A
|
zsoltáros látja a világot, amiben él, így
tisztában van azzal, hogy az Úr gyermekei kisebbségben élnek (Zsolt 11,1-7).
Ismert előtte a gonosz támadása, fáj neki, szomorú a szíve, de mindezekkel az
Úrhoz megy. Panaszát nem embereknek mondja el, hanem Istennek. Az Úrhoz
menekülök, mondja, és ez bizonyságtétel. Bármit gondolnak az emberek, ő az
Úrhoz megy, Hozzá viszi kérdéseit, Neki mondja el panaszát. Mert van panasz is,
de nem mindegy, hogy kinek mondjuk. Ő az Úrral osztja meg. És ez most útmutatás,
osszuk meg az Úrral minden gondunkat. Ne cipeljük egyedül, de ne is mondjuk el
bárkinek, hanem menjünk Őhozzá. Isten bármikor megkereshető.
A támadás nagy, az alapokat, az Úrban való hit alapjait akarja a gonosz
lerontani. Mindig erre irányul sátán tevékenysége, a hit alapjait is
elpusztítani. El akarja venni az igét, ne olvassák az emberek, mert az Úr általa
szólít meg. Igéjén keresztül mutatkozik be és ismerteti meg velünk tervét. Ha
az igét el tudja venni tőlünk, nagy sötétség borul ránk.
Támadja a hirdetett igét, mindent megtesz, hogy ne az ige hirdettessék.
Bármi elhangozhat, csak ne az ige, mert az Úr szava az élet, és Ő általa
munkálkodik. Mindazok, akiknek az élete megváltozott, akik bűnbocsánatot
nyertek és átélték az Úr szabadítását, az ige által tapasztalták meg mindezt. Ne
engedjük az igét, ne adjuk fel a keresztről szóló beszédet, mert Isten ereje az. A kereszt az Úr szanatóriuma, ott minden bűnből meggyógyul az ember. Ez az
egyetlen hely, ahol élő víz folyamai fakadnak fel. Jöjj e vízhez, és megújul az
életed.
Az Úr megtalálható, ott van szent templomában, szinte diadallal kiált fel,
hát itt az Úr, áll a templom, mehetünk Hozzá. A templom Isten népe közötti
jelenlétéről tett bizonyságot. Ha valaki rátekintett, tudta, itt van Isten
köztünk. A mai istentiszteleti helyek is az Úrra mutatnak, aki keresi, az
megtalálhatja, mert nincs messze egyikünktől sem. Lát a szemével, írja a
szentíró, tehát nem rejthető el Előle semmi sem. Mindent lát és mindenről tud,
de ezzel nem megrémiszt, hanem inkább bátorít: ismerlek, nem kell rejtegetned
semmit. Ne is bújj el szégyenedben, hanem jöjj őszinte szívvel. Mondd: Uram, ez
vagyok én, nyomorult, kárhozatra méltó bűnös. Aki így jön, az Úr irgalmát éli
át, mert Ő eltörli bűneinket, kész megbocsátani.
Az ige rámutat: Isten gyűlöli az erőszakot, vagyis ez nem az Ő megoldása.
Nem erővel, hanem Szentlelke által végzi el a változtatásokat. Amikor erőszakot
alkalmazunk az Úr nevében, az nem Tőle van. Jézustól megtanulhatjuk, hogy Ő
alázatos és szelíd szívű.
Nagyszerű hír, megbocsáttattak bűneim az Ő nevéért (1Jn 2,12-17). Hála
legyen az Istennek, megbocsát. De ne feledjük, csakis Jézus nevéért. Semmi nem
jelent a bűnnel szemben megoldást, csak az Úr drága neve. Aki ezt a nevet
segítségül hívja, az üdvözül. Megbocsáttattak a bűneitek, tehát ez bizonyosság. János biztos a
bűnbocsánatban, abban, hogy Jézusért, a Benne hívőknek az Atya megbocsát és
gyermekévé fogad. Az Úr neve hatalom a gonosszal, a bűnnel szemben, aki ezt a
nevet segítségül hívja, oltalomra lel; Jézus nevétől az ördög menekül.
Az apák is kapnak üzenetet, és bizony, elgondolkodhatnak. Ismerem én az
Urat? Úgy ismerem, mint Aki kezdettől fogva van? Úgy ismerem Őt, mint személyes megváltómat? Mert nem mindegy, kinek ismerem az Urat. Másrészt a gyermekek felé is
bizonyságtétel, ahogyan én az Úrra tekintek, ahogyan megvallom nevét.
Az ifjak legyőzték a gonoszt, mert erősek, de ez az erő az ige
ismeretéből származik. Aki ismeri az Urat, az Ő szavát, az győzedelmeskedhet a
gonosz felett. Az ige a bűn és a sátán elleni eredményes fegyver. Forgassuk az
igét, mert Urunk is általa győzött, amikor a kísértő a pusztában támadta.
Az ellenség a világban való dolgok által támad. Felhasználja a
kívánságot; János határozottan rámutat, ne szeressétek a világot. Tehát a
szívben lehet megakadályozni a világ befolyását. Hogyan? Úgy, hogy nem szeretem. Miként valósulhat meg? Ha az Úr Jézus iránti szeretettel van a tele a szívem,
akkor a világ számára nem marad hely. Mert igazán, teljes szívvel szeretni csak
egy személyt lehet. Ha én Őt szeretem, ha Övé a szívem, és betölti életem,
akkor a világ és mindaz, ami benne van, annak gondja, a gazdagság csábítása, nem tud
közel férkőzni hozzám. Akinek üres a szíve, azt megtölti a világ.
Benne van az is, hogy aki a világot szereti, az nincs igazán kapcsolatban
az Atyával. Isten nem köt barátságot a világgal, a bűnöst szereti és menti, de
a világgal nem lép szövetségre. A test
kívánsága, a szem kívánsága, a vagyonnal való kérkedés nem az Atyától, hanem a
világtól van. A világ pontosan erre épít, a test és a szem kívánságát használja
fel. A szemünkön keresztül vágyat ébreszt bennünk, sokszor legyőzhetetlen
vágyat, és addig ez nem csillapul, amíg meg nem kapjuk, amit kívánunk. Akinek a
szíve az Úr tiszta forrásából merít, lecsillapodik. Az Úrnál csendesedik le és
elégedik meg a szív.
Ó, ÉRTHETETLEN KEGYELEM
1.
Ó, érthetetlen kegyelem,
Mely rég utánam járt,
Ki tévelygőn, vakon bolyongtam utamon,
Egyszer csak rám talált.
2.
Félelmektől megszabadít,
Szent félelemre tanít;
S ahol csak megjelen e drága kegyelem,
Bűnöst megigazít.
3.
Hozzá bajok, vészek között
Mindig járulhatok.
Megőriz, megvéd, s bőségesen elég
Elérni otthonunk!
4.
Az Úr íme jót ígért nekem,
Vár Nála biztos jövő.
Igéje szent erő, pajzsom, jutalmam Ő,
Életfogytiglan Ő!
5.
S ha végsőt dobban majd a szív,
Az élet véget ér:
Túl titkok fátyolán a lelkem igazán
Szent békességbe tér.
6.
Sok ezredév ha eltelik,
Kevés, akár egy nap
Dicsérni az Urat, mivel kegyelme nagy
S oly érthetetlen az.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése