Az Úr előtt nincs akadály

 

S

aul nem tudott várni az Úrra, féltette tekintélyét, ezért áldozatot mutatott be (1Sám 14,1-15). Azt tette, ami nem az ő dolga, engedetlen volt. Zavarodottá is vált, nem tudja mit tegyen. Amikor várnia kellett volna Sámuelre és Isten jelzésére, cselekedett, most amikor cselekedhetne vár. Hányszor mi is összezavarodunk, fordítva cselekszünk, mint ahogy kellene. Figyeljünk mindig az Úr szavára, amely biztos, mint a hajnalhasadás. Figyeljünk rá, és aszerint mozduljunk, ahogyan Ő mutatja. Isten soha nem késik.

Jónátán azonban látja, hogy tenni kell valamit. Képtelen elviselni Isten népe megalázott voltát. Úgy látja Isten gyermekei nem futhatnak el, és nem élhetnek barlangokban, földbe vájt lukakban. Nem a maga erejére épít, hanem bízik Istenben. Hitben cselekszik Jónátán, ismeri az Urat, hiszi, hogy fog népe érdekében cselekedni. Azt is tudja, Isten hatalmasabb a filiszteusoknál. Neki nem akadály a hatalmas ellenséges haderő. Így látom én is az Urat? Hiszem, hogy Ő hatalmasabb a problémáimnál, a bűneimnél? Talán tenni fog valamit értünk az Úr. Ebben bízik Jónátán, mert tudja a múltban cselekedett Isten. Most még nem tapasztalta meg, de bízik, hogy Isten ma is ugyanaz. Mi már bizonyosan tudjuk, hogy Isten tett értünk. A Fiát adta bele a világba, majd a keresztre.  Őbenne hatalmas szabadítással ajándékozott meg minket. Amikor még bűnösök voltunk, akkor meghalt értünk az Úr. Nekünk csak igénybe kell venni ezt a nagy szabadítást.  Az ige szerint biztos, hogy legyőzte a sátánt, a bűnt a kereszten, feltámadása által pedig a halált is. Mi már nem bizonytalanra megyünk. Aki felnéz Jézusra, tudja, hogy kész a győzelem.

Jónátán elindul a filiszteusok előőrse felé, mert tudja, hogy Isten előtt nincs akadály. Istennek nem a létszám a meghatározó tényező, hanem az odaszántság. Ha hitben Neki szánjuk magunkat, kevés, sőt egy ember által is tud szabadítást szerezni. Szánjuk oda Istennek élő áldozatul egész lényünket, engedjük, hogy felhasználjon országa építésében. Az odaszánt életek által nagy dolgok történhetnek.

Jónátán jelet kér, ha a filiszteusok felhívják őket magukhoz, akkor Isten döntött, megkönyörül népén, mert ez azt jelenti, kezükbe adta őket. Jónátán nem bizonytalan, tudja, hogy Isten már eldöntötte, ezért győzni fognak. Isten gyermeke Jézusra tekintve biztosra mehetett. Enyém a győzelem. Így fordulhatunk szembe bűneinkkel, nyomorúságainkkal, régi természetünkkel. Amennyiben új és szabad életet szeretnék, menjek bátran, mert az Úr nekem adta a győzelmet. Ez azt jelenti, ne adjam fel, mert Jézus által sikerülni fog, Általa ki tudok jönni szenvedélyeim fogságából, újat tudok Vele kezdeni. Ne feledd, az Úr előtt nincs akadály! Előttem igen, de Őelőtte nem akadály az amitől én félek.

Még mindig Péter bizonyságtételének a hatása alatt vannak (Mt 16,21-23). Jézus elfogadta, amit a tanítvány mondott, tehát Ő az Isten Fia a Messiás. Ha ez így van, akkor csodás jövő áll előttük. Dicső pályát futnak be, felszabadítják népüket a rabiga alól. Szédítő gondolatok.  Az Úr Jézus azonban lehűti őket. Ő ugyan az Isten Fia, a Megváltó, de most nem uralkodni fog, főleg nem emberi életeket kioltani, hanem saját élete árán menti az embert. Azért jött, hogy megkeressen és megmentsen, mégpedig a bűn hatalma alól.  Ő nem a társadalmi formát akarja megváltoztatni, hanem az ember szívét, mert minden gonosz dolog onnan indul ki. Az Úr ismeri az embert, nincs szüksége analízisre, semmilyen felmérésre, mert látja, mi van bennünk. Így tisztában van azzal, ha a körülmények meg is változnak, de az ember ugyanaz marad. A fejlődése nem felfelé ível, hanem a mélységekbe tart.  Belső átalakulás, újjászületés nélkül, nincs igazi változás. Bárhová megy az ember a bűnt viszi magával. Az özönvíz után kis létszámú embercsoport maradt a földön. Minden elpusztult, de a bűn itt maradt a túlélők által. A bűn mindig is marad, mert csak Jézus vére képes kitisztítani a szívünkből. És ha nem visszük elé bűnös szívünket, nem lesz szabadulás a bűn hatalma alól. Ez azt jelenti, bárhová megyünk, mindenütt ugyanúgy fogunk élni, mint most. Marad a gyűlölet, a bosszú, a gyilkolás, a háborúk, a paráznaság, minden. Csak Jézus által iktatódik ki az életünkből. Ő tud újjá tenni. Erre még van lehetőségünk. Bárcsak élnénk vele, amíg időnk van.

Péter képtelen felfogni, hogy az Úr meg fog halni. Nem látja, hogy ennek a világnak nem kell Ő, nem kell az, Aki a szívet alakítja át, Aki más emberré tesz. Nekünk olyan emberek kellenek, akik a másik kárán hoznak változást. Nem hallja azt sem, hogy nem csak halál, hanem feltámadás is lesz. Mert Jézus az Élet, és az Életet nem lehet elpusztítani. Ez nem történhet meg Veled, mondja Péter. Hányszor gondoljuk, hogy velünk nem történhetnek meg fájdalmas események.  Isten ezek által is megmutatja hatalmát és dicsőségét.

Az Úr helyre teszi Pétert. Azért gondolkodik így, mert lemaradt Jézus mögül. Emberi módon gondolkodott, a pillanatnyi helyzetre gondolt. Milyen jó is lesz nekünk, ha Jézus uralkodik majd. Nem gondoltak Isten megváltó munkájára. Nem gondoltak a lelkek mentésére. Én gondolok Rá? Vagy mi is csupán a test dolgaira gondolunk, a kényelemre, az árakra? Gondolunk-e Istenre? Keressük-e Őt? Nem nekünk kell Jézust menteni, hanem Ő ment minket. Jónak látszik, amit Péter mond, védeni akarja Jézust, azonban mégsem jó, mert ha Jézus nem hal meg a kereszten, nincs megoldás az emberiség számára. Jézus halála nélkül nincs üdvösség. Az Ő élete és halála egyenlíti ki a számlát, Ő Isten Báránya, Aki értünk megáldoztatik. De nem marad a halálban, feltámad és él. Ezért tud rajtunk segíteni.

 

 

Maradj velem, mert mindjárt este van

 

1. Maradj velem, mert mindjárt este van, Nő a sötét, ó, el ne hagyj, Uram; Nincs senkim

és a vigaszt nem lelem, Gyámoltalannal, ó, maradj velem.

2. Kis életem fut s hervadásba hull, Bú lesz a vígság, fényesség fakul, Csak változást

és romlást lát a szem; Változhatatlan, ó, maradj velem.

3. Minden múló perc Hozzád visz közel, Kegyelmed űzi kísértőmet el, Nincs más vezé-

rem, Nincs más Mesterem, Fényben, borúban, ó, maradj velem.

4. Ellenség ellen áldásod fedez, A könny nem sós, a kór is könnyű lesz, Sír, halál-fú-

lánk, hol a győzelem? Győztes leszek, csak légy, Uram, velem.

5. Hunyó szemembe vésd keresztedet, Ködöt foszlatva láttasd szent eged. Föld árnya

fut, menny fénye megjelen: Halálban is Te légy, Uram, velem.

 

 

Isten áldásával.