A
|
z Istent félő
élet áldásai kihatnak a környezetre is (Péld 14,19-35). Jó bizonyságot jelentenek,
minőségi életformát mutatnak fel. A hívő ember számára érték az élet, nem
vagyoni és társadalmi helyzet alapján tekint az emberekre, hanem Isten
teremtményét látja bennük. Így azután nem azt veszi észre, akitől hasznot
remél, hanem meglátja a szegény, nyomorult segítségre szorulót. Irgalmasan bánik
a szegényekkel. Megjelenik Isten népe életében az irgalmasság, mert az Úr is
irgalmas övéihez. Ezt tapasztalták a pusztai vándorlás során, és azóta is
generációkon keresztül. Boldog, aki a szegényekkel irgalmasan bánik. Tehát a boldogság már nem az anyagi
helyzettől, a jóléttől függ, hanem boldogságot jelent az emberség, a másik
megsegítése. Öröm adni. Isten gyermeke
felismeri, hogy öröm adni, segíteni.
Aki az Urat féli, biztos oltalma van. Nagyszerű, reményteljes üzenet ez. Ha
bízom az Úrban, biztos oltalmam van. Aki Jézus Krisztus által Hozzá tartozik, az megtapasztalja az atyai ház védettségét, biztonságát. Ha bent vagyok, nem ér
hozzám közel a gonosz, mert oda nem léphet be. Lesz mindig menedékünk, van hová
menni. Sőt, a hívő gyermekei is menedéket találnak az Úrnál. Ő a mi menedékünk,
és egyben ez biztonságos hely is a számunkra. Aki ebben a menedékben talál oltalmat, annak sátrához nem férhet közel a
gonosz. Az Úr szárnyai alatt oltalom található.
Az Úr félelme az élet forrása. A forrásból a mélyen rejlő víz tör a
felszínre. Ilyen forrás az Úr ismerete. Kegyelmének gazdagsága árasztja el az életünket. Aki megismeri és féli
az Urat, az a teljes élettel, az igazi élettel találkozik. Az Úr Jézus úgy
mondta: Én vagyok az! Tehát, aki Jézussal találkozik, az élettel találkozik.
János arról írt első levelében, hogy Jézussal az élet jelent meg. Ő az élet, és
amikor eljött a világba, az élet jelent meg általa. Jézus nélkül nincs igazi
élet.
Jézus azokhoz beszél, akik látták, hogyan mentette meg az asszony életét
(Jn 8,12-20). Akik most ott vannak, felismerik Jézus és a vallásos vezetők
közötti különbséget. Azok kezében eszköz az ember élete, készek ölni is,
csakhogy elérjék céljukat. Jézus azonban életet ment, saját élete kockáztatásával.
Tettét alátámasztja, amikor így szól: Én vagyok a világ Világossága.
Mivel Ő világosság, így beleragyog a sötétségbe, előhozza a szívben rejtőző
gyilkos indulatokat, és leleplezi őket. Amint tette is az írástudók és a farizeusok
esetében. Aki az Ő világosságba kerül, az szembesül önmagával, az meglátja a
benne levő bűnt. Magyarul, rádöbben arra, hogy ő sem különb annál, akit meg akar kövezni,
el akar ítélni. Ezért legyünk szorosan az Úr világosságában, és akkor nem
fogunk megbocsátás helyett ítéletet gyakorolni.
A csodálkozó embereknek elmondja, hogy aki Őt követi, az nem járhat a
sötétségben. Nem tud sötétben járni, mert előtte megy a világ világossága,
Jézus, és Ő megvilágítja az utat. Igéje mindennap lámpás a lábunk előtt, és a ha
figyelünk rá, akkor nem a sötétben fogunk járni. Akkor látni fogjuk, mi a jó, mi Isten akarata. Aki Őt követi, az nem
járhat a bűn útján, nem tud ott menni, mert Jézus más irányba vezet. Az
vállalni fogja önmagát, nem titkolja, hanem leleplezi a bűnt. Aki Jézust követi, az az élet világosságát kapja. Az jól fog látni, mert az Úr ad világosságot a
szívébe, lámpást a kezébe. Nemcsak jól
fog látni a Jézust követő ember, hanem jól is fog dönteni. Ha az ige javaslatát
választjuk, ha Isten akaratát vállalom, az mindig jó döntés. Akkor is, ha a
világ szemében bolondság az.
Jézus bizonyságtétele igaz, élete hitelesíti. Igaz, mert tudja, honnan
jött és hová megy. Az Atyától jött, tehát tudja, kicsoda Isten, számára valóság
a menny, Isten láthatatlan világa. Amit elmond, az igaz, mert szemtanú mondja.
És olyanokat mond és tesz, amit csak az képes, aki Isten világából érkezett.
Tudom-e, honnan hová? Van-e előttem cél? Jézus megmutatja: Istentől jöttünk, Ő
teremtett, és van cél, az Ő országa. Nincs nagyobb kegyelem, mint Hozzá
tartozni, és megérkezni majd az örök életbe.
Jézus az Atyával együtt van jelen, mindig az Atya akarata szerint ítél, és
ítélete kegyelem, mert menti az életet. Ő mindig ment. Aki Hozzá viszi élete
nyomorúságát, és vágyik egy új, tiszta életre, az kegyelmet kap. Aki megkapja, az hálás ezért, és nem akar már
a régi életébe visszamenni, mert ez az új vonzóbb. Igen, vonzó a krisztusi
élet, bár nem csillog-villog, mint a világ által kozmetikázott élet. A világ
ma mindenkit kozmetikushoz küld, szinte színházzá vált az élet, senki nem
önmaga, mert mindenkit kifestenek. A látvány lett a fontos, nem a tartalom. Jól
nézzen ki, médiaarca legyen, hogy el lehessen adni, de hogy mi van belül, az
nem mindig lényeges. Azonban az Úr Jézus vár, rothadó belsővel is, és Ő nem
átfesti a romlást, hanem megtisztítja és begyógyítja a sebet. Az Ő vére az
orvosság. A Krisztusi út az élet útja. Őszinte és igaz út. Őszinte és igaz
kapcsolatokkal, és szeretettel. Jézus mindig önmagát adta, soha nem játszott
szerepet, és aki benne hisz, az is megszabadul a szerepjátszás kényszerétől. Az
Krisztus által ember lesz.
Jézus a jó Pásztor
1. Jézus a jó Pásztor, vele megyünk. Örök irgalmáról énekelünk. Nyájadat
oltalmazd, nagy a veszély! Csendes nyugalmat adj, ha jön az éj!
2. Jézus a szőlőtő, ereje nagy. Nem él hiába, ki benne marad. Gyümölcsöt
érleljen szereteted, Tenélküled néped mit se tehet!
3. Jézus világosság, messze ragyog. Fényéből élnek mind a csillagok.
Bűnünket oszlasd el, nagy a sötét! Vezesd te jó útra mind, aki vét!
4. Jézus a békesség, fegyvere egy: A megbocsátó és hű szeretet! Békére
vágyódik mind e világ, Félelmes ínségből hozzád kiált!
5. Jézus a kezdet, és Jézus a vég! Hadd zengje ég és föld dicséretét!
Vezess az ösvényen, maradj velünk, Míg örök fényedbe megérkezünk!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése