolkodásban.
A zsoltáros lassan leveszi tekintetét a bűnös, istentelen környezetéről,
és az Úr felé fordul. Jó látni a zsoltárban, hogy az Úr előtt hogyan
formálódik. Minden keserűségét Isten elé viszi, nem embereknek panaszkodik,
hanem az Úrnak mondja el, ami a szívében van. És mivel Istenhez menekül,
megtisztul, a panasz, a sóhajtozás helyére az Úrban való bizalom költözik.
Ezért menjünk mi minden sérelemmel, keserűséggel az Úr elé, mert ott
felszabadulunk, már nem másokat figyelünk, hanem az Úrban gyönyörködünk. Egy
másik zsoltár pont erre biztat, gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved
kéréseit. Nem én hajtok, szerzem meg,
hanem Ő ad, annak, aki kér Tőle.
A zsoltáros ismeri Istent, és ez a legfontosabb, jól megismerni Urunkat,
kicsoda Ő, és mit tesz értünk. Mert ha ismerjük, akkor nem bizonytalankodunk,
és tudjuk, hogy mindig számíthatunk Rá, mert Ő más, mint mi. Ő látja a bajt, odafigyel a gyámoltalanra, ezért bízhatunk benne. Az Úr előtti csendességben mi is rádöbbenünk, hogy nyugodtan
Rábízhatjuk Istenre magunkat. Ha beülünk az autóba, rábízzuk magunkat a sofőrre,
és nincs bennünk kétség vagy félelem, tudjuk, célba érünk. Így bízd magad az
Úrra, bízd magad a kegyelemre, és célba érsz!
Szeretteim - micsoda megszólítás ez, János mindenkire agapé szeretettel
tekint (1Jn 2,7-11). Pedig bizonyára voltak olyanok is köztük, akik nem voltak
szeretetreméltók, akik bosszúságot okoztak neki. Milyen jó, ha mi is az agapén keresztül
tekintünk egymásra, akkor nem a hibákat, rossz tulajdonságokat látjuk majd,
hanem az embert, akinek szeretetre, igei segítésre van szüksége.
Nem új dolgokat ír az apostol, hanem az igét adja eléjük, azt, amit
hallottak, amikor hitre jutottak. Nem új
dolgokra, népszerű beszédekre van szükségünk, hanem a tiszta igére, arra, ami
átformált, ami által megismertük Urunkat. Mert továbbra is az ige alakít és
vezet. Isten szava ma is megbízható, ma is az egyedüli orvosság és segítség
minden problémánkra.
Az új üzenet, hogy a sötétség szűnni kezd, igen, ahol az ige megjelenik,
ott kezd szűnni a sötét, hiszen az Úr a világosság, és amilyen mértében bejut
az életbe, olyan mértékben húzódik vissza a sötétség. Mivel fénylik a
világosság, mert Jézus eljött a világba, és hangzik az evangélium, figyeljünk a
fényre. Ne engedjünk a sötét, lehúzó gondolatoknak, hanem tegyük ki magunkat az
Úr világosságának. Vegyünk valódi fénykúrát. Aki Jézusra figyel, amint a
napraforgó is a napra néz, annak a szíve megfürdik az igazi világosságban. És
ez a fény elűz minden ártó, sötét gondolatot. A sötétség elleni védekezés a a
fény felé való fordulás.
Aki a világosságban jár, annak az életében, a másik emberhez való
kapcsolatában is meglátszik ez. Aki a világosságban jár, az szereti testvérét,
mégpedig krisztusi szeretettel. Ez a szeretet segítő szeretet. Ha elbukik, a
másik talpra állítja, és tovább segíti az úton. Mert egymás segítségére is
szükségünk van. Ahol gyűlölet van, ott
nincs világosság. Tehát az ige rámutat: azért gyűlölünk, mert nincs jelen az Úr
Jézus Krisztus. Ahol Ő jelen van, ott a szeretet, a megbocsátás, a bűnöst mentő
indulat jelenik meg.
Megáll az Istennek Igéje
Megáll az Istennek Igéje, És nem állhat senki
ellene,
A nagy Isten
vagyon mivelünk, És Szentlelke lakozik bennünk.
Isten
áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése