Belső tartalom

E

gy hosszú, imádságos időszakot követően gyermekáldásnak örülhetett Rebeka és Izsák (1Móz 25,27-34). Megtapasztalhatták, hogy Isten meghallgatja az imádságot, még ha nem is mindig akkor, amikor mi szeretnénk. Nekik is meg kell tanulni kivárni Isten idejét, és bizalommal kapaszkodni belé. Az Úr kézbe veszi életünket, és formálja, ez nem könnyű, mert szakaszokra bomlik, és akkor vezet tovább az Úr, ha a korábbi osztályt sikeresen elvégeztük. Izsák és Rebeka számára húsz évig tartott ez az osztály, addig kellett türelmesen várakozni. Tudunk-e kitartóan és zúgolódás nélkül várakozni az Úr beavatkozására?

Az ikrek különböző természetűek voltak, úgy tűnik, ez meglepte Izsákékat, pedig tudnunk kell, hogy minden ember más. Nem vagyunk egyformák és az élet nagy leckéje, hogy ezt a másságot el tudjuk fogadni és hordozni. Itt úgy látjuk, ez nehezen ment, mindkét szülő kiválasztotta a maga temperamentumához igazodó fiút, és vele alakított ki mélyebb kapcsolatot. Vagyis mindkét fél elvonult a maga kedvencével. Tudnunk kell, hogy a lelki karakterünk sem egyforma, jó ha a magaméval tisztában vagyok, mert akkor nem harcolok sem magam, sem a másik ellen, hanem kiegészítjük egymást. Ézsaú inkább olyan aktív, mindig tenni akaró személyiség volt, aki kinn a szabadban érezte jól magát. Ő tenni tudott, de lenni nem. Ellenben Jákób inkább visszahúzódó, olyan, aki inkább csendben van, mint nyüzsög. Izsák Ézsaúhoz húzott, valószínűleg ő is ilyen aktív, ilyen nyüzsgő ember volt. Rebeka pedig Jákóbbal értette meg magát jobban.

 Azt figyelhetjük meg, hogy Izsák és Rebeka eltávolodtak egymástól, és talán ezért is választották ki az egyik gyermeket, mert egymással nem volt igazi a kapcsolatuk. Miért? Mert a kapcsolatot állandóan ápolni kell, tudni kell megállni és beszélgetni egymással. Jó ha ez a beszélgetés közös igeolvasásban és imádkozásban teljesedik ki. Ahol ez nem történik meg, ahol nem ápolják a kapcsolatot, eltávolodnak egymástól. Szánjunk időt ma is egymásra, szánjunk minél több időt az Úrra, és akkor jut idő egymásra is.

Ézsaú kifelé forduló életformája azt eredményezte, hogy az Istennel való kapcsolatot, a Tőle való áldást és így az elsőszülöttségi jogot nem értékelte megfelelően. Azért jó tisztában lenni személyiségünk típusával, mert akkor a kevésbé domináns oldalt tudatosan tudjuk erősíteni. Ha ezt észreveszik, ha erre figyelnek, akkor erősítik Ézsaú hitét, segítik a belső, lelki életét. Mivel ez nem történt meg, eltávolodott az Úrtól.

A fizikai létet fontosabbnak tartotta a lelki oldalnál, és egyszer, amikor elfáradt, kész volt Jákóbnak adni az elsőszülöttségi jogát. Azt, ami őt illette. Amit Istentől kapott, egy tál ételért odaadta testvérének, lemondott róla. Elgondolkodtatott, hogy ennyire el lehet fáradni, így ki tudott merülni, hogy semmi sem fontos, még Isten áldása sem? Igen, ki lehet így merülni. Pontosan azért, amit fentebb említettünk, ha a lelki életünket nem gondozzuk, kimerülünk. Mert nemcsak fizikai energiánk van, hanem pszichikai energiánk is. Ha nem töltjük fel lényünket, elfogy a pszichikus energia, kimerül a lelki akkumulátor. Amikor ez lemerül, rosszabb állapotba kerülünk, mint amikor fizikailag robbanunk le. Lelkünk állapota testi létünkre is hatással van, sok testi betegség lelki hátterű, ezért jöjjünk most az Úrhoz. Ha fáradtnak, kimerültnek, gyengének érezzük magunkat, jöjjünk szent közelébe, mert ott megújulhatunk, ahogyan sok ilyen típusú beteg élte át a Jézussal való találkozás során, hogy új erőre nyert. Jézus bocsánata felszabadítja az addig lekötött lelki energiákat, amelyek ezután gyógyítólag áradnak szét lényünkben.

Pál apostol világosan lefektette a keresztyén hit alapjait, rámutatott Jézus visszajövetelére és kimunkálta bennük az Úr várását (2Thessz 2,1-5). Ezek a közösségek, Krisztusváró gyülekezetek voltak. Örömmel várták vissza az Urat. Azonban ahol öröm van a szívekben, hamar megjelenik a gonosz, mert az a célja, hogy elvegye a Krisztusban való örömünket.  Itt azzal tette mindezt, hogy meg akarta téveszteni a gyülekezetet az Úr visszajövetelével kapcsolatban. Azt hintette el köztük, hogy küszöbön van Jézus érkezése, ezáltal nincs értelme rendesen élni, végezni a munkájukat, mert úgyis mindjárt elragadtatnak. Pál emlékezteti őket mindarra, amit ezzel a témával kapcsolatban mondott nekik.

Fontos, hogy hitükben és meggyőződésükben legyenek szilárdak, az Igéhez igazodjanak és ne emberi véleményekhez. Számunkra is fontos, hogy minden kérdésben Isten Igéje legyen az útmutató, ne engedjük magunkat különféle hírektől befolyásolni, mert Jézus eljövetelének időpontját mi nem határozhatjuk meg. Az Atyától elrendelt időben fog érkezni. Azonban vannak jelek a világban, amelyek segítenek tájékozódni, a  mi feladatunk pedig az, hogy a békétlen, céltalan embereknek felmutassuk hitünk áldásait.

Mi figyeljünk az Úrra, mert a sátán ma is igyekszik szakadást szítani, ez a kedvenc módszere, békétlenséget és eltávolodást kimunkálni a tanítványok között. Mert ha a hívők egymással lesznek elfoglalva, tantételeken vitatkoznak, veszélytelenekké válnak. Azonban minket azért helyezett ide az Úr, hogy veszélyt jelentsünk a gonosz számára. Jézus is azért jött a világba, hogy az ördög munkáit lerontsa, és ezt a munkát általunk is folytatni kívánja. Akkor lehetünk eredményesek és hatásosak, ha nem önmagunkra figyelünk, hanem igyekszünk menteni az elveszetteket.

A gonosz minden tőle telhetőt megtesz, hogy az Úr Igéjét, törvényét kiiktassa az emberek életéből, mi azonban vállaljuk, és mutassuk fel. Merjük elmondani, hogy Isten Igéjére szükségünk van, mert nélküle nem tudunk tájékozódni a világban. Arra is figyeljünk, hogy a gonosz nemcsak kívülről, hanem belülről is támadja a hívőket, hiszen még Isten templomába is be fog ülni, tehát megjelenik a gyülekezetekben is. Ezért lényeges, hogy jól ismerjük Urunkat és akkor nem fogunk megtévesztődni, mert a tanítványok ismerik a Pásztor hangját, Őt követik, de a béres elől elfutnak. Hallgassunk ma is Pásztorunk szavára.

Jöjj szent közelébe

„Jöjj szent közelébe, Jézusod ölébe, búslakodó megtört szív! Élted csupa bánat, lelked is oly fáradt: Jézus nyugalomra hív! Jöjj ha szégyen ér is, mért habozol mégis. jól ismer Ő, megtört szív! Higgy ígéretébe, Szent üzenetébe: Jézus nyugalomra hív. Csendesség, békesség, üdvösség vár, tekints csak Jézusra fel! Csendesség, békesség, üdvösség vár, ha egyszer övé leszel”.

Isten áldásával.