A
|
főpohárnok kiszabadult a börtönből,
visszahelyezték korábbi állásába, de megfeledkezett Józsefről, így ő továbbra
is a börtönben maradt (1Móz 41,1-36). Megtanulhatjuk ebből, hogy ne emberben
bízzunk, ne tőle várjuk a segítséget, hanem egyedül csak Istentől. Talán nem is
kellett volna a főpohárnokot megkérni, hanem tovább várni az Úrra. A felejtés
sem véletlen, nem jött még el a szabadulás ideje, még nem ért célhoz az Úr
akarata. Nem mindig akkor fordulnak jobbra dolgaink, amikor mi úgy gondoljuk,
hanem mindig az Úrtól kijelölt időben. Még ott kell helytállnia, ahol van, még a
jelenlegi helyen kell Isten jelenlétét megélnie. Még két évet kell várni, de ez
alatt az idő alatt is ott van vele az Úr. Van, amikor tovább kell várni, de a
várakozás alatt is jelen van az Úr.
A fáraó álmot lát, amely által Isten üzen a számára, általa felkészíti
őt egy nehéz időszakra, másrészt előkészíti Jákób családjának megmentését. Isten a maga népe érdekében még a nagy birodalmat,
annak vezetőjét is megmozgatja. Minden Isten népe megmenekülését szolgálja.
Isten kezébe helyezve életünket természeti katasztrófától, politikai
eseményektől sem kell félnünk. Helyezzük mi jelenünket és jövőnket is az Úr
kezébe. Nehéz idők mindig voltak és lesznek is, de az Úrnak megvan a maga terve
arra, hogy gyermekeit átsegítse ezeken.
Amit Isten kijelent, azzal senki sem tud megbirkózni. Hiába a tudósok,
jövendőmondók, az üzenet rejtve marad, mert Isten dolgait önkényesen megfejteni
nem lehet. A titkok, a próféciák mélyére önerőből nem juthatunk, csak ott tárul
fel Isten kijelentése, ahol maga az Úr megjelenti azt. Az igéhez is alázattal lehet közeledni, az
imádságos szív előtt tárulnak fel mélységei. Az kap üzenetet, aki elkéri azt.
Amikor senki nem képes az álmokat megfejteni, a főpohárnoknak eszébe jut
József. Ezért lehet nyugodt József, mert az Úr emlékezteti ezt az embert, nem
kell félnie, hogy végleg megfeledkeznek róla. A fáraó kihozatja a börtönből, és
elmondja neki, hogy hallott álomfejtő képességéről. József azonban rámutat,
hogy ez az álom Istentől van, Ő üzen rajta keresztül, így a megfejtést is Ő
adja meg. Isten ad választ. Jó ezt olvasni, nekünk is vannak égető,
nyugtalanító kérdéseink. Vannak megoldhatatlannak tűnő problémáink, azonban az
ige üzeni, ne nyugtalankodjunk, mert az Úr ad választ. Forduljunk Hozzá, tárjuk
fel Előtte minden kérdésünket és várjunk válaszára.
József azt mondja, megnyugtató választ ad Isten. Amikor az Úr szól, megnyugszik a szívünk. Ő lecsillapítja a bennünk lévő félelmet, és elmondja,
hogy nyugodtan bízhatunk Benne. Eljön majd az idő, amikor azt mondja népének,
maradjanak veszteg és nézzék, hogyan szabadítja meg őket az Úr. Mi is
gyönyörködjünk Urunk szabadításában, és lássuk meg, hogy Ő munkálkodik.
Az Úr soha nem feledkezik meg övéiről, nem hagyja őket magukra, sőt, inkább előttük jár, és megkészíti számukra a szabadulást. Meg kell látni, hogy
Jákób Istene hatalmasabb az egyiptomi fáraónál és minden egyéb istenségnél. Az
álomfejtés kudarca azt jelzi, a fáraó nem isten. Ő sem tud mindent, nem képes
az éhínségtől megóvni népét, nem tud felkészülni sem rá, csak akkor, ha Isten
kijelenti azt a számára. Neki is az élő Isten segítségére van szüksége.
Nemcsak megfejtést kap a fáraó, hanem megkapja, hogyan készüljön föl a
közelgő eseményekre. Mintegy megtanítja az Úr a túlélésre. Túlélő csomagot kell
készíteni. Fel kell készülni a nyomorúságra, mégpedig a jelen gazdag terméséből
való raktározással. Bizony, jó, ha mi is előre tekintünk, és amíg lehet,
tartalékolunk élelmiszerkészleteket a szűkebb időszakra. Mert miért ne lehetne a mi korunkban is szűk
esztendő? De fel vagyunk-e rá készülve?
Diadalmasan megy tovább az evangélium, semmi sem képes feltartóztatni
(ApCsel 17,1-9). Pálék határozottan mutatnak rá, hogy Jézus a Krisztus. Igen,
Jézus a Krisztus, vagyis Ő a Megváltó. Jézus az a személy, Aki segíthet
rajtunk. Ő Isten láthatatlan világából érkezett hozzánk, és elhozta a várva
várt megoldást. Ez nagyon egyszerű, és
ezért nem akarjuk meglátni. Amit Filippiben mondott az apostol, az most is
érvényes: Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz. Ez a megoldás. Hinni
Jézusban, ennyi, és nem kell több, mert többre nincs szükség, de kevesebb sem
segít.
Azonban csak néhányan veszik komolyan - mennyire nem akarjuk meglátni,
hogy boldogulásunk és örök életünk kulcsa Jézus. Mennyire nem vesszük észre,
hogy szükségünk van Isten kegyelmére.
Azt is láthatjuk, hogy mindig akadnak olyan emberek, akik által zavargást
lehet véghezvinni. Pálékat vádolják, hogy felforgatják az életet, pedig a
csőcselék teszi ezt. Csakhogy őket forradalmároknak nevezik majd. Mert mögöttük a vezetők állnak. A mai napig
működik ez a módszer, fellázított embereken keresztül fel lehet forgatni a
rendet. Ám Isten üzenete, az evangélium
akkor is ottmarad. Pált el lehet
küldeni, de az evangéliumot nem.
A lázongók azért meglátják a lényeget: a keresztyének számára Jézus a
király. Ő uralkodik az életük fölött. És pont ezért utasítják el a jó hírt,
mert nem akarják, hogy Isten uralkodjon az életük fölött. Nem akarnak az Úr
szavához igazodni. Ki az én királyom?
Jöjj, királyom, Jézusom!
1. Jöjj, királyom, Jézusom! Szívem, íme, megnyitom. A gonosztól óvj te
meg, Meg ne rontson engemet.
2. Véreddel, mely el-kifolyt, Mosd le rólam, ami folt; Élet útját
megmutasd, Én meg nem találom azt.
3. Gyógyítsd meg sok nyavalyám, Enyhíts szívem bánatán; Kétség, gond ha
gyötrenek, Biztasd nádszál hitemet.
4. Van hatalmad rá, tudom, Míveld, édes Jézusom: Hit, remény és szeretet
Töltse be a szívemet.
5. A keresztet te adod, Adj hozzá alázatot: Hordjam olyan csendesen, Mint
egykor te, Mesterem.
6. Majd ha véget ér a harc S megpihentetni akarsz: megragadom jobbodat, S
mennyországod béfogad.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése