2013. november 24., vasárnap

Lelki ház

M
ár a zsoltáros is azt tapasztalja, kevés az őszinte, az egész lényével, életvitelével is hívő ember (Zsolt 12,1-9). Vallásos ember volt sok, de kevés olyan, aki valóban élte is, amit hitt, és teljesen Isten Igéjére támaszkodott. Mert lehet azt mondani, hogy hiszek, de az élet hitelesíti szavaimat: az, ahogyan megélem a hitemet és az, amire felhasználom. Dávid megtapasztalta, hogy Isten népének voltak olyan tagjai, akik mindig az érdekeik szerint beszéltek és cselekedtek. Nem Isten szava volt a zsinórmértékük, nem az Ige erkölcsi erejére támaszkodtak, hanem mindig oda fordultak, ahol jobban jártak, ahonnan több hasznot reméltek. Ehhez a hitet ugródeszkának tartották, megvoltak a kapcsolataik, amik által egyre előrébb jutottak. Dávid nem ezen az úton járt. Nem volt kétszínű, ő mindig vállalta az Urat, és minden helyzetben bízott Benne. Nem használt emberi eszközöket, hanem kivárta, amíg Isten cselekszik. Ellenfelei gyakran gondolták azt, hogy legyőzték, de mivel Istenhez fordult, mégis ő diadalmaskodott. A zsoltáros Isten ígéreteire támaszkodott, és megtapasztalta, hogy az Úr teljesíti azt, amit ígért.
Dávid az Úrhoz fordul, Őt kéri meg, hogy segítsen. Nem emberektől várja a segítséget, mert tudja, hogy nem hozzájuk kell fordulni, hanem az Úrhoz. Az ő magatartása számunkra is példaértékű, azonnal lehet az Úr segítségét kérni. Lehet ilyen őszintén odafordulni, sőt, csak így érdemes. Az Istennel való harmonikus kapcsolat alapja az őszinteség. Amikor azt mondom, „segíts, Uram”, megvallom tehetetlenségemet, megvallom kudarcomat, és Őt kérem, hogy oldja meg a problémát. Felismerem-e, hogy megbízható az Úr, és a Benne való hit, a Hozzá való fordulás hatékony? Gyakran azt gondoljuk, a kapcsolatok jelentik a hatékonyságot, pedig a hatékonyságot az Úrban való hit adja. Isten hatékonyan cselekszik.
Dávid számára az Úr szava, tehát az Ige, tiszta beszéd. Mennyi tisztátalan és súlytalan beszéd van. Az Úr szava erő, dünamisz, ami a világot is alkotta. Ez a szó képes új életet létrehozni bennünk is. Az Úr szava megbízható, lehet rá építeni, egész életünket ráépíthetjük.
Dávid azt is látja, hogy nem könnyű megállni, mert a környezetnek nagy hatása van. Ezért az Úr oltalmát kéri. Minket is csak az Úr tud megőrizni nemzedékünk gonosz szokásaitól. Csak az Úr ereje által leszünk képesek megmaradni a hitben. A világnak nagy sodrása van, de aki az Úrba veti bizalmát, úgy cselekszik, mint az a kapitány, aki kiveti a horgonyt, és így stabilizálja a hajót nagy hullámzás idején. Vessük ki mi is a horgonyt, olvassuk rendszeresen és folyamatosan az Igét, mert az igeismeret adja a horgonyt a számunkra. Ha jól ismerjük az Urat, és járatosak vagyunk az Igében, nem sodornak el a hullámok. Ha nem vetjük ki a horgonyt, veszélybe kerülünk, mert elborít a bűn és a csüggedés hulláma. Azonban Isten ígéretei, egy-egy témában adott kijelentése felemelheti szívünket, vigasztalást nyújthat a számunkra.
Péter is átélte Isten igéjének új életet létrehozó erejét, nemcsak a saját életében, hanem másokéban is (1Pét 2,1-6). Szolgálata közben látta, hogy a hirdetett Igében erő van, életeket megváltoztató, minőségi életté formáló erő. Ahogy vitte az evangéliumot, és sorra jöttek létre gyülekezetek, meglátta, hogy az Ige olyan változást tud véghezvinni, amire az ember nem képes. Mi nem tudjuk a másik embert megváltoztatni, újjá formálni, legfeljebb csak a bűn mélységeibe bevezetni, szenvedélyekre rászoktatni, de megszabadítani már nem vagyunk képesek. A szabadítás az Úré.
Az újszülött csecsemőnek táplálékra van szüksége a növekedéshez. Az sem mindegy, mivel tápláljuk. Az anyatej számára a legmegfelelőbb táplálék. A gyermek vágyik az ennivalóra, belé van kódolva, mert az élet élni akar. Az újjászületett ember számára is magától értetődő a táplálkozás - a táplálék pedig nem más, mint Isten tiszta Igéje. Ha ezzel élünk, növekedünk hitünkben, Istenismeretünkben. Isten azt akarja, hogy növekedjünk, mégis sok stagnáló hívő és gyülekezet van. Mi lehet az egy helyben toporgásnak az oka? Talán az, hogy nem az Ige a táplálékunk? Sok minden jelen van ma az egyház életében, sok látványos dolgot véghezviszünk, de a növekedést Isten adja. A növekedés az Igébe van kódolva, ha ezzel táplálkozunk, növekedünk, erőssé válunk.
A növekedéshez szükséges, hogy a világból hozott magatartási mintáinktól, megoldási mechanizmusunktól megszabaduljunk. Az egyház a világban él, de nem a világ normái, hanem Isten igéjének útmutatása szerint. A probléma mindig akkor adódik, amikor a világ behatol az egyházba. A hajónak a vízben kell lennie, mert akkor fog előre haladni, de ha a víz behatol a hajóba, baj van.  Meg kell vizsgálnunk, hogy mi vagyunk a világban, vagy a világ bennünk? Mert az a feladatunk, hogy a világ számára vigyük a jó hírt, de ha átvesszük az ő módszereit, akkor az egyházban is bajok támadnak.
Az apostol szépen írja le az egyház lényegét: lelki ház, otthon, amelyben az Atya van jelen, ahonnan árad az Ő békessége. A lelki házban fel lehet töltődni, meg lehet újulni. De vajon ezt kínálja-e a mai gyülekezet? Ha valaki belép a gyülekezetünkbe, vagy találkozik velünk, azt tapasztalja-e, hogy lelki otthonba került? Úgy érzi-e, hogy olyan helyen van, ahol lehullnak a terhek, megtisztulnak a szívek, gyógyulnak a betegségek, megbékülnek az ellenségek? A lelki házban más emberré leszünk. Ennek szánja egyházát az Úr, de vajon azok vagyunk-e? Kérjük Urunkat, formálja életünket és közösségünket lelki házzá, ahol jó lenni, mert az Úrral lehetünk együtt. A lelki ház mintája Betánia. Ahol mindig volt helye az Úrnak, ahol voltak, akik lábaihoz ültek és hallgatták, amit mond. Ilyen lelki házzá válhatunk a Szentlélek által, itt megtapasztalhatjuk az Ige erejét, Jézus lényének hatását.



Isten szívén megpihenve


1. Isten szívén megpihenve Forrjon szívünk egybe hát, Hitünk karja úgy ölelje Édes Megváltónkat át! Ő fejünk, mi néki tagja, Ő a fény, mi színei; Mi cselédek, ő a gazda, Ő miénk, övéi mi.
2. Szeretetben összeforrva, Egy közös test tagjai, :/: Tudjuk egymásért harcolva, Ha kell, vérünk ontani. Úgy szerette földi nyáját S halt meg értünk jó Urunk; Fájna néki, látva minket, Hogy szeretni nem tudunk.
3. Nevelj minket egyességre, Mint Atyáddal egy te vagy, :/: Míg eggyé lesz benned végre Minden szív az ég alatt; Míg Szentlelked tiszta fénye Lesz csak fényünk és napunk, S a világ meglátja végre, Hogy tanítványid vagyunk.



Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése