Mit akarsz, hogy cselekedjem, Uram?

K

ezdjük az Úr nevének magasztalásával a karácsonyt követő napot, van miért magasztalni, annyi mindent kaptunk Tőle, elő sem tudjuk számlálni (Zsolt 29,1-11). Isten megelőzött minket, Ő nyújtotta át az első ajándékot, mégpedig Jézust és Benne Önmagát. Mi azért adtunk, mert Ő adott, és amikor adunk, azt is az Övéből tesszük, azt adjuk vissza, amit az Úrtól kaptunk. Ha valaki kimaradt karácsony emberi szeretetéből, törődéséből, úgy érzi, nem volt fontos senkinek, vagy nem kapta meg, amire vágyott, az ismerje fel, rá is gondoltak, hiszen Isten Jézust mindenkinek adta. Így mindenki meg van ajándékozva. Talán nem vettük ezt észre, mert erre az ajándékra nem is figyeltünk, otthagytuk a fa alatt, vagy nem tekintettünk bele, mert első ránézésre úgy tűnt, nem ezt vártuk. Vegyük most kézbe Isten ajándékát. Hogyan? Kezdjük el olvasni a Bibliát, ha pedig eddig is tettük, szánjunk rá még több időt, olvassuk rendszeresen és tervszerűen, és ha így teszünk, folyamatosan bontakozik ki előttünk Isten országa és annak minden gazdagsága. Aki megtalálta Jézust, az örök gazdagságra lelt. A Bibliát olvasva eltűnik a magányunk is, mert napról napra az Úr Jézus közösségét élvezzük. Rádöbbenünk: Ő a mi útitársunk. Nem vagyunk egyedül gondolatainkkal, gondjainkkal, mert velünk van az Úr.

Magasztaljuk dicső Urunkat, boruljunk le Előtte szent öltözetben. Ez megragadott, nem lehet akárhogy az Úr elé állni, csakis szent öltözetben, szent élettel. Ki állhat akkor elé? Emberileg nincs esély, de az Úr Jézus megtisztít a bűntől, fehérre mossa ruhám. Erre a megtisztulásra mindennap szükség van. Az Úr vérének oltalmában állhatunk Isten elé, köszönjük meg, hogy ezt így elvégezte és lehetővé tette. Minden kegyelem, nincs érdemünk semmi.

Urunk hatalma megjelenik a természetben is, aki nyitott szemmel és szívvel közlekedik, az Őt látja a természet megnyilvánulásai mögött is. A vihar sem tölt el félelemmel, mert az Úr közelébe irányítja szívünket és gondolatainkat. Közben gondoljunk arra, hogy Jézus a természet erői felett is Úr, sőt, a bennünk dúló viharok felett is. Ne engedjünk a félelemnek, mert ha Ő az életünk Ura, nem rémíthet meg semmi. Hit által belefogódzhatok az Úr erős kezébe. A tanítványoknak azt mondta Jézus, amikor megrémültek a viharban, hol van a hitetek, miért féltek ennyire? Hányszor megrémülünk az élet különféle viharaitól, pedig csak Őreá kellene emelni tekintetünket. Nem kell félni, figyelj Jézusra, ne engedd aludni, vagy ha elaludt, ébreszd fel és kérd, hogy könyörüljön rajtad. És Ő megteszi, szól a tengernek és a szélnek, és nagy csendesség lesz. Ezt a csendességet csak Ő képes megadni.

A zsoltáros is tudta, az Úr áldja meg népét békességgel. Igen, az igazi békesség forrása a mi Urunk, Tőle jön az a mély béke, ami sehol nem található. Én békességet adok nektek, ígéri, és meg is teszi, a mély tengerek békességében részesít. Ezt teszi, hogy a tengernek is csak a felszínét fodrozza a legvadabb vihar is, a mélyben béke és nyugalom van. Ott nem érződik semmi a szelek munkájából, ott nincs tajték, csak csönd. Ez található Krisztusban, az életet felszínét sok minden fodrozza, de a mélyben béke van. 

Megáld békességgel, azt is jelzi ez, hogy Isten gyermeke akkor lép tovább egy dologban, amikor abban békessége van. Az Úr igéjén keresztül adja meg ezt a békességet. Aki figyel rá, az megkapja, de csak akkor, ha az Úr akaratát elfogadom és megcselekszem. Ő a mi erőforrásunk is, a keskeny úton való járáshoz is Ő ad erőt, Ő tesz rá képessé. Saját erőnk hamar elfogy, hiszen törékeny cserépedényben végezzük szolgálatunkat, de Ő ezt is erőssé képes tenni. Az Ő kegyelme elég minden élethelyzetben. Támaszkodjunk a kegyelemre, legyen erőforrásunk mindenkor.

Kegyelemből, a Szentlélek megújító fürdője által lehetünk az örök élet részesei (Tit 3,8-11). Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Isten Szentlelke által újjászül, megigazít, vagyis Jézus igazságát nekünk tulajdonítja, enélkül esélyünk sem lenne az üdvösségre. Esélytelenek lennénk, de Krisztusban második esélyt kapunk. Áldott legyen Neve. Éljünk ezzel, ragadjuk meg, majd legyünk érte hálásak. A hála nem csupán szavakban nyilvánul meg, hanem szolgáló életben. A bűnbocsánatért és az örök életért hálánkat a megújult életünkkel fejezhetjük ki. A megújult élet pedig bizonyságtétellé válik a még nem hívők számára, és mindazok előtt, akik még távol vannak az Úrtól.

Igaz beszéd ez, mármint mindaz, amit eddig leírt az apostol, igaz az örök élet is. Mindez valóság, ám csak hit által válik azzá. Lelki szemeink előtt tárul fel a Krisztusban való hit által az örök élet.  Jézus nélkül mindez el van rejtve a szemeink elől. De Krisztusban minden kitárul.

A Krisztusban hívő emberek Jézus életét élve viszik előre az evangélium ügyét. Nem mindenhol és nem mindenkinek lehet azonnal az igét hirdetni, azonban a krisztusi élet, az önzetlen jó cselekedetek megkészíthetik a bizonyságtétel számára a talajt. Ezek a jó cselekedetek hálás szívből származnak, a motiváció annak a felismerése, amit az Úr tett értem. Erre válaszként az a kérdés fogalmazódik meg bennem, én mit tegyek Érte? Pál apostol is a damaszkuszi úton történt csodálatos találkozásakor azt kérdezi a feltámadott Úrtól: Mit cselekedjek, Uram? Aki a kegyelmet átélte, az cselekedni akar, szolgálni szeretné Megmentőjét. A megszabadított ember mindenben az Urat látja, nincs más vágya és célja, csak szolgálni Őt. Mindenkihez el akarja juttatni Jézus nevét. Munkálja ki szívünkben az Úr ezt a vágyat, és formáljon cselekvő életekké.

Ó, irgalmas Isten, Én könyörgésemben

1. Ó, irgalmas Isten, Én könyörgésemben Füledet hozzám hajtsad; Ó, igen jó Isten, Minden szükségemben Áldásod szaporítsad.

2. Ó, hatalmas Isten, Keserűségemben Szívemet vidámítsad; Ó, nagy és szent Isten, Minden félelmemben Elmémet bátorítsad.

3. Ó, örök Úr Isten, A veszedelmekben Segedelmedet nyújtsad; Ó, igaz Úr Isten, Kételkedésemben Hitemet gyámolítsad.

4. Ó, áldott Úr Isten: Rossz testiségemben Lelkem hozzád hódítsad; Ó, erős Úr Isten, A világ fényében Szemem világosítsad.

5. Ó, teremtő Isten, A kísértetekben A Sátánt elfordítsad; Ó, megváltó Isten, sok vétkezésimben Irgalmad bizonyítsad.

6. Ó, szentelő Isten, Erőtlenségimben Kegyelmedet újítsad; Ó, kegyelmes Isten, Éltemnek végében Lelkemet boldogítsad.

Isten áldásával.