Ne menj el!

 

A

 bírák korába vezet minket Ruth könyve (Ruth 1,1-5). Már túl van Izráel népe a honfoglaláson és a föld birtokba vételén. Volt sok küzdelem, de úgy tűnik, hogy az éhség előtt jól éltek. Megtapasztalták Isten oltalmát és szabadítását. Nagy dolgok történtek abban a korban. Isten megmutatta hatalmát népének. Tehát nemcsak a régi történetek voltak a pusztai vándorlás idejéből, hanem új megtapasztalások is. Azonban egyszer csak éhínség lesz Izráelben, és ennek hatására egy család Móábba költözik. Idegen pogány országba mennek, olyan nép közé, amely akadályozta Izráelt, sőt meg akarta a királyuk átkoztatni őket.  Mégis oda mennek, ott látják a jövőt.  Olyan szomorú, hogy az ígéret földjén már nem látnak jövőt, nem tartják biztonságosnak a megélhetésüket. Féltik a gyermekeik életét és jövőjét. Meg akarják menteni őket. Ma talán ez nagyon szimpatikus gondolkodás, de Isten gyermekei számára nem ez a megoldás.

Megdöbbentő, hogy nem olvasunk imádságról, nem kérdezik Istent. Miért? Talán eddig nem gondoltak arra, hogy az ígéret földjén is lehet éhínség. Mint ahogy sok mai hívő sem gondolja, hogy az Úr gyermekeit is érhetik nehéz élethelyzetek. Ők is kerülhetnek gazdasági válságba. Azt meg igazán nem kérdezik, de mit akar ezzel az Úr? Hisz gyakran olvasunk arról, hogy Isten próbára teszi népét.  Próba ez, vajon mit tesznek, ha a kenyérházában elfogy a kenyér? Bíznak-e Istenükben? A korábbi megtapasztalások adnak-e reményt számukra?

Nem olvasunk arról, hogy keresnék Isten akaratát. Egyszerűen elmennek. Azt látják megoldásnak, hogy elmennek, mint a kisebbik fiú is tette. Majd idegenben, a pogányok közt. Sok ember gondolkodik így, ha baj van, el kell menni máshová, mert ott jobb lesz. Azonban ilyenkor Isten nélkül mennek. Itt is ők mentek el, ők döntöttek úgy, hogy nem maradnak az ígéret földjén, nem várnak Istenre.

Elmennek Betlehemből, a kenyér házából, pedig a kenyérháza akkor is kenyér háza marad, ha most éhínség van. Isten mindig ott marad népével. És aki türelmesen vár Rá, megtapasztalja kegyelmét és áldását. Ez az időszak bűnbánatra is adatott, azonban nem tartanak bűnbánatot, talán épp Istent okolják. A magukba nézés helyett menekülnek. Így menekülnek ma is sokan.

Móáb földje csábít, ott nincs éhínség, hanem gazdasági fellendülés. Minden szép és jó, egy darabig. Azonban azt látjuk, rámegy az életük. Mire igazán jó lenne az életük, meghal a férj.  Naomi azonban a fiaival marad tovább. Pedig ez nem véletlen, Isten jelez, nem ott a helyetek. Azonban nem veszik az adást, Naomi úgy gondolja, majd ő megoldja egyedül is. Igazi mai nő, nem fut el, szembenéz a problémákkal. Csak éppen Isten marad ki. Minden jó, a fiúk megnősülnek, pedig pont ezért kellett volna hazamenni, hogy otthonról nősüljenek, de maradtak. Még tíz évig maradnak, nem gondolnak arra, ez nem az ő földjük, ez nem Isten országa. Amikor jól mennek a dolgok, kenyérbőség van, nem gondolunk arra, hogy nem vagyunk a helyünkön. Nem keressük Istent, mert megy a szekér. A megélhetésnek, a jó lehetőségeknek nagy a hatalma.  Nem véletlenül beszél az Úr Jézus többször is arról, hogy az övéi ne aggódjanak megélhetésük miatt. Ne maguk akarják ezt megoldani, hanem bízzák Istenre. Azonban a fiúk is meghalnak és Naomi ottmarad idegenben.

 Azonban Isten nem feledkezik meg róla. Ez a helyzet talán arra indítja, hogy menjen haza. Talán végre meglátja, nem itt a helyem. Nagyon szomorú ez a helyzet, mert azért mentek, hogy megmentsék gyermekeiket, jövőt biztosítsanak nekik. És nem sikerült megmenteni őket. Meghaltak mindketten, még az apa is. Urunk azt mondta, hogy aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt, de aki elveszíti Őérte és az evangéliumért, megmenti azt. Bár meglátnánk, mi nem tudjuk megmenteni az életünket. Egyetlen helyes megoldás, ha az Úrra bízzuk magunkat, ha megtanulunk elengedni, és Őreá várunk.

Mennyi mindent láttak már ezek az emberek, és nem elég nekik. Még jelet akarnak (Mt 12,38-50). Dehát mik voltak ez eddigi csodák, ha nem jelek Istentől a korszakváltásról. Isten jelzett, eljött az Ő országa, elküldte a Megváltót. A gyógyítások mind azt üzenték, Isten eljött a világba. Az Úr Jézus olyan betegeket gyógyított meg, akiknek nem volt esélyük, akiket gyógyíthatatlannak tartottak. Aki látta ezeket a gyógyításokat fel kellett ismernie, hogy Jézus a Krisztus. Látjuk-e mi Jézusban a Krisztust? Elég-e mindaz, amit az ige elénk tár, vagy mi is valami másra várunk?

Még egy jelet kapnak, ami nem más, mint a feltámadás. Ez a legnagyobb csoda és jel. Jézus győz a halál fölött.  Azonban látjuk, ez sem elég a legtöbb embernek. Nem elég, hogy Ő él, és ma is megtapasztalható. Az Úr rámutat, nem is szükséges csoda a megtéréshez. A niniveiek és Dél királynője az ige hirdetésére jutott hitre. Elég az ige. Itt van Isten szava a kezünkben, és aki hallja az igét, vegye komolyan. Ninive népe példa, ők amikor hallották Isten szavát bűnbánatra jutva megtértek. Ez a lehetőség ma is fennáll, az ige hirdettetik, és aki hallja, fogadja be az életébe. Az ige által szól az Úr és munkálkodik a szívünkben.

Az is fontos üzenet, nem elég hallani az igét, nem elég érzelmileg jól reagálni. Többről van itt szó. Amikor az ige eljut hozzánk, megtisztít, a gonosz, a bűn eltávozik az életünkből. A bűnbocsánatban a bűntől való felszabadulást éljük át. Azonban nem elég megtisztulni. Nem elég megüresíteni a szívet, be kell tölteni azt. Hívjuk be az Urat, tegyük királlyá, mert ha nem, a gonosz visszatér. Ha pótmegoldásokat alkalmazunk, és nem engedjük át életünk trónját, visszatérnek a bűnök. Az Úr azt mondja, még rosszabb lesz. A visszaesés mindig rosszabb állapotot idéz elő, annál, ami volt.

Az ige rámutat, vigyázzunk, mert nem elég formailag Jézushoz tartozni. Nem elég beletartozni egy gyülekezetbe, Őhozzá kell tartoznunk. Mert igazán azaz Övé, aki cselekszi Isten akaratát. Ez a lényeg, tenni az Ő akaratát.

 

Végig megálld a nagy tusát!

 

1.

Végig megálld a nagy tusát!

Erőt Urad, a Krisztus ád.

Nyerd el, mit félretett neked,

A koronát, az életet!

 

2.

A célra fuss, hogy mennybe juss,

Ott vár reád az égi juss!

Az út oda bizton vezérl,

Krisztus az út, Krisztus a cél.

 

3.

Ne csüggedj el, Ő felemel,

Új erőt ád, csak bíznod kell!

Ha gondodat mind ráveted,

Segít vinni a terhedet.

 

4.

Bízzál, ne félj, a Krisztus él!

Ő hűn szeret és megsegél.

Csak higgy, és Ő lesz Mestered,

Urad, s mindenben mindened!

 

 

 Isten áldásával.