|
A |
z Úr ládája visszatért, az Úr visszavonzotta (1Sám 7,1-17). A Bétsemesi tragédiát követően papot szentelnek a láda őrzésére. Meglátták nem nyúlhat a ládához akárki, és nem mehet a közelébe bárhogyan. Megtisztított szív szükséges, csak így állhatunk Isten elé. Azonban még nem történt a nép körében változás. Húsz év telik el, mire rádöbbennek, hogy Isten hiányzik az életükből. Húsz év után kezdenek el sóhajtozni az Úr után. Ebbe közrejátszott, az élet nehézzé válása. Egyre jobban rájuk telepedtek a filiszteusok, és ebből a nyomásból akartak szabadulni. Jó amikor Isten után vágyakozunk, bár minél korábban megtörténne. Ehhez azonban rá kell döbbenni, hogy a világ elnyomása alatt élek. És aki ebbe belefárad, és vágyakozik szabadulásra, az segítséget keres. Benne van, rádöbbentek, saját erőből nem tudnak szabadulni, segítségre van szükségük. Az a döntő, amikor meglátjuk, képtelenek vagyunk a bűnből szabadulni, és változtatni az életünkön. Ha ide eljutunk, keresni fogunk, és aki keres, az talál. Aki Istent keresi, az meg fogja találni, akkor is, ha korábban nem kereste Őt.
A sóhajtozás Sámuelhez is eljutott. Meghallotta, hogy a nép kimondja, nem jó így. Azonban rámutat, nem csak a filiszteusoktól kell megszabadulni, hanem a bálványoktól, a bűnös élettől is. Isten akkor szabadít, ha előbb maguk akarnak változni. Mindig az életünket akarja újjá tenni az Úr. Belső, szívbéli szabadítást készít. A bálványoktól, a bűntől kell szabadulni. Akkor lesz tiszta szívből és őszinte a megtérés, ha kidobálják a bálványokat, felszámolják bűnös szokásaikat. Megtérni azt jelenti, én magam akarok megváltozni, mert undorodom a bűntől. Az első lépés az enyém, a következő az Úré. Ha kifejezem a bűntől való szabadulás szándékát, Ő megment. Most komolyan gondolják, mert valóban eltávolítják az Astartékat. Ezek a termékenység istennői, ennek a kultusznak az átvétele fellazult erkölcsöt hoz magával. És ebből kell szabadulni, az erkölcsi életüket Isten igéjéhez igazítani.
A következő lépés, Sámuel vezetésével az őszinte bűnbánat. Kimondják az Úr előtt, vétkeztünk. Itt kezdődik a teljes megtérés, az új élet utáni vágy, amikor kimondjuk: vétkeztem. Enélkül csak formalitás az egész.
A filiszteusok nem tudják, hogy többről van szó, mint csoportosulásról. Ők nem látják, hogy Izráelnek a szívében történt változás, felszabadultak a bűn uralma alól, és helyreállt az Istennel való kapcsolatuk. Ez a lényeg, az Úrral való kapcsolat helyreállása. Most már nem Izráellel, hanem az Úrral kell az ellenségnek szembenéznie. Így már megváltoztak az esélyek. Bár még a félelem ott van a szívekben, de most már Istenhez kiáltanak. Nem magukban oldják meg a helyzetet, hanem Istentől kérik a szabadítást. Isten meghallgatja őket, az őszinte imádságot, és kiáltást meghallgatja az Úr. És ez bizonyságtétel, mert a filiszteusok is megtudják, Isten, élő valóság. Be tud avatkozni népe életébe. Hiszem-e, hogy Isten be tud avatkozni? Így ismerem az Urat? A győzelmet hálaadás követi, egy emlékkő beszél Isten szabadításáról. Mert ezt mindenkinek meg kell tudni. És azt kell tudni, hogy nem Izráel, hanem Isten végezte el a szabadítást. Isten segített meg, ez lényeges vallomás. Nem én értem el azt eredményt, hanem Ő segített meg.
Farizeusok és írástudók jönnek Jézushoz, ami önmagában jó is lehetne (Mt 15,1-9). Hiszen a vallási élet vezetői keresik fel Jézust. Milyen jó, hogy ők is Jézushoz jönnek, gondolnánk. Mert mi legtöbbször csak a külsőre figyelünk. Milyen jó, ha sokan vagyunk az istentiszteleten, jönnek olyanok is, akik nem szoktak, és akikről azt gondoljuk, ott a helyük. Azonban az Úr Jézus azt nézi, miért jönnek, mi a fontos a számukra. Kiderül nem Jézusért jönnek, nem Őt akarják megismerni, még kevésbé szolgálni. Ők a hagyományok védelmében lépnek fel. Saját hagyományaik megőrzése a fontos. Azokat a szokásokat őrzik, amelyeket őseik alakítottak ki. Azonban az Úr rámutat, a hagyományoknál életbevágóbb Isten parancsolatának a megtartása. Az egyház nem hagyományőrző egyesület, és nem kulturális központ, hanem Isten képviselője. A hívők elsőrendű feladata Isten akaratának az érvényre juttatása, elsősorban a saját életükben. Mert hiába hirdetjük másoknak és várjuk el tőlük, ha mi nem élünk aszerint.
A farizeusoknak is az volt a problémájuk, ők nem élték azt, amit a néptől elvártak. A hagyomány megtartásával félretették Isten akaratát. Ha valaki a hagyományt megtartotta már hívő, és nem számított, ha közben Isten szavát félretette. Hányszor mi is csak a hagyományra figyelünk, ha azt megtartjuk, minden rendben van.
Azonban az Úr rámutat, nem elég csak ajkunkkal tisztelni Istent. Ő a szívünket keresi. Azt akarja, hogy a szívünk legyen az Övé. Az átadott szív, már Isten irányítása alatt él. Akinek a szíve az Úré, az azt keresi, mit akar Isten. Az tusakodik Isten akaratának a megértéséért. A jelenlévőket képmutatóknak mondja az Úr. Vajon mit mond rólunk? Igazítsuk szívünket Isten szavához! Mert csak ajkunkkal tisztelni Őt, nem elég.
Szívemet hozzád emelem
1. Szívemet hozzád emelem, És benned bízom, Uram; :/: És meg nem szégyeníttetem,
Nem nevet senki rajtam, Mert szégyent nem vallanak, Akik hozzád esedeznek, Azok
pironkodjanak, Akik hitetlenül élnek.
2. Útaid, Uram, mutasd meg, Hogy el ne tévelyedjem; :/: Te ösvényidre taníts meg, Mi -
ken intézd menésem. És vezérelj engemet A te szent igaz Igédben; Oltalmazd élete-
met, Mert benned bízom, Úr Isten.
3. Emlékezzél jóvoltodból Nagy kegyelmességedre, :/: Emlékezzél irgalmadról, Mely
megmarad örökre. Ifjúságomnak vétkét, Kérlek, hogy meg ne említsed. Sőt nagy ke-
gyességedet, Én Istenem, megtekintsed.
4. Jó és igaz az Úr Isten Mind örökkön-örökké, :/: A bűnösöket térítvén Ő igaz ösvényi-
re; És a nyomorultakat Életükben igazgatja, Nagy kegyesen azokat Az ő útában meg-
tartja.
5. Az Istennek minden úta Kegyesség és nagy hűség :/: Azoknak, kik mondására Gon-
dot tartnak mindvégig. Énnékem kegyelmezz meg, Uram, a te szent nevedért. És bűnö-
met bocsásd meg, Ne ostorozz nagy voltáért!
6. Aki az Úr Istent féli És tiszteli szívében, :/: Azt ő nagy híven vezérli Igaz ösvényeiben.
Nagy békességben annak Minden jó bőven adatik, És ő maradékinak Gazdag örökség
hagyatik.
7. Az igaz istenfélőknek Megjelenti titkait, :/: És az őbenne hívőknek Megmutatja kötésit.
Istenhez szemeimet Felemelem szüntelenül, Ő megőriz engemet, Lábam kivonssza a
tőrbül.
8. Térj azért hozzám, Istenem, Tekints reám kegyesen, :/: És kegyelmezz meg énné-
kem, Mert élek szegénységben. Nyavalyája szívemnek Napról napra mind öregbül;
Uram, add végét ennek, Végy ki engem ez ínségbül!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése