Közel van az Úr!

K

észül a hajlék, a hely, ahol átélik Isten jelenlétét (2Móz 26,1-37). Az Úr nagy gonddal vázolja fel, hogy milyen is legyen a sátor, szívükre helyezi, hogy mindent a Tőle kapott minta szerint készítsenek. Az Úr tudja, hogy ilyen helyre szükségünk van. Mert nem Neki kell a sátor, az épület, hanem nekünk van rá szükségünk. Kell egy olyan hely, ahol átélhetjük Isten jelenlétét, közelségét, ahol elcsendesedve lelkünk Őreá hangolódik. A csendben megfeszül a lelkünk, és a hallásban segít, mert Isten szavát akarjuk meghallani. Az itt eltöltött idő lényege, hogy létrejöjjön a találkozás, egyre közelebb kerüljünk Istenhez, elmélyüljünk igéjében.

Gondos, pontos munka a sátor, nem lehet csak úgy összecsapni. Istennek mindenből a legjobbat adjuk. Igen, a legjobbat. A legjobb anyagokból készül, a legjobb mesterek végzik a munkát, és idejük, erejük javát teszik bele. Ez nem munka után, fusiban készül, amikor mindenki fáradt, hanem frissességük, élettel teltségük van benne. Mit teszek az Úrnak való szolgálatomba? A legjavát? Életem frissességét viszem bele? Mindig Isten országa kerül az első helyre, és a magam dolgai a még futottak kategóriába kerül?

A sátor berendezéseinek készítésekor fontos szempont a minőség. Nem lehet összecsapni, fércmunkát végezni. Istennek mindenből kiválót kell adnunk. Mai világunkban inkább a mennyiség, a termelés a fontos, a minőség már kevésbé. Isten azonban felhívja a figyelmünket arra, hogy nem mindegy, hogyan végzem munkámat, mi kerül ki a kezem közül. Hogyan végzem a szolgálatomat? Minőségi munka készül, vagy csak összecsapom, igyekszem minél hamarabb túllenni rajta, mert szorít a határidő? Isten minőségi életre is hív, Ő nem azt akarja, hogy csak átrohanjunk az életen, túllegyünk valahogy rajta, hanem legyen átszőve Isten jelenlétének, a megváltozott életünknek minőségi fonalaival. A minőséget az Isten akarata szerinti életvezetés jelenti.

Elkészül a kárpit is, ami elválasztja a szentélyt a Szentek Szentjétől, itt található a szövetség ládája a kerúbokkal, és benne a bizonyságokkal. Ide csak a főpap mehet be, ő is egy évben csak egyszer. Itt valóban a szentséges Isten Lényének kisugárzása van jelen. Bűnös ember nem juthat be ide. A kárpit jelzi a köztem és Isten közötti távolságot, az Ő szentségét. Azonban az Úr Jézus halála lebontotta, eltávolította a kárpitot, szabad utunk van Isten elé. Már nincs válaszfal. Mehetek Hozzá, mert kegyelme kiárad a bűnösre.

A hitünk és életünk egyetlen biztos pontja a Szentírás (Mt 24,23-51). Isten ebben kijelentette önmagát, mindazt, ami segít az életben, és utat mutat a keskeny úton való vándorlás során. Azért adta ide, hogy legyen mire figyelni, legyen min mérlegre tenni mindazt, amit látunk és hallunk életünk során. Azért fontos az igébe tekinteni, mert a gonosz meg akarja téveszteni az embereket, különösen igyekszik becsapni a választottakat is. Urunk hozzáfűzi: becsapja, ha lehet. Téged be lehet csapni, meg tud téveszteni az ördög? A megtévesztő dolgok nagyon hasonlítanak az eredetire, de aki nagyon jól ismeri az eredetit, az nem téved meg. Úgy védekezhetünk, ha minél jobban megismerjük az Igét és általa Urunkat. Aki naponta élő kapcsolatban áll Vele, aki ismeri a hangját, az nehezen téveszthető meg. Aki figyel az Úrra, az nem hallgat népszerű emberekre, tanításokra, mert nem emberekhez, hanem Krisztushoz kötődik. Nagyon lényeges, hogy egyedül az Úrhoz kötődjünk.

Az Úr közel van, az ajtó előtt, nincs tőlünk távol. Itt van, zörget, és arra vár, hogy beengedjük az életünkbe. Az ajtót nekem kell kinyitni Előtte. Ne várjunk, ne hagyjuk tovább várakozni, engedjük be. Jelzi azt is, amit az Úr mond, hogy közel van az Ő eljövetele. A tanítványok úgy éljenek, hogy várják Őt. Legyünk készen, bármikor érkezik. Miközben várjuk, ne feledkezzünk meg a lámpásról, az olajról sem. Az ég és a föld elmúlik, de az ige nem. Ezért biztos pont. Minden változik körülöttünk. Eltűnnek híres gondolatok, feledésbe merülnek neves emberek, de az ige marad. Erre rá lehet állni.

Jézus jövetelének napját nem tudjuk, ezért készen kell lennünk. Figyeljünk felfelé, és minden dolgunkat végezzük úgy, hogy ne lepjen meg, ha érkezik. Mindent az Ő dicsőségére tegyünk. Vele legyen Tele a szívünk, munkánk közben is. Szóljon Róla az életünk.

Noé idejét hozza fel példaként az Úr. Élték az életüket az emberek. Végezték mindennapi dolgaikat, minden ment rutinszerűen, és nem gondoltak közben Istenre. Olyan jól elvoltak maguknak, hogy Teremtőjük eszükbe sem jutott. Eszedbe jut-e Isten egész nap? Gondolsz-e Rá, és Tőle várod-e az erőt, a békességet? Hálát adsz-e Neki mindenért? 

Ezek az emberek a mindennapi élet dolgaiban merültek el úgy, hogy már nem vettek észre semmit. Nem látták a jelet, a bárkát, és nem hallották Isten szavát, amely Noén keresztül szólt. Nemcsak a bűn választ el Istentől, hanem az élethez tartozó jó és szükséges dolgaink is. Ha ezekkel vagyunk tele, és nem engedjük a szívünkbe az Urat. Ő jelez, de ezt a jelzést meg is kell látni, majd igazodni hozzá. A bárka mindenkinek készült, ahogyan a kereszt is. De meg kell ragadni a lehetőséget.  Semmi nem segített, csak a bárka. Amikor jött a víz, csak az menekült meg, aki bement a bárkába. Csak a meghalt és feltámadott Jézus ad biztonságot, Ő a megmenekülés útja. Nincs más, csak a kereszt, csak Jézus.

Még egy fontos dolog van. Nem mindegy, mivel vagyunk elfoglalva. Isten gyermeke az Úr szolgája, aki már nem a maga kedvtelései szerint él, hanem azt végzi, amivel Ura megbízta. Milyen munkában talál az Úr, amikor megérkezik? Azt végzem, amit rám bízott? Az evangélium hirdetésében, a lelkek mentésében, vagy saját kényelmem építésében talál? Késik az én Uram, gondolja a példázatbeli szolga, ez a gondolat a gonosztól van, arra akar késztetni, hogy azt tegyem, ami nekem tetszik. Azonban az Úr azt várja, amit rám bízott. Nem késik az Úr, jönni fog, miben talál? Ne engedjünk a gondolatnak: még most nem jön a Gazdánk, lazítani kell hát egy kicsit. Mindent úgy végezzünk, hogy az Őreá mutasson.

Jöjj szent közelébe

1. „Jöjj szent közelébe, Jézusod ölébe, búslakodó megtört szív!

Élted csupa bánat, lelked is oly fáradt: Jézus nyugalomra hív!

Jöjj ha szégyen ér is, mért habozol mégis. jól ismer Ő, megtört szív!

Higgy ígéretébe, Szent üzenetébe: Jézus nyugalomra hív.

Csendesség, békesség, üdvösség vár, tekints csak Jézusra fel!

Csendesség, békesség, üdvösség vár, ha egyszer övé leszel”.

2. Jöjj, hisz’ egyre várnak Az atyai háznak Tárt kapui tégedet!

Isten szeme látja, Bűnöd megbocsátja, Ha kiöntöd szívedet. Jöjj,

hisz’ egyre várnak! Ó, higgy szent szavának! Szenvedésből üdv

fakad. Bármi bánat érjen, Szíved csak reméljen, Jézus nyugodal-

mat ad. Csendesség, békesség...

3. Jöjj, öröm és bánat Szűnik, amint támad! Rád az Úrnak gond-

ja van. Bármi földi bajban Nála oltalmad van, Jézus pásztorod

marad. Jöjj szent közelébe, Jézusod ölébe, Búslakodó, megtört

szív! Élted csupa bánat, Lelked is oly fáradt, Jézus nyugalomra

hív. Csendesség, békesség…

Isten áldásával.